Főoldal » A madarak vonulása

A madarak vonulása

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A költöző madarak az őszi kedvezőtlen időjárás közeledtével az északi féltekéről déli irányban, kedvezőbb klímájú vidékre költöznek. A vonulás képessége nagyon sok állatcsoportnál kialakult, a vonulás (költözés) szó hallatán mégis a legtöbb embernek a madarak jutnak eszébe, ehhez a csoporthoz kötődik a legszorosabban ez a fogalom. A Földön élő több mint 9000 madárfaj mintegy kétharmada vonul. Észak felé haladva a költöző madarak száma egyre nő, a sarki zónán – a hófajd kivételével – szinte minden madárfaj költöző. Bolygónk összes madárvonulási útvonalán mintegy 50 milliárd példány változtatja a helyét. Legáltalánosabban azt mondhatjuk, hogy a vonulás (költözés) olyan periodikusan ismétlődő, a fészkelő-területről a telelőterületre és vissza irányuló, szabályozott mozgás, amely lehetővé teszi, hogy a változó környezeti feltételeknek megfelelően túléljen, illetve szaporodjon az adott élőlény.

A fajok a vonulásuk szerint két csoportra oszthatók aszerint, hogy a vonulásukat külső (időjárási) tényezők vagy belső (öröklött) tulajdonságok szabják meg. Az előbbibe tartoznak a fakultatív, az utóbbi az obligát vonulók. A fakultatív vonulást kiválthatják kedvezőtlen, de kedvező feltételek is. Az obligát vonulóknál az egyed nem hozhat döntést, az időjárástól függetlenül kezdi vonulását. Ezeknél a fajoknál nemcsak a vonulás kezdete, hanem az iránya és a távolság is kísérletekkel bizonyíthatóan genetikailag öröklött. A vonulási távolság hossza alapján rövid, közép-és hosszú távú vonulókat lehet megkülönböztetni, amely néhány 100 km-től több 10 000 km-ig is terjedhet. A repülés sebessége a költözés során az időjárástól és a terepviszonyoktól függően is változik, a sarlósfecske pl. óránként 90 km-es átlagsebességgel költözik.

A vonulás során a repülés magassága is változó. Kedvező időjárás esetén akár 1000 m-nél magasabban, rossz időben alig 100 méter magasságban repülnek a terep kiemelkedő tárgyaitól számítva. Ezen a téren a faji különbség is jelentős. Bár a legtöbb embernél a madárvonulással kapcsolatos élményei általában a nagy fecskecsapatok, vonuló ludak, darvak látványához fűződnek, a vonulás többnyire éjszakai jelenség és csak a fajok kisebb része vonul nappal. A költözési útvonal nagyon különböző lehet. Az énekes rigó észak-európai költőhelyéről Európa délnyugati területeire, esetleg Afrika északi partjaira, mindig azonos irányt tartva, egyenes és széles sávban vonul. A gólya viszont meglehetősen szűk és kanyargós útirányt követve ér el dél-afrikai téli szállására.

A vonuláshoz jó állapotú tollazat és sok „üzemanyag” szükséges. A madarak ezért a vonulás előtt az elkopott tollaikat teljesen vagy részben újakra cserélik, vedlenek, továbbá tartalékként energiaforrást, zsírt halmoznak fel. A vonulás előtt a repülésben fontos szerepet játszó mellizmok is megnövekednek. Ha egy madár zsírtartaléka erős ellenszél miatt repülés közben kimerül, akkor a mellizom szöveteiből is képes energiát előállítani. A raktározott zsír mennyiségétől függ, hogy egy madár milyen hosszú utat tud megállás nélkül vagy újabb táplálékfelvétel nélkül megtenni. A Földközi-tengert és a Szaharát átrepülő madaraknak elegendő zsírtartalékot kell raktározniuk ahhoz, hogy folyamatos repüléssel, vagy egy-egy szikla árnyékában, oázisban eltöltött nappali pihenés közbeiktatásával, de a táplálkozás nélkül- biztosan eljussanak a telelőterületekre.

Az öröklött vonulási irány kiválasztását számos külső tényező, például a nap és a csillagok pozíciója, illetve a Föld mágnesessége is segíti, ezt a magatartást hívjuk tájékozódásnak. A legegyszerűbben azonban a földfelszín képződményeinek, például a tengerpartok, a folyóvölgyek vagy a hegyvonulatok segítségével tájékozódnak. A Holdról visszaverő fény is segíti a madarak vonulását. Az éjszaka vonuló madarak eltévednek, ha nem láthatják a Holdat. Egyes elméletek szerint a szaglás is segíti a tájékozódásukat, hiszen a levegőben lévő illatanyagok informálják a madarat az adott földrajzi területről. Bár a madárvonulás őszi és tavaszi időszaka több hétig tart, a madarak többsége néhány nap alatt megteszi a vonulási út nagy részét.

Európa egyik leglátványosabb természeti csodája a madárvonulás. Madarászok, természetbarátok tízezrei járják hazánk élőhelyeit, hogy szemtől szembe kerüljenek ezzel a fantasztikus látványossággal.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?