Kukorica növényvédelmi technológiája

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Alapok: Az elsődleges védekezési lehetőség és egyben alapkövetelmény is, a vetőmag gombaölő szeres csávázása, mely védelmet nyújt a csíranövényt fertőző kórokozók ellen. A további növényvédelmi problémák két részre oszthatók: rovarkártételre és gyomosodásra.

Rovarkártétel: A talajfelszín alatti kártevők az áldrótférgek, drótférgek és pajorok okozzák a tőszámveszteséget, kártételük a csírázástól kezdve szemmel látható. A legnagyobb károkat azonban az amerikából származó kukoricabogár okozza, melyet a későbbiekben részletesen taglalok. A talajfelszín feletti kártevők, mint például a kukorica barkó, már a kelést követő közvetlen  fázisban megtámadják a növényt. A későbbiekben a kukorica szárát körberágó vagy a szárban felfelé haladó bagolylepke lárvájának kártétele számottevő. A tenyészidőszak közepétől a kukoricabogár imágók, a kukoricamoly és gyapottok bagolylepke hernyói okoznak termésveszteséget a szár és a kukoricacsövek közvetlen károsításával. 

Kukoricabogár: A kártevő a talajban pete alakban telel át. Évente egy nemzedéke van, melyek a hőmérséklet emelkedésével a petékből kb. május közepén kelnek ki és okozzák a legnagyobb kárt. A gyökerek kiodvasításával és elrágásával akadályozzák a növény tápanyag- és vízfelvételét. A lárvák három fejlődési stádiuma után  június közepétől fejlődnek ki az imágók. A kifejlett bogarak a kukorica virágporával, bibeszálával, levelével táplálkoznak. A bajusszálak visszarágásával hiányos termékenyülést okoznak. A tömeges tojásrakás július közepétől kezdődik és augusztus végéig tart. Védekezés: A védekezés a kukoricabogár lárvája ellen nem csak a monokultúrás termesztés esetén fontos. Megfelelő agrotechnikával, mint például a vetésváltás, vetésidő és a megfelelő tápanyag- és vízellátás megfelelően védekezhetünk. Kémiai védelem már a vetőmag csávázásakor megtörténhet a lárvakártétel csökkentése érdekében. A kifejlett imágók számát pedig állománypermetezéssel csökkenthetjük. 

Gyomosodás: A gyomosodás mennyisége és milyensége, az előforduló fajok aránya, összetétele és sűrűsége tábláról táblára más és más. Legtöbbször a tipikus egy- és kétszikű fajokkal találkozunk (szőrös disznóparéj, kakaslábfű, fehér libatop) azonban egyes területeken a csattanó maszlag és a mezei acat is megjelenik. A parlagfű szinte mindenhol megtalálható és rendkívül nehezen irtható. A kukorica lassú kezdeti fejlődéséből adódóan csekély gyomelnyomó képességgel rendelkezik, ezért a korai gyomosodás termésveszteséget okozhat, annak ellenére ha a későbbi kezelés teljes sikerrel jár. Védekezés: A preemergens alapkezelés előnye, hogy védelmet nyújt a kezdeti gyomkonkurenciával szemben. Megfelelő szakértelem és technikai háttér megléte esetén nagy területteljesítménnyel végezhető művelet. A posztemergens kezelés során a kicsírázott gyomnövényzet ismeretében célzott kezelés végezhetünk, valamint az évelő gyomok ellen is csak így védekezhetünk. Az állománypermetezés során kijuttatott hatóanyag a gyomok levelén felszívódva véd a már kikelt gyomok ellen, a talajba jutva pedig megakadályozza a további gyomkelést. 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?