Főoldal » Érdekességek innen-onnan…

Érdekességek innen-onnan…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Borász robot

Hogyan válhat valakiből milliomos borász? – Úgy, hogy előtte milliárdos volt. A robot egy analizátor, felmegy a 45 fokos lejtőn is, adatokat gyűjt, elemez és végül nagyjából azt is képes megmondani, milyen lesz a hozam.

http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/09/04/ujabb_csapas_az_emberi_munkaerore_itt_a_borasz_robot/

Borsör…

A németek új dobása a Wier, egy olyan italkülönlegesség, amely bor és sör keverékével jött létre. A neve is ebből a párosításból jött létre a Wein (bor) és a Bier (sör) szavak felhasználásával. A gyártó 5-7 Celsius fokos hőmérsékleten, fehérboros pohárból ajánlja a fogyasztását.

Meglepõ húzás: a németek feltalálták a borsört: Új italkülönlegesség jelent meg a piacon.

Sütött vagy főzött előbb az ember?

Teljes bizonyossággal közölhetjük, hogy az ősember előbb sütött, mint főzött. A pirítás, pörkölés nemcsak a húsféléket tette porhanyóssá, ízesebbé, hanem a különböző magvakat, növényi terméseket is. A pattogatott kukorica, a sült alma és sült gesztenye, a pörkölt mandula még ma is őrzi és idézi a konyhaművészet őskorának kezdeti lehetőségeit és technikáját.

És mikor kezdtek el főzni?

Az újabb kőkorszakban, amikor már volt miben. Ugyanis ekkor készültek az első agyagedények. Ezek azonban még nem voltak tűzállóak, közvetlenül a tűzre téve megrepedtek. Ezért a főzés legősibb módja az úgynevezett “köves főzés”. Lényege az, hogy az edénybe, a főzésre előkészített vízbe forró köveket dobnak, s ezeket addig váltják, míg a folyadék felforr. Ezt az ősi főzésmódot őrzi az erdélyi magyaroknál használt kövesztés szó.

Az újabb kőkorszakban a sültek helyére a növényi főzetek léptek. A pusztán növényi termékekből készült levest a magyar ember tréfásan árva, rongyos, kódis, betyáros levesnek nevezi. Ínséges időkben azonban még ma is fontos az efféle ősi főzeteknek a szerepe.

A többnejűség veszélyei

Mégsem olyan csábító a többnejűség, mint amennyire elsőre tűnik

Minél több felesége van egy férfinak, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála valamilyen szívprobléma – derült ki a szaúd-arábiai Fejszál Király Kórház kutatásából. A kutatók szerint a többnejű férfiak körében négyszer (!) nagyobb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, amit azzal indokolnak, hogy a több házastárs és gyermek eltartása nagyobb stresszel, illetve érzelmi igénybevétellel jár. A kutatók emellett összefüggést találtak a feleségek száma, valamint a szívkoszorúér-elzáródások száma és súlyossága között is, írja a Globoport, akik bizonyára férfiak ábrándjainak sokaságát törték le ezzel. (f:index.hu)

Mikromalac-piknik…

Mikromalac hétvége Londonban

Macskakávézó és bagolybár után már meg sem lepődünk rajta, hogy Londonban újabb állatos pop-up készül, ezúttal viszont botrányos, elviselhetetlenségbe hajló cukiságfaktorral: májusban itt a mikromalac-piknik!

A káromkodás története

Már a középkorban is cifrán káromkodott a magyar

Ha valahol anyanyelvünk gazdagságáról esik szó, mi, magyarok szinte soha nem mulasztjuk el megjegyezni: párját ritkítóan tudunk szitkozódni. Tény és való, kevés olyan nyelv van a világon, amely ennyire kifejező tud lenni, ha káromkodni kell. Közhelyszámba megy, de mégis igaz: a szitkozódás egyidős az emberiséggel, a vulgáris, trágár szavak etimológiai kutatása ennélfogva olykor igen nehéz kihívás elé állítja a nyelvészeket.

Őseink tudását Mucsi Zoltán fejlesztette tökélyre, például itt, ahol villanyszerelőként hét és fél perc alatt gyakorlatilag nem hangzik el olyan szó, amit ne kellene kisípolni este 10 előtt.  

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?