Az állattenyésztés dilemmái…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A kormány segítségét kérik a magas takarmányárak, illetve a rendkívüli hőség miatt komoly veszteségeket szenvedő magyar állattenyésztők, akik mérsékelnék a termékeikre kivetett 27 százalékos áfát és megemelnék a támogatások szintjét is. A Vidékfejlesztési Minisztérium segítséget nyújt a kárt szenvedett termelőknek, illetve előrehozza az aktuális kifizetéseket, ám a takarmányárak ügyében az uniós szabályozás megköti a kormány kezét. Az NGM pedig kerek-perec közölte, hogy nem tervezik kibővíteni a 18 százalékos áfa körébe sorolt élelmiszerek körét.

Tavasz óta a nemzetközi árupiacon már 20 százalékot emelkedtek a különböző gabonafélék tonnánkénti jegyzési árai és piaci elemzők szerint a várható rossz termésátlagok miatt még magasabbra kúszhatnak az indexek. Az áremelkedést főként annak tulajdonítják, hogy mind az európai, mind az észak-amerikai gabonatermés (elsősorban búzából, szójából és kukoricából) sokkal gyengébb, mint az év elején várható volt. Az Egyesült Államok gabonatermelő államait sújtó ötven éve példa nélküli szárazság miatt a termés mennyisége a vártnak csak alig hatvan-hetven százaléka lesz, a búza kukorica esetében a termőterületek 60 százaléka, míg a szója esetében a területek 37 százaléka sínylette meg az az aszályt.

A magyar búzatermés a várakozásokkal ellentétben most még nem annyira rossz. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) július 31-i jelentése alapján a búza aratása 98 százalékon állt. A learatott búza mennyisége ekkor 3,95 millió tonna volt. Az idei búza minősége kitűnő, a termés nagy része étkezési kategóriába esik. A belföldi éves búzafelhasználás élelmezési célra 1,2 millió tonna körül alakul, míg a takarmánycélú felhasználás további 0,9-1 millió tonnát köt le. Ezek alapján tehát a belföldi felhasználást jelentősen meghaladó árukészlettel számolhatunk.

Az aszály azonban súlyos károkat okozott a növénytermesztésben. Elsősorban a kukorica szenvedett kárt, emiatt az ára tonnánként a jelenlegi 50 ezerről  év végére akár 70 ezer forintra nőhet. A NÉBIH július 27-i termésbecslése 6,15 millió tonnás eredménnyel számol, (2011 tényleges eredménye 7,99 millió tonna), ezt az aszály, illetve a hőség jelentősen ronthatja. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének nem hivatalos becslése szerint azonban a termés inkább 5 millió tonna körül várható, ami a Magosz becsléseinek fényében még optimista előrejelzés,

Az idei kukoricatermés majdnem 40 százaléka megsemmisült a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) becslései szerint, a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. A kukorica tonnánkénti ára a világpiaccal összhangban emelkedik, a hónap végére meghaladhatja a 65 ezer forintot is. Az állattartók költségei így jelentősen emelkednek, mivel a költségek 70 százalékát a takarmánybeszerzés adja. Egy kiló hús előállításához a sertéságazatban 3,0-3,5 kilogramm, míg a baromfiágazatban 3,0 kilogramm takarmány szükséges.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ebben a kérdésben meg van kötve a kormány keze. „Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartásával járhat el, az Európai Unió közös piaci elvét tiszteletben tartva kell megoldást találni a takarmánypiacon jelentkező gondok enyhítésére. A kormányzat minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aratást követően a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ősszel betakarításra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye” – közölte a miniszter országgyűlési képviselői kérdésre adott válaszában, rámutatva, hogy a kivitel közvetlen módon való korlátozására ugyanakkor az uniós jogszabályi környezetben nincs mód. A VM kedden közölte, hogy Állami Takarmányalap létrehozását sem fontolgatja.

A helyzet stabilizálása és a kínálat növelése érdekében az Európai Bizottsággal történt egyeztetést követően megjelent az a végrehajtási rendelet, amely a búzaimportvámok felfüggesztését ez év december 31-ig meghosszabbította. A döntés nyomán további 1,5 millió tonna közepes és gyenge minőségű búza kerülhet az EU piacára nem uniós országokból vámmentesen – olvasható Fazekas Sándor válaszában.

A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az állattenyésztésben tevékenykedő szakmai-érdekképviseleti szervezetek képviselőivel részletesen áttekintette a kialakult helyzetet, és megállapodott velük abban, hogy a kormány segítségét kéri a rendkívüli időjárási körülmények és a magas takarmányárak következtében nehéz helyzetbe került állattenyésztéssel is foglalkozó gazdák megsegítésére. Ennek érdekében egy részletes javaslatcsomagot dolgozott ki a VM, amelyet már a kormány elé terjesztett – tudatta a tárcavezető, aki szerint a hazai búza és kukorica gazdaságbiztonsági készletek lényegében fel vannak töltve, a készletek frissítő cseréje pedig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megtörtént. Fazekas Sándor úgy ítélte meg, hogy az egyeztetésekét követően kialakuló intézkedések – párosulva az ágazat szereplőinek erőfeszítéseivel – enyhíthetik az érintetteknél a magas gabonaárakból következő nehéz helyzetet.

A szakemberek szerint megoldást jelentene a feketegazdaság 25-30 százalékra becsült arányának csökkentése. Ezért alapvetően fontos volna az alapvető élelmiszerek – köztük a húsok, tojás – áfáját 27-ről legalább 10, de akár 5 százalékra mérsékelni – hívják fel a figyelmet. Az agrárágazatban tevékenykedők szerint versenyhátrányt okoz a termékeik árába beépülő 27 százalékos áfa, mert az a többi uniós tagországban alacsonyabb, mint Magyarországon.

Az NGM szerint az áfa közösségi – azaz uniós – szinten harmonizált adónem, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló (2006/112/EK tanácsi) irányelv – azaz az áfa irányelv – rendelkezéseivel. Az áfa irányelv egyik alapelve szerint a hasonló, egymással helyettesíthető termékekre és szolgáltatásokra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. A hatályban lévő magyar szabályozás jelenleg is kedvezményes áfa-kulcs alá sorolja az alapvető élelmiszerek meghatározott körét. Például 18 százalékos adókulcs alá tartozik: a tej, a tejtermékek – kivéve az anyatej -, illetve az ízesített tej. Emellett a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült termék is.

Az említett kör kibővítése az uniós áfa irányelv miatt csak olyan módon történhetne, hogy a kedvezményes adókulcsot valamennyi egymással helyettesíthető húsra, illetve adott esetben húskészítményre is kiterjesztené Magyarország. “A kedvezményes áfa-kulcs ilyen körű bővítése viszont jelentős költségvetési áfa-bevétel kieséssel járhat, ezért jelenleg nem tervezünk ilyen módosítást kezdeményezni” – olvasható az NGM tájékoztatásában.

Megjegyzés: Ördögi kör? Nem tudunk, vagy nem akarunk ebből kitörni? Sokat kibírt az ágazat. Újabb terheket már nem bír el. Ennek felismerése és megoldása a jövő záloga.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?