Főoldal » Egy kezdő tanár helyzete, avagy a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon

Egy kezdő tanár helyzete, avagy a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A tanári álláshirdetések 70%-ban a pályázati feltételeknél megjelenik a minimum 3év szakmai tapasztalat.Ennek oka a kötelező gyakornoki idő pályakezdő pedagógusoknál 3év, ami nem csak a pályakezdő tanárnak jár kötelezettségekkel (gyakornoki napló, gyakornoki egyeztetés havonta…), hanem gyakornoki vezető tanár kijelölése is szükséges.

Ahhoz, hogy megértsük hogyan alakul egy pedagógus munkaideje a következőt kell tudnunk:A munkaidejének felosztása:

Munkaidő: 40óra/hét

Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, azaz heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles eltölteni a pedagógus, vagyis ezzel az idővel kell elszámolnia. Ezt teszi ki a tanórák és egyéb foglalkozások (szakkörök, edzések, délutáni programok,zenekar…ergo neveléssel- oktatással töltött munkaidő.

Munkaidő fennmaradó része: Amit előszeretettel otthon vagy a családi bevásárláson „osztályfőnöki teendők” címszóval tölti el, foglalja magában minden olyan feladatot,amely rugalmas nem helyhez kötött munkavégzést. Azért bontottam le a munkaidejét egy pedagógusnak, hogy ez nem plusz feladatot jelentene (gyakornoki vezető tanári pozíció) csupán egy feladattal többet a bevásárlás vagy az elmaradt naplóírás mellett.

Ha már eljutunk addig, hogy nem vagyunk férfiak és akár még így is behívnak bennünket  egy interjúra(ez ritka hiszen a meghirdetett álláshelyek mire meghirdetésre kerülnek már régen „elkeltek”) ,ugyanis a pedagógus pályán: „ A tanárként végzett fiatal férfiak közül kevesebben maradnak a pályán, mint a nők közül. Ennek egyik oka a közoktatási intézet modellezése szerint, hogy az egyetemi végzettségű férfi tanárok életpályájuk tízedik évében átlagosan feleannyit keresnek pedagógusként, mint pályaelhagyó társaik, akik a versenyszférában helyezkedtek el” ( Magyar Hírlap 2004.03)

A felvételi elbeszélgetés nem a szakmai elhivatottságot illetve felkészültséget méri, hanem a szimpátiát (saját tapasztalat: „ön nagyon fiatal, nem sok minden lehet az önéletrajzában” –én talán elolvasnám)

Magyarországon a pedagógus társadalom megöregedett. Ezt több számos forrás is bizonyítja:

Az általános iskolai tanárok átlagéletkora 1989 és 2001 között 37,2-ről 41 évre nőtt, ugyanez a szám a középiskolai pedagógusok körében 40,5-ről 43,1 évre emelkedett – derül ki a felmérésből. Csökkent viszont a közoktatásban a harmincévesnél fiatalabb tanárok aránya.- írja a Magyar Hírlap 2004.03

„A tanárok életkorával kapcsolatban a vizsgálat azt állapította meg, hogy hozzávetőleg a diákok felét tanítják 40 évesnél fiatalabb, a másik felét 40 évesnél idősebb pedagógusok. Magyarországon a többi volt szocialista országhoz hasonlóan sok az idősebb tanár. A negyedikesek 75, a nyolcadikosok 72-76 százalékát 40 évesnél idősebb pedagógusok tanítják.” forrás: Népszava

Ezzel bizony találkozhatunk az állásinterjún is.Több kezdő tanár kollegát kérdeztem meg, hogyan zajlott az állásinterjúja. A megkérdezettek 80%-a állította: „ Nem kérdeztek tőle szakmai kérdést, csak annyit, hogy meséljen magáról…mit csinált, hova járt, mikor végzett…” (én a fennmaradó 20%ban voltam az egyik ilyen interjún de, amikor a kompetencia alapú oktatásról kezdtem beszélni leállítottak és áttértünk az olimpiára gondolom a tájékozottságomat is szerették volna látni csak akkor nem a 1972es müncheni olimpia Hegedűs Csaba 100. érem megszerzéséről kellett volna megkérdezni, hogy emlékszem-e rá pajzán gondolat koromból, amikor is a szüleim 14évesek voltak).Ezekre a kérdésekre azért nincs szükség mert minden le van írva az önéletrajzban. Egy pályakezdő csak szakmai paláver-t tud nyújtani, hiszen akkor került ki az egyetemről, főiskoláról.

