PTI tájékoztató 2011.08.2

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tartalom
A vállalkozások még nem érzik a pozitiv hatásokat
Egyszerűsített foglalkoztatás változások
K+F kedvezmény
Változatlan támogatás a szőlőmust sűrítményre
Támogatják az őshonos állatok tenyésztését

A vállalkozások még nem érzik a pozitiv hatásokat
Bár a cégvezetők ismerik a kormány programját az adminisztratív terhek csökkentésre, túlnyomó többségük még nem tapasztalta azok gyakorlati hasznát, és az ezzel kapcsolatos várakozások is egyelőre meglehetősen visszafogottak – áll a K and H Bank által készített felmérésben.

A 700 kis és közepes vállalat cégvezetőinek megkérdezésével készült felmérés hátterében az áll, hogy uniós összehasonlításban a magyar cégek ilyen irányú költségei kiemelkedően magasak, a hazai GDP mintegy 10,5 százalékát teszik ki, ami az uniós átlag háromszorosa – rögzíti a bank közleménye.

A magas adminisztrációs terhek a kisvállalati szektort sújtják leginkább, hiszen az egy munkavállalóra jutó adminisztrációs költségek itt a legmagasabbak, érthető tehát a kormányzat azon célja, hogy a versenyképesség növelésének érdekében csökkenjenek a vállalkozások ez irányú terhei – mondja Németh László.

A K and H Bank kkv marketing főosztályának vezetője szerint a felmérésből az derül ki, hogy miközben a cégvezetők a szándékokat ismerik, túlnyomó többségük még nem tapasztalta azok gyakorlati hasznát, és az ezzel kapcsolatos várakozások is egyelőre meglehetősen visszafogottak.

A megkérdezett 700 kkv cégvezető mintegy 69 százaléka mondta, hogy tisztában van a kormányzat adminisztrációs terhek csökkentésére vonatkozó szándékával, sőt, a cégek negyede a költségcsökkentő csomag tartalmát is ismeri. A kis- és középvállalatok tájékozottsága a részleteket illetően jelentősen meghaladja a mikrovállalkozások informáltságát. Ugyanakkor a költségcsökkentő csomagról felületesen vagy részletesen informált cégek csupán 18 százaléka véli úgy, hogy ezek az intézkedések valamilyen mértékben hozzájárulnak majd költségeik csökkentéséhez. A méretbeli eltérés itt az ellenkező: míg a mikrovállalkozások 21 százaléka vár pozitív hatást az intézkedésektől, addig a kisvállalkozásoknál 17 százalék, a középvállalatoknál pedig csupán 8 százalék az arány.

Egyszerűsített foglalkoztatás változások
A 2011. évi CV. törvény 2011. augusztus 1-jétől módosítja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) egyes szabályait – az alábbiak szerint:
A 2011. évi CV. törvény 2011. augusztus 1-jétől módosítja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Efo tv.) egyes szabályait.

– Az Efo.tv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.”

A módosítás eredményeképpen az alkalmi foglalkoztatás szabályait könnyebben tudják a munkáltatók alkalmazni azáltal, hogy a foglalkoztatható alkalmi munkások száma, mint viszonyítási alap egyszerűsödik, nem kell azt minden hónapban újra megállapítani.

– Meghatározásra került a mezőgazdasági idénymunka valamint az idénymunka fogalma.

Az Efo.tv. 2. § 1. pontja szerint

[E törvény alkalmazásában:]

„1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,”

Az Efo.tv. 2. §-a a következő 7. ponttal egészült ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„7. idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”

A változás egyszerűsítette a mezőgazdasági idénymunka fogalmának meghatározását, eltörölte a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

– Az Efo.tv. 3. § (1) bekezdése a következők szerint változott:

„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, azzal, hogy ez nem mentesíti a munkáltatót a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.”

A jogszabályalkotó a munkaszerződés írásba foglalása esetében kiegészíti a korábbi szabályt, amely a felek megnevezésének, valamint a munkaszerződés tartalmi elemeiről történő megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezővé a munkavégzés megkezdéséig, az adminisztrációt csökkentve azzal, hogy a személyes adatok rovatai a nap végéig is kitölthetők.

– Az Efo.tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

„(3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át.”

(2) Az Efo.tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,

b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,

c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást,

d) nem kell alkalmazni az Mt. 97-99. §-ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat,

e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.”

A változás folytán a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem tiltott, ha például a munkaviszony 120 napra jön létre, ezen időszak alatt indokolt lehet a szabadság kiadása. Emellett a rövid időtartamú munka esetén az írásba foglalt munkaszerződéssel kiváltható teszi a jogalkotó a munkaidő-nyilvántartás és bérelszámolás kiadásának kötelezettségét.

