Főoldal » A rovarevés népszerűsítése?!

A rovarevés népszerűsítése?!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Rovarkutatás élelmezési célból

Hárommillió eurót áldoz az Európai Unió a rovarevés népélelmezési lehetőségeinek tanulmányozására.

Az mti. hírében arról tájékoztat, hogy a brüsszeli szakértők úgy vélik, hogy a rovarok amellett, hogy megoldanák az élelmiszerhiány problémáját, ezt ráadásul környezetkímélő módon kínálnák. A bogarak, férgek és egyéb csúszómászók húsa koleszterinben és zsírban szegény. Egy tanulmány szerint a “pecsenyeszöcske” fehérjetartalma 20 százalék, miközben zsírhányada csak 6 százalékos. A marhahúsban ugyan 24 százalék a fehérje, de 18 százalék a zsír. A tücsök kalciumban gazdag, a termesz vasban, a selyemhernyó lárvája rézben és B2-vitaminban – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Az újság megkereste Stuart Hine brit rovartudóst, aki szerint a rovarok fantasztikusak ugyan, ám nem jelentik az emberiség élelmezésének végső megoldását. Elég költséges lenne Nagy-Britanniában a fűtése egy hatalmas sáskaraktárnak, ráadásul a rovarok betegségei villámgyorsan végezhetnek egy egész tenyészet példányaival. Mindezek tetejébe főzve vagy sütve kellene őket enni, mivel kórokozókat tartalmazhatnak.

“Lehet rovart enni a túlélésért rövid távon, de a legtöbb kultúra, amely rovart (is) eszik, megfőzi őket” – mondta Hine.

A lap megszólaltatott egy “étrovarforgalmazó” céget, Edible-t, amely emberi fogyasztásra alkalmas rovarokkal olyan tekintélyes áruházakat lát el, mint például a Selfridges. Todd Dalton, a vállalat szóvivője pénzpocsékolásnak ítéli az EU kezdeményezését, mert nehéz lenne az emberek “torkán lenyomni” a rovarokat, evési szokásaink pedig nem változnak meg egyhamar.

Korábban is történt némi kísérletezés a rovarevés népszerűsítésére – teljesen eredménytelenül. 1885-ben Nagy-Britanniában megjelent például egy könyv, amely a falusi szegényeknek egyebek közt olyan recepteket javasolt, mint a pincebogármártás.

Amúgy eszik az ember bőven bogarat, rovart, férget. Egyes tanulmányok szerint étkeinkbe annyi kerül-repül-mászik bele akaratlanul, hogy egy évben fejenként fél kilót kebelez be belőlük átlagosan az ember.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?