Több sokkal fejlettebb országban egy-egy állásinterjú vizsgával indul és ha a pedagógus munkahelyet szeretne váltani vizsgáznia kell.Azokban az országokban, ahol központi irányítású a munkaerő-felvétel az alkalmazást egy vizsga előzi meg ezzel ki lehet zárni azt a fajta szimpátiát, mikor a  szomszéd néni szól, hogy a fia barátnője most végezte el a főiskolát ugye felveszitek.Ugyanis a vizsgán elért eredmények alapján választhatnak munkahelyet a pedagógusok, így nem minden esetben kerülnek oda, ahova szerettek volna.Franciaországban évente, Spanyolországban illetve Portugáliában kétévente van lehetőség versenyvizsga alapján transzferlehetőségre ahol a tanárok kéréseit összevetik a megüresedett állásokkal.

Sajnos Magyarországon nem csak az új fiatalabb pedagógus felé való nyitásban van óriási gát, hanem magában az új módszerek alkalmazásában is.Hiába most kerültek ki a felsőfokú intézményből a pedagógus jelöltek, hiszen aláírom ekkor kezdődik nekik az élet, ami egy elég nagy ugrás diákból- tanár avagy ha a mai oktatási normát nézem alattvalóból-hajcsár.Magyarország még követi a porosz utas felfogást… hatalom illetve tekintély elven működik a tanítás:ha nem tudod… egyes, ha nem figyelsz… órai munkára… egyes, ha rohangálsz a folyosón, na gyere be majd órára… egyes. Nem a hatalmat kell érzékeltetnünk a „kisebb” felett, ami a későbbi személyiségfejlődésükre is hatással lesz, hanem a probléma megoldást kell keresnünk. Tudom sok pedagógus/szülő  gondolja most azt, hogy utalok itt a gyereknevelésben a pofon céltalanságára de szó sincs erről csak arról, hogy a pofonon kívül ma a pedagógusok többsége  ezáltal a szülők többsége sem ismernek más nevelési módszert.

Kompetencia alapú nevelés nem volt, nincs és előremutatások alapján nem lesz Magyarországon, amíg nem változik az idős ám tapasztalt tanárok hozzáállása a fiatalabbak által bebizonyított és a környező egészségtudatosabb országok tapasztalatai látván működő új pedagógiai szemlélethez.

Van megoldás:

  • ·         Egy központilag irányított oktatásrendszer, ami vizsgarendszerű.
  • ·         Nem csak az alkalmazáshoz, hanem a folyamatos fejlődés érdekében   időszakos vizsgát követel meg.
  • ·         Mind szakmai, mind pszichikai formában.
  • ·         A tantárgyak beskatulyázásának felszámolása és szintjének negyedévente történő ellenőrzése.
  • ·         Iskolapszichológus kötelező látogatása tanároknak.
  • ·         Testnevelés órán kompetencia mérés megváltoztatása hiszen az egész testnevelés másból sem áll. A mérés értékének reális megadása, hiszen ha a mérés során az összes szempont a legjobb minősítést kapja jelezzék ezt ne pedig bizonyos szempontok értékének csökkenését írják be, hogy a következő mérés során tudjon hova fejlődni a mért pedagógus.
  • Vajon lehetséges ez Magyarországon?

 

Források:

http://www.radio7.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=40223

http://www.origo.hu/itthon/20040305egyre.html

http://nemzetisegek.hu/repertorium/2004/04/Bar15.pdf

http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/aktualis/2011/nefmi_cxc_tajekoztato_04.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?