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos részletes szabályok a 2011. évi információs füzetek 46. számában találhatók.

K+F kedvezmény
Az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján kedvezményt vett igénybe a 2007-2009. adóévekben oly módon, hogy az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségeit kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba vette, s ezek után értékcsökkenést számolt el öt év hasznos élettartam figyelembevételével. A korábbi adóévekben állományba vett kísérleti fejlesztés aktivált értékének értékcsökkenésével a még hátralévő adóévekben a csökkentő tétel – a kedvezményre jogosító K+F költségekre vonatkozó szabályozás 2010. évtől bekövetkezett változása ellenére – a következők miatt alkalmazható.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti K+F közvetlen költségével – a 2009. december 31-éig hatályos szabályok alapján – az adózó kétféle módon csökkenthette adózás előtti eredményét: a K+F közvetlen költségével a felmerülés adóévében, vagy, ha a költséget a kísérleti fejlesztés aktivált értékében (szellemi termékként) állományba vette, az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegével.

A hivatkozott jogszabályhelyi rendelkezés 2010. január 1-jével történt módosítása értelmében a csökkentő tétel kizárólag akkor érvényesíthető, ha az adózó saját tevékenysége körében végez K+F tevékenységet.

A Tao. tv. rendszerében számos olyan tényállás van, amikor az adójogi norma a címzetteknek a választás lehetőségét nyújtja. Ezekben az esetekben az adózónak rendszerint előzetesen döntenie kell, hogy melyik lehetőséget veszi igénybe, amely döntés később – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. § (1) bekezdése értelmében – nem változtatható meg.

Tekintettel arra, hogy a tárgybani adózó jogszerűen élt a Tao. tv. adta választási lehetőséggel, amely választását utólag nem változtathatja meg, ezért a 2010. adóévtől is jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a K+F csökkentő tétel érvényesítésére, függetlenül attól, hogy azt olyan szellemi termék értékcsökkenése alapján számolja el, amelyet – korábban – a nem saját tevékenysége körében végzett K+F költség alapján aktivált szellemi termék után mutatott ki.
www.apeh.hu
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732151/2011.]

Változatlan támogatás a szőlőmust sűrítményre
A 2011/2012-es borpiaci évben is 500 ezer eurónak megfelelő támogatás jár a borászati termékek alkoholtartalmának növeléséhez szükséges sűrített szőlőmust előállításához – a vidékfejlesztési miniszter erről szóló rendelete a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.

A korábbi rendeletet módosító új szabályból ugyanakkor kimaradt az a lehetőség, hogy többlet igény esetén az 500 ezer eurón felüli összeg a következő borpiaci év keretéből fizethető ki.

Az új miniszteri rendelet módosítja a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásának a szabályait is. A melléktermékek forgalomból való kivonási kötelezettsége továbbra is a 25 hektoliter feletti bor előállításnál kezdődik. Aki ettől több bort állít elő, illetve ennyi bornak megfelelő szőlőt dolgoz fel, annak – az új szabály szerint – gondoskodnia kell a melléktermékek kivonásáról. Eddig a rendelet a kivonás módját is kimondta: lepárlással, vagy – ellenőrzés mellett – más módon történhetett.

Kikerült a rendeletből az a szabály, hogy az ezer hektoliter feletti bor előállítójának kötelező a törkölyt lepároltatni.

Változatlan az a szabály, hogy aki a borászati melléktermék kivonási kötelezettségének nem tesz eleget, az nem kaphat támogatást a következő borpiaci évre. Viszont kimaradt az az előírás, amely a borászati- illetve a vámhatóság kötelezettségéről szólt. Amennyiben ezek a hatóságok – ellenőrzésük során – feltárták, hogy a termelő nem tett eleget a melléktermék kivonási kötelezettségének, akkor azt jelezniük kellett Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH). az MVH pedig intézkedett a támogatás megvonásáról.

Támogatják az őshonos állatok tenyésztését
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból segítik az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztését. Ennek rendje eddig nem tette lehetővé, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tartásával foglalkozni.

A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása azt célozza, hogy ezentúl évente lehessen kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Így például az, akinek 2010. január 1-jén még nem volt a rendelet előírásai szerint tartott állata, jogosulttá válik a támogatási kérelem benyújtására.

Az érdekelt gazdák a 2011. január 1-jétől kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, formanyomtatványon, írott formában adhatják be kérelmeiket az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez – ismerteti a VM.
Forrás:Adónet.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?