Barangolás a Szilvaúton

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Hazai és erdélyi településeket köt össze a Szabolcsból induló Szilvaút.

Mára beérett a néhány éve született ötlet, hogyan lehetne a szatmári térség jellegzetes gyümölcsét az ország legkeletibb sarkában a turizmus szolgálatába állítani: a 16 hazai és 10 erdélyi települést összekötő Szilvaút mentén virágzásnak indult az idegenforgalom. Mostanság a hazaiak mellett visszajáró holland, német és svéd vendégek koccintgatnak errefelé a hungarikumnak számító szilvapálinkával, akik korábban hírét sem hallották a Felső-Tisza e részének.

A Szilvaút egyik kiötlője Danó Sándor, Tivadar polgármestere az MTI-Pressnek elmondta: az elmaradott térségként számon tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a falusi turizmus hozhatja meg a fellendülést. Társaival ehhez választották ki a vidék jellegzetes gyümölcsét, a sokfelé vadon is termő, egyesek által kissé lenézett szilvát.

E “fapados” gyümölcs többnyire afféle mostohagyerekként szerénykedik a piacokon a barackok, a körték és az almák között. Holott a szilva beltartalmát nézve valóságos természeti kincstár. Tele van például káliummal, amely szabályozza a szív ritmusát, csökkentve az infarktus kockázatát; magas vastartalma miatt pedig a fiatalabb nőknek ajánlott minél többet enni belőle. És most kiderült újabb előnyös tulajdonsága is: turistacsalogatóként első osztályú reklámhordozó.

A Szilvaút Egyesületbe tömörült lokálpatrióták évekkel ezelőtt számba vették a helyi nevezetességeket, hogy a szilva jegyében kulturális és gasztronómiai értékeket kínáljanak az ide vetődő, az újra fogékony idegennek.  A dübörgés helyett sokan értékelni kezdik a csendes szemlélődést, a nyugalmat, a falusi élet természetközeli ritmusát, a helyi ízeket.

A gyakran fanyar ízű szilva lekvárrá főzve nemesedik igazi ínyencséggé. A lekvárfőzés azonban nagy tudást, türelmet igénylő fáradságos művelet, egész napos kevergetést követel.

A szilvamúzeumban kemencék, katlanok, teknők, motolla, rosta, a szilva tárolására használt szilke – valójában nagy köcsög – és a fától a termést megszabadító szilvaverő rúd látható.

A valódi penyigei lekvár a gyakorlatilag vadon növő, “nemtudom” nevű, apró szemű, hamvaskék szilvából készül, amíg a legjobb befőtt a besztercei fajtából tehető el télre.

A község pálinkaházában e különleges ital varázsolásának eszközei vehetők szemügyre, köztük rézüst, lepárlók, fokolók, tartályok. A vendéget itt jóféle szatmári szilva pálinkával kínálják.

Az erdélyihez hasonló pálinkaház átadására készülnek most Tarpán is. Egy régi parasztházat rendeznek be, ahol a főzés fogásait követhetik nyomon a látogatók.                    (f: Agromonitor.hu)
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?