Főoldal » Így védem a repcét 2011. őszén

Így védem a repcét 2011. őszén

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A repce termesztésében meghatározó időszak az ősz. Ha nem tudunk megfelelő állománysűrűséget, fejlettséget elérni, akkor a télbe fejlettlen, heterogén állomány megy. Nő a kifagyás veszélye, a növények kora tavasszal nehezebben bírják a vízzel túltelített talajt, indulásuk nem egyenletes és ezek eredőjeként a termésátlagok erősen csökkennek. 

Az őszi fejlődést meghatározó tényezők:

                    A kelés feltételei, körülményei, a magágy minősége 

                   A vetés 

                   Állománysűrűség 

                   Fajta/hibrid növekedési erélye 

                   Tápanyag 

                   Gyomosság, rovar kártétel

 A kelés feltételeit és a magágy minőségét, illetve a vetés idejét az elővetemény és a talajművelés körülményei döntik el. Ezek a tényezők nagyban meghatározzák a repcetermesztés sikerét. A témát itt – terjedelme miatt – nem áll módunkban részletezni. Erről önálló cikkek sokasága szól. Szintén külön cikk témája lehet a hibrid választás és a tápanyag-utánpótlás.

Vetés

A vetés ideje és a vetett állomány sűrűsége meghatározza az áttelelés biztonságát és a növényállomány produktivitását.

Optimális vetésidő: augusztus 25. – szeptember 05.

Még lehetséges vetésidő: augusztus 15.- szeptember 20.

A késői vetés nagyobb kockázatot jelent, mint a korai.

Optimális állománysűrűség: A repce virágzati oldalágakon hozza becőtermésének döntő hányadát, 60-70%-át. Az elérendő cél tavaszra a 45-55 db/m2 (hibrid), illetve 60-80 db/m2 (fajta) áttelelt növényállomány.

Általában a dupla gabona sortávolság (24-30 cm) indokolt, azonban számos helyen már 45 cm-es sortávot alkalmaznak, sőt kísérletek folynak a 76 cm-es sortávval is.

A talajelőkészítés és a vetés legfontosabb célja, hogy a repce egyenletesen és egyszerre keljen ki. Ezáltal javítható a gyomirtás hatékonysága, illetve a kártevők „foga alól” a repce hamarabb kinő. 

 Gyomirtás

     A repce őszi gyomosodása részben függ a termőhelytől (pl. savanyú talajokon a savanyúságot jelző gyomnövények jelennek meg, mint pl. árvácska fajok, nagy széltippan, repcsényretek), részben a vetésidőtől (augusztus végi vetéseknél a T1-es gyomok nagyobb egyedszámban jelennek meg), részben az állománysűrűségtől (nagyobb sortávolság, kisebb vetőmagnorma esetében a gyomosodás mértéke nagyobb).

A gyomok – a víz- és tápanyag-konkurencián kívül (ami jelentős termésveszteséget okoz) – a repce őszi fejlődését visszafogják. A növény felnyurgulhat, csökken a télállóság, emiatt nő a kifagyás esélye. Az ilyen állomány tavasszal későn fakad, csökken az elágazódások száma, ami szintén termésveszteséget okoz. Vannak olyan jó kultúrállapotban lévő földek, ahol nincs szükség teljes hatásspektrumú gyomirtásra, amelyeknek az ára magas. Előfordulnak olyan talajok, ahol csak néhány gyomnövényfaj van jelen. Ebben az esetben a gyomok által okozott kártétel kisebb és elegendő egy olcsóbb készítményt alkalmazni. Emellett elsősorban a szárazabb klímájú alföldi területeken – ahol a repce kelése és a bemosó csapadék megléte bizonytalanab – biztonságosabb és költségtakarékosabb megoldás a posztemergens gyomirtás.  

Ahol a nyár végén, kora ősszel kelő ún. T1-es gyomok (pásztortáska, veronika fajok, árvacsalán fajok, tyúkhúr) dominálnak, ott mindenképpen szükség van valamilyen tartamhatást biztosító hatóanyagot tartalmazó készítményre. Ezeket a készítményeket (pl. metazaklór) közvetlenül vetés után vagy közvetlenül kelés után (korai posztemergensen) kell kijuttatni.

Ha a területen az ősz során kelő, ún. T2-es gyomok vannak jelen, ellenük szintén védekezhetünk talajon keresztüli tartamhatást biztosító gyomirtó szerekkel (pl. metezaklór). Számos gyom van, amelyek ellen biztos hatást posztemergens állománykezeléssel érhetünk el. Ilyenek az ebszikfű, a pipitér fajok, a galaj. Ezen gyomok ellen a klopiralid+pikloram hatóanyagú készítménnyel védekezhetünk. Ha a területen az előbbi gyomok mellett pipacs is jelen van, akkor a gyomok 2-4 leveles állapotában a klopiralid+picloram+aminopiralid összetételű készítménnyel védekezhetünk. (Ez utóbbi kezelés fejlődésében visszafogja a területen található sebforrasztó zsombor és pásztortáska fajokat.) A felsorolt két készítménnyel biztosan védekezhetünk a melegigényes, de ősszel is kelő (ún. T4-es) gyomnövények (libatop, disznóparéj, keserűfű fajok, parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva) ellen. A hatás feltétele, hogy a gyomok fejlettsége ne legyen nagyobb 2-4 levélnél. Az egyetlen megoldást jelenti az állománykezelés az ősszel is megjelenő mezei acat ellen. A T4-es gyomok és az acat az első fagynál elpusztulnak, azonban nagy tömegben és hosszú ősz esetén a repce fejlődését gátolhatják, ezáltal az áttelelőképességet rontják.

