Bioüzemanyag előállítása és felhasználása…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A bioüzemanyagok olyan üzemanyagok vagy tüzelőanyagok, amelyeket a növényi vagy állati biomasszából állítanak elő. A bioüzemanyagok lehetnek szilárd, cseppfolyós (pl. bioetanol, biodízel) és gázneműek (pl. biogázok). Az Európai Unió arra törekszik, hogy növelje a bioüzemanyagok felhasználását. Ennek a célnak a megvalósítására jött létre az Európai Bioüzemanyagok Technológiai Platform.

A bioüzemanyagok megújuló energiaforrások, használatuk elvileg nem meríthető ki, a biomassza újratermelődésével fenntartható. A bioüzemanyagok elégetésével szén-dioxid jön létre, amelyet a növényi biomassza a fotoszintézis segítségével megköt, és újabb a biomassza fejlődésére használ fel. A bioüzemanyag felhasználását akkor tartjuk széndioxid-semlegesnek, ha a létrehozása és elégetése során keletkező szén-dioxid mennyisége nem több, mint az biomassza alapanyagban megkötött szén-dioxid.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által publikált adatok -Agrárgazdasági Figyelő, 2011. évi 4.száma – alapján a hazai helyzetkép az alábbi:

Bioüzemanyagok előállítása 

Magyarországon az összes üzembe állított biodízelgyártó kapacitás 190 ezer tonnára tehető. A termelés 2009-ben 133 ezer tonnát, 2010-ben közel 150 ezer tonnát ért el. Üzemanyag célú etanolt egyelőre csak a Hungrana Zrt. szabadegyházai üzemében gyártanak, a termelt mennyiség 2010-ben 128 ezer tonna volt. Újabb bioetanolüzem építése 2010-ben Dunaföldváron kezdődött el, ahol mintegy 500 ezer tonna kukoricából készítenek majd bioetanolt. A jelenlegi szabályok szerint a bioüzemanyagok bekeverése kötelező, a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalmának a motorbenzin energiatartalmának 3,1%-át, a gázolajénak 4,4%-át kell elérnie. A forgalmazók a számításnál nem vehetik figyelembe azt az üzemanyagot vagy bioüzemanyagot, amelyre a biotartalomra  tekintettel  a  jövedéki  adót  részben  vagy  teljesen  elengedték,  vagyis  az adókedvezménnyel forgalomba hozott E85 nem számít bele a teljesítésbe. Az E85-ös üzemanyag bioetanol-tartalma 2007. január 1-től mentesült a jövedéki adó alól, értékesítése a benzin árának emelkedése miatt 2010-ben már meghaladta a 30 millió litert. Az E85 bioetanol részének adómentessége 2011. szeptember 1-jétől megszűnt, az üzemanyag adóelőnye a benzinhez képes jelentősen mérséklődött. 

Biogáztermelés 

Az EU tagállamaiban a biogázüzemek száma 2009-ben már megközelítette a 6 ezret, ebből 4900 Németországban működött. Ezzel szemben Magyarországon csupán 15 mezőgazdasági biogázüzem létesült 2010. évvel bezárólag, ezek átlagos teljesítménye 1 MW volt. Magyarországon a biogázüzemek általában szorosan kapcsolódnak egy-egy élelmiszer-feldolgozóhoz, vagy számottevő mennyiségű mezőgazdasági mellékterméket előállító gazdasághoz kötődnek. A kisebb biogázüzemek átlagos kapacitása 500 kW körül alakult. A biogáz energetikai célú hasznosításának legésszerűbb módja a földgáz-minőségre tisztítás, majd az így előállított biometán földgázhálózatba történő betáplálása lenne, ez azonban a jelenlegi árak és támogatások mellett nem gazdaságos. Ha sem a villamosenergia-rendszer átvételi lehetőségei, sem a kapcsoltan termelt hőenergia helyi felhasználási lehetőségei nem adottak, megfontolandó a földgáz-minőségre tisztítás, hiszen ebben az esetben a biogáz ott vehető ki a rendszerből, ahol energiatartalma a leghatékonyabban hasznosítható.

Energiatermelés biomassza tüzeléssel 

Magyarországon a szilárd biomassza a legnagyobb mértékben hasznosított megújuló energiaforrás, az összes zöldenergia 83%-a biomassza alapú volt 2008-ban. A legnagyobb mennyiségben az erdőgazdálkodásból származó nyersanyagok hasznosulnak, az energetikai célú biomassza 90%-a tűzifa. A hazai erdőkben évente mintegy 13 millió m famennyiség termelődik újra, ebből 10 millió m33(kb. 7,5 millió tonna) termelhető ki fenntartható módon. Ehhez képest a tényleges éves fakitermelés az elmúlt évtizedben 7 millió m (kb. 5,3 millió tonna) körül alakult. Emellett az erdőkben, a szántóföldeken és a gyümölcsültetvényeken mintegy 9-10 millió tonna, alig hasznosított melléktermék keletkezik. Ezek alapján évente mintegy 13 millió tonna, energetikai célokra hasznosítható biomassza jelenleg is rendelkezésünkre áll, amelyből mindössze 3-3,5 millió tonnát hasznosítunk. Ebből adódóan a cselekvési terv készítői által 2020-ra becsült 7,8-8 millió tonna biomassza igényünket nagy valószínűséggel fedezni tudjuk saját nyersanyagaink nagyobb mértékű, illetve hatékonyabb felhasználásával.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?