Zöld város lesz Miskolcból?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Amszterdam, Milánó, Miskolc. Mi lehet közös ebben a három városban? 2011. június 21. után már legalább egy közös pontot találni: mindhárom város csatlakozott az európai Green City mozgalomhoz.

A szándéknyilatkozat szerint Miskolc Megyei Jogú Város kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Green City Mozgalom alapelveit, a Milánói Zöld Chartában foglalt pontokat, illetve minden, a várost érintő fejlesztés elindításában és végrehajtásában alkalmazza a Green City akkreditációs pontrendszert.

Utóbbi “igen izmos vállalás” a város részéről – nyilatkozta Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője – hiszen a nemzetközileg kidolgozott pontrendszer meglehetősen részletes iránymutatást tartalmaz arról, hogy például a vízháztartás, hulladékgyűjtés, levegő-imisszió, zöldfelületi arány, zöldfelületi minőség, fenntarthatóság szempontjából milyen kritériumokat kell figyelembe venni, és a minősítés során ezek alapján minden Green City elveken készülő projektnek legalább 51%-osan teljesítenie kell a pontrendszerben.

A Zöld Város Mozgalom (Green City Movement) 2003-ban indult el Hollandiából, és az Európai Kertépítők Szövetsége (ELCA) közvetítésével vált nemzetközivé. Elsődleges és egyben legfontosabb célja az, hogy érzékeltesse a piaci és politikai döntéshozókkal a települési zöldfelületek közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hasznait az ökológiában bevezetett új fogalomkör, a természet ingyenes szolgáltatásai pandantjára. Ma ugyanis általánosan elterjedt nézet a döntéshozói szinteken, miszerint a zöldfelületek létesítése és fenntartása egyfajta települési jóléti luxustermék, amely leginkább viszi a pénzt.

Ugyanakkor a települési zöldfelületeknek kimutatható szociális, egészségügyi, rekreációs, közérzetjavító, pszichés, ingatlanérték-növelő, bűnözési ráta-csökkentő, hő-, és vízháztartás tekintetében kondicionáló, természetes árnyékoló, energiaelnyelő, vízminőség-javító, rezgéscsillapító, zajmérséklő, vízelvezető, népességmegtartó, közösségteremtő szerepük is van. Kimutatható, de nem igazán kimutatott.

Lassacskán változik már ez a helyzet, mert Hollandiában már közgazdasági bizonyossággal állítják, hogy a holland városokban létrehozott 1 egységbe kerülő zöldfelület 6 egység gazdasági hasznot termel az adott városnak. Erre természetesen legyinthet a szkeptikus, hogy Hollandia az egy más világ. Éppen ezért fontos, hogy ezek a számítások, kutatások, monitorozások ne csak Hollandiában, hanem más országokban is megtörténjenek.

Ehhez azonban mintaterületek, Green City alapon működő, akkreditált, vizsgálható projektek, egyetemi kutatási programok, tudományos publikációk sokasága, az akkreditációs pontrendszert értő tervezők, műszaki ellenőrök kiképzése szükséges.

A mozgalom minden egyes tagszervezete a saját országában ezeket a célokat kívánja megvalósítani. Magyarország 2010-ben hatodikként csatlakozott a Green City mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország után. Az ELCA közvetítésével a MAKEOSZ (Magyar Kertépítők Országos Szövetsége) hozta el ide is a Zöld Város gondolatot, amely a Zöldtetőépítők Országos Szövetségével (ZÉOSZ), a Magyar Tájépítészek Szövetségével (MTSZ), a Magyar Építész Kamara Táj-, és Kertépítész Tagozatával (MÉK-TKT), a BCE Tájépítészeti Karával, a MÖFÖSZ – Magyar Önkormányzati Főkertészek, Díszkertészek, Kertépítők és Parkfenntartók Szövetségével, és a Nyugat-Magyarországi Egyetem- Növénytani és Természetvédelmi Intézetével közösen alapította meg a Magyar Green City Tanácsot.

Miskolc tiszteletet érdemel ezért a döntéséért. Külön érdekesség, hogy e döntésére nem a zöld lobbi beszélte rá a várost, hanem maga kereste meg – saját stratégiai agytrösztjének sugallatára – a hazai Zöld Város Mozgalmat csatlakozási szándékával. A munka csak most kezdődik, amelynek ez a szándéknyilatkozat – a polgármester szavaival – csak az alapkőletétele volt. Az európai hátszél láthatóan kedvező, a zöldebb város gondolat beágyazódni látszik a városfejlesztésbe.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?