Főoldal » A magyar tejágazat problémái és kilátásai napjainkban

A magyar tejágazat problémái és kilátásai napjainkban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A magyar tejágazat az elmúlt évtizedben jelentős nehézségekkel küzdött, az országos tehénlétszám 421 ezerről 312 ezerre csökkent, elmaradtak a fejlesztések és különösen az elmúlt pár évben a gazdaságok a tartalékaikat élték fel. Ezen folyamat velejárója, hogy számos üzem tönkrement, vagy a felszámolás szélére jutott. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában ez évben a Baross Gábor Program keretén belül megrendezésre került az „Ágazatspecifikus innováción alapuló projektek generálása a tejágazatban” című konferencia, ahol a szarvasmarha vertikum neves szereplői vitatták meg az ágazat helyzetét, problémáit és fejlesztési lehetőségeit. A projekt célja, az innováció elősegítése a tejelő szarvasmarha szektorban. Egy fejlesztési stratégia kialakításához elengedhetetlen, a szarvasmarha ágazat minél szélesebb körű tanulmányozása, melynek keretében kerekasztal megbeszéléseken egy szűk szakmai közönség példának kiválasztotta az ágazat innovatív szemléletű vállalkozásait. Merítve gyakorlatban látott ötletekből, továbbá az ötleteket a korábbi tapasztalatokkal kombinálva új és innovatív koncepciót dolgoztunk ki az ágazat fejlesztésére vonatkozóan. Neves kutatók és gyakorlati szakemberek mondták el az általunk szervezett konferencián eredményeiket, véleményüket, melyet összesítettünk. A munkám során összegyűjtöttem, szintetizáltam és elemeztem a szektor problémáit, lehetőségeit valamint kidolgozásra került a szarvasmarha ágazat SWOT mátrixa illetve a problémafája, mely hierarchikus rendszerbe rendezi problémákat, ezáltal segítve a szektor fejlődését, fejlesztését a jövőben.

     Elengedhetetlen fejlesztési irányként mutatkozik az informatika fejlesztése is az ágazatban, különös tekintettel az alapanyagtermelésre. Számos tejtermelő gazdaságban nincs meg a kellő informáltság a gazdálkodási döntéseik eredményeit tekintve valamint a piacról sem rendelkeznek megfelelő információval, ennek megoldása a telepirányító rendszerek és szoftverek alkalmazása lehetne, mely hatására nőne a termelésben a hatékonyság és több információ állna rendelkezésre a helyes gazdasági döntések meghozatalára.

            Fejlesztési szükség mutatkozik a marketing terület is. Az ágazatban alacsony szintű a közösségi marketing alkalmazása, továbbá még nem került bevezetésre egy úgynevezett „kiváló magyar tejtermék” védjegy sem, mely a fogyasztói lojalitást növelhetné a tejtermékek vonatkozásában. Ezen márkajelzés bevezetésével legális gátat lehetne szabni a nem megfelelő minőségű import tej illetve tejtermékek ellen, mely a hazai fogyasztást növelné illetve a hazai termelőket hozná helyzetbe a magyar piacon.

            Takarmányozás területén is van mit fejlesztenünk az ágazatban, jelenleg kedvezőek a környezeti, klimatikus tényezők a jó minőségű tömegtakarmányok előállítására. Azonban a legtöbb üzemben nem megfelelő a takarmánygazdálkodás folyamata. Sok helyen nem áll rendelkezésre a megfelelő nagyságú földterület, amelyből el lehetne látni az állatállományt a jó és ellenőrzött minőségű takarmánnyal. Veszélyként jelentkezik a mikotoxinok problematikájának erősödése is a takarmányozás során. A nem megfelelő technológiai színvonal és a laboratóriumi vizsgálatok magas költsége folytán a gazdálkodók sokszor nem is tudják, hogy az állományuk miben betegedet meg. Ilyenkor a legtöbb esetben a toxinok tehetők felelőssé a hozam illetve az árbevétel kiesésér. A takarmányok megelőző laboratóriumi bevizsgáltatásával ez a faktor kiszűrhető lenne.

Problémafa elemzés a szektorban

Az ágazati helyzetfeltárás során képet kaphattunk a tej-vertikumban jelenleg zajló eseményekről és a jövőben várható pozitív illetve negatív hatásokról egyaránt. A negatív hatásokra is fel kell készülnie a szektornak, melyeknek kivédésének egyik eszköze a megfelelő stratégiaalkotás. A folyamatot segíti problémák logikai szempontból történő összerendezése.    Melynek eredménye a 3. ábrán látható problémafa.

Az tejtermelés központi problémája a fokozottan romló versenyképesség, melynek kihatása társadalmi-szociális; gazdasági-környezeti és ágazati-piaci tényezők lehetnek. Ilyen kihatások például az elöregedő termelői kör, a csontritkulásos betegek megjelenésének emelkedése vagy az ágazatot kiszolgáló iparágak ellehetetlenülése. Ezen faktorok már szélesebb társadalmi kört érintenek, mint pusztán a közvetlen ágazati szereplőket.