Ősszel számos egyszikű gyom is megjelenhet. Ilyen pl. a nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, a tarackbúza illetve az gabona árvakelés. Ezek ellen gyakran kell védekezni, magas gyomborítás esetén csökkentik a repce télállóságát. Ellenük elsősorban az őszi kezeléseket ajánljuk. Javasolt hatóanyagok: propaquizafop, quizalofop. A magról kelő gyomok ellen (azok 2-3 leveles állapotában) alacsonyabb, míg az évelők ellen (azok 20-30 cm-es állapotában) magasabb dózisban használjuk őket.

ŐSZI regulátoroZás

Az őszi regulátorozással

csökkentjük a növény magasságát, a növény vastagabb gyökérnyakat és erőteljesebb gyökeret fejleszt, valamint a tenyészőcsúcs is visszahúzódik. Mindezek hatására a repce  télállóképessége jobb lesz, a kifagyás veszélye minimálisra csökken. Tavasszal az erőteljesebb állomány jobban regenerálódik, gyorsabban, nagyobb levélszámmal és több oldalhajtás kezdeménnyel (nagyobb becőszám) indul.

A regulátorzásra leginkább a tebukonazol és a metkonazol hatóanyagokat javasolhatjuk, amelyekkel a gombák elleni őszi védelmet is megoldjuk.

 KÁRTEVŐK ELLENI VÉDELEM

Az őszi káposztarepce biztonságos termesztését az agrotechnikai tényezők mellett nagymértékben befolyásolja a kártevők elleni védekezés sikere is. A repce legfontosabb őszi kártevői a repcegubacs-ormányos, a repcebolha, a mocskospajorok és a repcedarázs.

 

Repcegubacs-ormányos

A fő kártevő a lárva, ami a gyökérnyaki részen táplálkozik, s ott borsószem nagyságú képződményeket okoz. A gubacsok belsejében találjuk az élő lárvákat. Tovább fokozhatja a kárt, hogy a lárva által károsított repce könnyebben kifagy. Védekezni csávázással lehetséges.

 

Repcebolha

Az imágó ősszel a kelő repce leveleit lyuggatja, ami a vontatottan fejlődő repcénél teljes pusztulást is előidézhet. Előrejelzését szürketállal oldhatjuk meg. Védekezni rovarölő szeres csávázással és állománykezeléssel lehetséges. Ha erős és folyamatos a repcebolha betelepülése, akkor a csávázást ki kell egészíteni állománykezeléssel. Egy közepes fertőzöttséget még a csávázás kontrollál. Ha levelek 5-10 %-án rágásnyom található, akkor állománykezelés szükséges.

 

Repcedarázs

A lárva fő kártételi időszaka az ősz. A fiatal lárva a levélfonákon hámozgat vagy lyuggat, a fejlettebb lárva pedig az érközöket rágja, karéjoz és súlyos esetben tarrágást okoz (akár pár nap alatt is). Ha a lárvák száma eléri a 2-3 db/m2–t, védekezni kell. Gyenge minőségű talajelőkészítés (a repce nehezen kel, a fejlődésben elmarad, ezért tovább van kitéve a kártételnek), illetve a szik-2 leveles állapotban történő fertőzés fokozhatja a kárt.

 

Az utóbbi két kártevő ellen gyenge vagy közepes fertőzés esetén elegendő egy olcsóbb, piretroiddal (pl. cipermetrin) elvégzett kezelés, míg erősebb feertőzés mellett tartamhatás biztósító hatóanyaggal (pl. klórpirifosz) érdemes védekezni.

 

Mocskospajorok

Száraz, meleg nyarak után előfordul, hogy a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor hatalmas károkat okoz repcében. Nappal a talajrögök között, védett helyen található, és éjszaka folytat táplálkozást. A zsenge repce talajfelszín közeli szárrészét elrágja, és a növényke elpusztul. Egy kártevő naponta akár 8-10 növényt is tönkre tehet. Védekezés: figyelni kell az állományokat és ha szükséges, akkor klórpirifosz tartalmú készítménnyel kell állománykezelést végezni az esti órákban.

 

Az őszi időszakban sokszor előfordul olyan állapot, amikor egy időben vagyunk kénytelenek védekezni a gyomok, a kártevők ellen és a regulátorozást is meg kell oldani. Célszerű ilyenkor egy menetben kijuttatni az anyagokat. Ennek azonban nincsenek korlátlan lehetőségei. A keverési feltételeket a következő táblázat tartalmazza:

 

 

Ikarus

Speciális egyszikűirtó

Regulátor

Rovarölő szer

Ikarus

 

+

+

+

Speciális egyszikűirtó

+

 

Tilos

+

Regulátor

+

Tilos

 

+

Rovarölő szer

+

+

+

 

 

A repce termesztés sikerének jelentős része az őszi munkáktól függ. Ezekkel  az elemekkel döntően megalapozhatjuk vagy végérvényesen elronthatjuk a termesztés sikerét. A magas termésátlagok eléréséhez nem hagyhatjuk ki egyik őszi elemet sem. Ezen áll vagy bukik mind a repce áttelelése, mind a tavaszi munkák eredményessége.

 

Papp Zoltán

Dow AgroSciences

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?