Főoldal » Turizmus és vendéglátás » Szultán feleségek – Hurrem és Mahidevran

Szultán feleségek – Hurrem és Mahidevran

Hurrem eredeti neve sokféle változatban él: Alexandra, Roxolane, Rossa. Az utóbbi jelentése az „orosz”. A Hurrem nevet Szulejmántól kapta vidám természete miatt. Hogyha a háremben élő hölgyek át tértek az iszlám vallásra, amelyet hosszas tanulás előzött meg, olyankor török nevet kaptak.

Születésének ideje tisztázatlan, annyit lehet csak tudni, hogy kb. a 16. sz. első éveiben született a mai Ukrajna területén, bár ez sem bizonyított. Tatárok hurcolták el a falujából és rabszolgapiacon eladták. Egyes források szerint Ibrahim pasa vásárolta meg és ő ajándékozta Szulejmánnak.

Szulejmán 25 évesen 1520-ban lett szultán. Ekkor már megvolt Musztafa (1515-ben született) nevű gyermeke Mahidevrántól, aki hivatalosan is felesége. Mahidevrán nem volt rabszolganő, ő születésétől fogva iszlám vallású volt és a magasabb török körökből származott. Így nem csoda, hogy nehezen tudta elviselni, hogy egy rabszolganő, aki ráadásul először még a nyelvüket sem ismerte és „hitetlen” is volt az ottani társadalom számára, hódítja el férjét, aki a birodalom legnagyobb ura volt, érthető, hogy megpróbálta védeni saját rangját és gyermeke jövőjét.

Hurrem a korabeli feljegyzések szerint nem volt a legszebb hölgy, Mahidevran Gülbahar pedig magasabb társadalmi rangja mellett szép nő is volt. Hurrem nem szépségével, inkább természetével, okosságával hódította meg a szultánt. Törekvő volt, okos, jó taktikus és akaratát következetesen véghezvitte.

Hürrem 6 gyermeket szült a szultánnak 9 év leforgása alatt.

1521-ben született Mehmed. Ezzel Hurrem is haszeki rangra emelkedett.

1522-ben született lányuk Mihrimáh, akit később 1539-ben feleségül vett Rüsztem pasa.

1523-ban született Abdullah.

Őt követte 1524-ben Szelim, a későbbi II. Szelim szultán, aki úgymond léha életmódja miatt nem mutatkozott alkalmasnak az uralkodásra. Eredetileg nem is őt akarta Hurrem trónörökösnek, de 1543-ban meghalt az első szülött fiú Mehmed, és több testvérre is a halál várt.

1526-ban Bajezid, majd 1530-ban Dzsingihár született meg. A legkisebb gyermeket, a „púpos Dzsingihárt” Szulejmán különösen nagy rajongással vette körül.

Szulejmán feleségül vette Hurremet. Szintén a titok fátyla fedi még, hogy pontosan mikor, de valószínűsíthető, hogy a 1630-as évek második felében.

Hurrem olyan nagy hatással volt a szultánra, hogy még azt is el tudta érni, hogy Szulejmán megölje legfőbb bizalmasát Ibrahimot, akit gyermek kora óta ismert, akivel olyan jó kapcsolatban volt. Bár ez sem egyértelműsíthető, mivel előfordulhat, hogy az akkor már nagyon Hurrem ellenes réteg próbálta ezt a gyanút kelteni.

Musztafa és Mahidevran Gülbahar 1530-ban hagyták el a konstantinápolyi háremet.

Szulejmán anyja 1534-ben meghalt, ekkor Hurrem a helyébe lépett és szultána lett belőle. Ekkor már Mahidevrán sem tartózkodott a palotában.

Hurrem 1558-ban meghalt. Síremléke Isztambulban a Szulejmán Mecsetben látható.

Mahidevrán az akkori viszonyokhoz képest nagyon szép életkort élt meg. 1581-ben helyezték örök nyugalomra a Törökország észak-nyugati részén fekvő Bursa városában. Bursa 1326 és 1365 között az Oszmán Birodalom fővárosa volt.

 Írta Schmidt Valéria

Ajánlott irodalom: Rubicon Magazin, 2013/2-3


Címkép: Hurrem

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/93/Mathio_Pagani_001.jpg

1. kép: Hurrem – Ismeretlen művész, 1550

Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Roxelane

2. kép: Mahidevran

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Mahidevran_Sultan.jpg