Az ágazati központi problémának három okát tudjuk beazonosítani, melyek import kiszolgáltatottságból, tartósan alacsony jövedelmezőségből és a gazdasági versenyhátrányból eredeztethetők. A főbb problémákat további al-problémákra bonthatjuk, az ok-okozati összefüggések mentén, melynek szálán elindulva eljuthatunk a kiinduló problémához, melyből a többit eredeztethetjük. Ilyen problémát a tejágazat szempontjából:

  1. A rendszerváltást követően szétváltak a takarmánytermő területek a tejtermelő gazdaságoktól.
  2. Az általános tőkehiány, melynek következménye lehet, hogy elmaradnak az állategészségügyi mentesítési programok vagy a leamortizálódott épület illetve gépállománnyal a termelés ökonómiai hatékonysága igen alacsony szintű.
  3. Az informatikai rendszerek hiánya miatt, a gazdálkodó nem jut kellő mennyiségű információhoz tenyésztési, ökonómiai, kereskedelmi döntéseinek meghozatalakor, ezáltal csökken a versenyképessége is a modern technológiát alkalmazó telepekkel szemben.
  4. A közösségi marketing alkalmazásának alacsony színvonala miatt hazánkban elmaradt a fogyasztók tudatformálása a tejtermékek piacán, ezért a borral ellentétben nincs sajt vásárlási illetve sajtfogyasztási kultúra Magyarországon.

  A tejágazat célstruktúrája

 A problémafa, illetve problémák pozitív átfogalmazása után juthatunk el a célfához, illetve a célkitűzésfához. A célkitűzések szintjei között azonban már meghatározott viszony áll fenn, az egyes célkitűzések sajátos hierarchiát alkotnak. Az első szintű célkitűzések a legátfogóbbak és ezután folyamatosan egyre részletesebb célkitűzések következnek, melyek megoldási már egy körülhatárolható feladathalmazt is indukálnak.

A célstruktúra központi eleme, hogy újra versenyképessé tegyük a magyar tejágazatot. Ezen cél megvalósítása érdekében három specifikus célt állíthatunk fel, mely az: export-import egyenlegének helyreállítása, a tőkearányos jövedelmezőség növelése és a termékpálya mindenegyes szereplőjének technológiai fejlesztése.

Ezen specifikus célokhoz különböző elvárt eredményeket kapcsolhatunk, melyek a következőkben összegezhetjük: Meg kell teremtenünk egy jól működő piacvédelmi rendszer alapjait, mely kiszűri a külföldről beáramló olcsó és rossz minőségű termékek beáramlását. Azonban nem csupán a külpiacokra kell koncentrálnunk, hiszen piacot veszítettünk belföldön is. Tudatos marketingkampányok és a fogyasztói tudat befolyásolása segítségével növelnünk kell a belpiaci fogyasztást is, megszüntetve ezzel az export piacoktól való függőségünket.

Annak érdekében, hogy ökonómiai szempontból is jövedelmezővé tegyük az ágazatot, csökkentenünk kell a termék önköltségét, természetesen minőségromlás nélkül. Ezt lehet technológiai korszerűsítés révén, vagy közösségi összefogások révén elérnünk. A feldolgozói szektorban ösztönözni kell a termékfejlesztéseket és nem utolsó sorban a K+F+I eredményeket is támogatni kellene, ha azt szeretnénk, hogy megfelelő minőségű hazai termékszortiment álljon a fogyasztók rendelkezésére.

Az ágazati szereplők számára fontos, hogy a versenytársakkal (belföldi vagy külpiaci) szemben több információ álljon rendelkezésére az ágazat jelenlegi helyzetével és a jövőbeli kilátásaival kapcsolatban, annak érdekében, hogy gazdasági döntéseit hamarabb hozhassa meg. Ennek érdekében elengedhetetlen több ágazati szakmai workshop illetve konferencia fejlesztése, mely információval látja el a szereplőket gazdálkodásukkal kapcsolatban illetve bemutatva az új kutatási-fejlesztési irányokat is.

Összességében ezen intézkedések megvalósulásával megteremthető a:

külkereskedelmi mérleg egyensúlya tej illetve tejtermékek vonatkozásában

   javulna az ágazat tőkearányos jövedelmezősége

  megfelelő színvonalú technológiai fejlesztések jönnének létre,

melyek hatására újra versenyképessé és vidéki munkahelyteremtő ágazattá válna a magyar tejágazat, az összes szereplőjével együtt.

