Főoldal » A silókukorica takarmányozási jelentősége

A silókukorica takarmányozási jelentősége

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A kukorica (Zea mays L.) az egyik legfontosabb takarmánynövény. Jelentőségét az adja, hogy igen sokoldalúan lehet felhasználni az állatok etetésénél (szemes kukorica, silókukorica, zölden etetés, stb.). Élelmiszer ipari jelentősége is elvitathatatlan, készítenek belőle kukoricalisztet, izocukrot, kukoricapelyhet, kukoricacsíra olajat és még számos más terméket. A bioetanol gyártás (E85) alapanyaga, ma már komplett iparág épült a kukoricából történő üzemanyag előállításra.

A kukorica növényt tömegtakarmányként is jól tudjuk hasznosítani. A belőle készült szilázs energia dús, értéke minden más silózásra alkalmas növényfajnál jobb. A szilázs minőségét elsősorban a cső adja, ezlrt hosszú ideig élt az a megállapítás, hogy a legjobb szemes kukorica egyben a legjobb siló kukorica is. Miután a tömegtakarmány, és ezen belül a kukorica szilázs minősége iránti igény sokkal erőteljesebben jelent meg, elvált a kétféle hasznosítás hibrid háttere.

A siló hibridek fontos jellemzője az emészthetőség. A szem 80-85%-ban emészthető. A levél 61%-ban, a szár pedig 48%-ban emészthető. Az emészthetőséget elsősorban a savdetergens lignin rontja le. Legnagyobb mennyiségben a lignin a szár alsó harmadában koncentrálódik, ezért a szilázs minőségét gyakran azzal is javítják, hogy magas tarlóra vágják a kukoricát.

Óriási előnye, hogy szilázsként egy menetben, nagy tömegben (10-15 tonna szárazanyag/ha) takarítható be. Hátránya viszont, hogy ráfordítás igényes (vetőmag, növényvédő szer, gépigény gázolaj stb.) valamint szilázsa alacsony fehérje tartalmának köszönhetően jelentős mennyiségű vásárolt fehérjehordozó (szója-, repce-, napraforgódara) kiegészítésre szorul.

A silózás időpontjában a növény energiatartalmának (keményítő formájában), valamint fehérje tartalmának túlnyomó többsége a csőben koncentrálódik. A növény többi részének táplálóanyag tartalma, valamint emészthetősége alig magasabb, mint a takarmány szalmáé.

A silókukorica hagyományos betakarítása 70% körüli, a teljes növényre vonatkozó nedvességtartalom mellett történik, ebben az esetben a szár és a levélzet még zöld, a kukoricaszemek pedig a tejes érés állapotában vannak. A kukoricának ebben az állapotában történő szecskázáskor az aprítás mértéke 25–30 mm volt. A mai korszerű szecskázó dobok alkalmazása lehetővé tette az aprítás hatékonyságának növelését, ezért a betárolás (pl. tömörítés), mind a kitárolás, illetve kiosztás körülményeit figyelembe véve a beállított, illetve elméleti szecskahosszúság értéke 10–11 mm körül alakul.

A silókukoricából készült szilázs a szarvasmarha takarmányozás jelenleg alapvető tömegtakarmánya.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?