Főoldal » A hústermelés céljából tartott csirkék tartásának minimális követelményei 1. rész

A hústermelés céljából tartott csirkék tartásának minimális követelményei 1. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az EU területén található gazdaságokban körülbelül kétmilliárd madár (hústermelés céljából tartott csirke, tojótyúk, pulyka, kacsa és liba) és háromszázmillió emlős (tehén, sertés, juh stb.) él. A kedvtelésből tartott állatok száma is meglehetősen magas az Európai Unióban, az uniós kutya- és macskaállomány mintegy százmillióra tehető. Az uniós haszonállattartás éves értéke körülbelül 150 milliárd euróra becsülhető. Becslések szerint az Unió évente 70 millió eurót fordít az állatjólét támogatására. Ennek egy része – vidékfejlesztési programok keretében nyújtott állatjóléti kifizetések formájában – a termelőkhöz kerül, más részük pedig az egyéb állatjóléti tevékenységek, például gazdasági tanulmányok, valamint kutatási, kommunikációs, képzési és oktatási tevékenységek finanszírozását szolgálja.

1. Általános szabályok

1.1. E melléklet előírásait a hústermelés céljából tartott csirkékre kell alkalmazni.

1.2. E melléklet előírásait nem kell alkalmazni

a)  a kevesebb mint 500 csirkét tartó gazdaságokra;

b)  a kizárólag tenyészállat-állományokat tartó gazdaságokra;

c)  a keltetőállomásokra;

d)  a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló, 1991. június 5-i 1538/91/EGK bizottsági rendelet IV. mellékletének b), c), d) és e) pontja szerinti külterjes zárt tartású és szabadtartású csirkékre;

e)  az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91 /EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletnek megfelelően, ökológiai módszerekkel tenyésztett csirkékre.

1.3. E melléklet előírásait a tenyész- és hízóállományok tartásával egyaránt foglalkozó gazdaságokban csak a hízóállományokra kell alkalmazni.

1.4. E melléklet alkalmazásában:

a)  csirke: a Gallus gallus fajhoz tartozó azon állat, amelyet hústermelés céljából tartanak;

b)  gazdaság: olyan termelési hely, ahol csirkéket tartanak;

c)  ól: a gazdaság azon épülete, ahol csirkeállományt tartanak;

d)  hasznosítható terület: az ól alommal ellátott területe, amely a csirkék számára bármikor hozzáférhető;

e)  állománysűrűség: az egyszerre egy ólban található csirkéknek a hasznosítható terület egy négyzetméterére eső élősúlya;

f)  állomány: a gazdaság egy óljában egyszerre megtalálható csirkék összessége;

g)  napi elhullási arány: adott napon az adott ólban elpusztult csirkék- ideértve a betegség miatt vagy egyéb okból kiselejtezett csirkéket is – számának és adott napon az adott ólban található csirkék számának a hányadosa, százzal szorozva;

h)  összesített napi elhullási arány: a gazdaság óljaiban tapasztalt napi elhullási arányok százalékban kifejezett összesített értéke.

1.5. Az MgSzH Központ a helyes állattartási gyakorlatra vonatkozó útmutatót dolgoz ki az állattartók részére, amely az ebben a mellékletben lefektetett követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazza.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?