Főoldal » Fikció és valószerűség – metalepszis a fantasy-ben

Fikció és valószerűség – metalepszis a fantasy-ben

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Bármilyen irodalmi alkotásról van is szó, egyik legjellemzőbb vonásaként a fikció milyenségét állapíthatjuk meg. Minden irodalmi alkotás (akár fantasztikus, akár nem) saját világot, saját belső rendszert teremt. 

Alapvetően minden egyes irodalmi alkotás fikció, hiszen a valóságban nem történtek meg, de jellegüknél fogva akár meg is történhettek volna. Ezt már Arisztotelész is megállapította, amikor megkülönböztette a költőt és a történetírót:

 

Az egyik megtörtént eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amik megtörténhetnének. Ezért filozofikusabb és mélyebb a költészet a történetírásnál; mert a költészet inkább az általánosat, a történelem pedig az egyedi eseteket mondja el. [1] 

 

Ez a mi olvasatunkban a nem fantasztikus irodalom ismérve. A fikció annyiban kimerül, hogy meg nem történt eseményről, esetleg nem létező személyekről szól, ám a fikciós világ szabályrendszere, összetétele megfelel a miénknek. Mondhatnám úgy is, hogy a Föld nevű bolygó egy alternatív síkján, világában játszódik, ahol olyan emberek kerülnek olyan helyzetekbe, akik és amilyenek a mi valóságunkban nincsenek. Ettől eltekintve azonban megfelelnek az általunk ismert világrendnek a művek világalakítása – olyan dolgok történnek meg a regényekben, amelyek a mi valóságunkba is fenntartások nélkül behelyezhetők. A nem fantasztikus irodalom leginkább jellemző példája az ellenpontja, a realista regény. Példám is innen származik: a Goriot apó létező városban, Párizsban játszódik, még az is tudható, hogy melyik kerületben áll a panzió. Vezetője, Vauquer-né és a többi lakó olyan jellemvonásokkal és képességekkel megírt alak, amilyenekkel a valóságban is találkozhatunk. Attól eltekintve azonban, hogy ők maguk ilyen névvel és élettörténettel nem léteztek, megfelelnek az általunk ismert világnak.

Miben tér el ettől a fantasztikus irodalom? Ez az irodalom a fikció határait kiszélesíti. A valóságtól nem csak abban távolodik el, hogy nem létező alakokról és eseményekről tudósít. Olyan elemeket emel be a műbe, amelyek nem létezhetnének az általunk ismert és elfogadott világban. Gérard Genette remekül megfogalmazza azt, amely a fantasztikus fikció működési elvét is jellemzi. Metalepszis elméletében Genette:

 

Az egyszerű alakzattól (figuratív metalepszis) – álljon akár több szóból – elvezet ahhoz a dologhoz, amit fikciónak (fikciós metalepszisnek) nevezünk, mivel a fikció [számára] az alakzat kiterjesztett, valószínűleg túlságosan is kiterjesztett módozata”.[2] Ebben az esetben „a fikció tehát tulajdonképpen nem más, mint betű szerint vett, tényleges eseménynek tekintett alakzat, figura. [3]

 

A költői kép olyan eseménnyé válik, mely nem megkérdőjelezhető az olvasó szemszögéből. Az alkotott világ mintegy bekebelezi a valósat:

 

A metaleptikus viselkedés oka tehát (…) abban az illúzióban keresendő, hogy a fikciót valóságnak veszik. A metaleptikus viselkedés eredménye pedig a valóságot és a fikciót elválasztó határ illuzórikus átlépése. (…) Azt is mondhatnánk akár, s talán pontosabb is lenne, hogy egy valóságos dolgot (…) egy olyan másik valóságos dolognak tekintettek, melyet a fikcióban véltek meglátni (és amely számukra nem fikció). [4]

 

Fikciós módjában ugyanígy létezik a subversive fantasy is. Ahogy a neve is mutatja, világalakítására kivétel nélkül jellemző a valóságos világ megcáfolása, felfordítása. Sok alkotására jellemző, hogy az ismert világunk adja meg a kiindulópontját, hogy aztán olyan elemeket vonultasson fel benne, amely biztosan nem lehet része a valóságunknak, de mégis azzá teszi. Ezek a nem valós elemek hitelesen, a szereplők által nem megkérdőjelezett módon lépnek fel. Tehát egy olyan jellegű határátlépés történik meg, amely nagyon hasonló a fentebb említett metaleptikus modellhez. Maga a metalepszis nem jellemző minden egyes klasszikus fantasztikus vagy fantasy könyvre, de a metaleptikus viselkedés oka és eredménye (a fikció és a valóság határán táncoló világalakítás) igen.


[1] Arisztotelész: Poétika. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1992, 18. old.

[2] Genette, Gérard: Metalepszis. Az alakzattól a fikcióig. Pozsony, Kalligramm, 2006, 14. old.

[3] Uo.: 17. old.

[4] Uo.: 45. old.

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?