Következtetések, javaslatok

A tejágazat jelenleg mélyponton van, azonban a termékpálya szereplőinek bevonásával egy olyan egységes az ágazat fejlődési irányát meghatározó stratégia kialakítása lenne időszerű, melyet minden ágazati szereplő elfogadhat és követhet. A stratégia megalkotásával a termékpálya szereplői tisztábban látnák a fejlődési irányvonalat és az egyes szereplők közötti együttműködés is hatékonyabb lenne. A közösségi marketing ösztönzésének hatására növekedne a fogyasztás, melynek természetesen elengedhetetlen feltétele, hogy magas feldolgozottság szintű, magas hozzáadott értékkel rendelkező termékekhez jusson a fogyasztó, amelynek profittartalma is nagyobb lehetne az ágazat szereplői számára és ez által versenyképességük is fokozódna.

 A kutatómunkám és a gyakorlati szakemberekkel folytatott konzultációk során az alábbi konkrét innovatív fejlesztési javaslatok fogalmazhatóak meg, mely a jelenlegi problémákra nyújt csupán gyógyírt, de tükrözi a tejágazat elvárásait és alapul szolgálhat egy előre mutató fejlesztési irányvonal kijelöléséhez:

 1)      Számítógép által vezérelt telepirányító rendszerek fejlesztése, melyek segítségével megvalósítható a takarmányozás, fejés, tenyésztés és állategészségügy nyomon követése és ellenőrzése.

2)      Regionális tejtermelő fórumok szervezése, regionális problémák felmérése és ismeretátadás új innovatív megoldásokról az ágazatban.

3)      A szakképzés és a szaktanácsadás fejlesztése az innováció felgyorsításának érdekében.

4) Minta telepek létrehozásának ösztönzése, melyek előremutató technológiával és átlátható pénzügyi rendszerrel rendelkeznek, melyek tapasztalatait megosztják a többi tejtermelésben résztvevő szakemberrel.

5)      Öblítéses trágyaeltávolítási technológia minőségi fejlesztése új tehénistállóban, a technológia értékelése a tehéntisztaság, a tejminőség, a közlekedő utak tisztasága, a vízveszteség, a vízvisszaforgatás, a környezetvédelem szempontjai szerint, a hazai tehenészetek informálása és versenyképességének elősegítése céljából.

6)      Egy oldalról nyitott, valamint két hosszanti oldalon nyitott, használaton kívüli-, volt tehénistállók üszőnevelési célú rekonstrukciójának tesztelése, tapasztalatok gyűjtése, feldolgozása, összegzése, a hazai tehenészetek versenyképességének segítésére.

7)      Automatikus sántaság vizsgáló, valamint automatikus feltöltésű lábvégkezelő megvalósítása új tehénistállókban, a sánta tehenek automatikus-, kezdeti állapotú kimutatása, a kezdeti sánta tehenek kézi és automatizált kezelési módszerének (technológiájának) kidolgozása céljából, az eredményekről a hazai termelők informálása.

8)      Tejágazathoz kapcsolódó naturális és pénzügyi hatékonysági témájú kutatások indítása, gyakorlati szakemberek (vállalkozások), PHD-hallgatók és tudományos fokozattal rendelkező szakemberek számára.

9)      Külföldi üzemlátogatások szervezése, szakmai turizmus fejlesztése, a külföldön megszerzett tapasztalatok átadására szolgáló rendezvények, kerekasztal megbeszélések szervezése

10)  Tej és tejtermékekkel kapcsolatos közösségi marketing programok tudományos megalapozása.

11)  Tejágazatban működő vállalkozások és felsőoktatási kutatóbázisok közreműködésével a tej és tejtermékekhez kapcsolódó klaszter szervezése.

12)  Tejtermékekkel kapcsolatos funkcionális élelmiszerek kifejlesztését és elterjesztését megalapozó kutatások elősegítése.

13)  Évenkénti megrendezésre kerülő innovációs kerekasztalok és szakembertalálkozók szervezése a tejágazatban.

14)  Fiatal kutatók és gyakorlati szakemberek külföldi tapasztalatszerzésének támogatása. (rövid, közép és hosszú távú gyakorlatok keretében)

15)  Informatikai infrastruktúrális fejlesztés támogatása tejtermelő tehenészeti telepeken.

16) Speciális fogyasztói igényeket kielégítő fajták kutatásának és nemesítésének támogatása.

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni konzulensemnek és kollégáimnak a segítséget, melyet kaptam a tej ágazat problémáinak vizsgálata során. Továbbá szeretném megköszönni és a Baross Gábor Program „Ágazatspecifikus innováción alapuló projektek generálása a tejágazatban” című konferencia minden egyes előadójának és résztvevőjének, hogy ötleteikkel, tanácsaikkal segítették munkánkat, melynek célja a tej ágazat problémáinak feltárása és a megoldásainak keresése volt. Végül de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani a Nemzeti Fejlesztési  Ügynökség és Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársainak, hogy a lehetővé tették a projekt megvalósulását.

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?