József Attila után szabadon…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kivételesen nem a vonatok miatt jutott eszembe. Csak úgy. Nem is a legmagasztosabb műve, csak a Születésnapomra. Én ugyan nem 32 vagyok, de saját magamat meglepni én is szoktam, miért-ne alapon.

     Nap, mint nap elsétálok a szobra mellett, kicsit girhes, de van benne valami… jó kis laza bölcsész csávó lehetett volna belőle, tarisznyával meg minden… a régi lakóháza mellett, ahol ki tudja milyen állapotban kuporgott. Eszembe jut, hogy ő is itt kreatívkodott, egészen a Horger- incidensig. Horger Tónit nem csak mumusként ismerjük, hanem nyelvészeti előadásokról is. Néhányunknak dereng még valami a Horger-szabályról, ha nem, az se baj. Nem sokat vesztettünk.

    A harmadik versszakban azt írja: „havi kétszáz még sose telt”. Na, ez is ismerős. Oktatóságról ábrándozott, de hosszabb távon jobban járt, tényleg egy egész népet tanított és nem is középiskolás fokon.

     Idegbeteg volt vagy sem, engem nem érdekel. Én így is szeretlek, Attila darling… A Tiszta szívvel verset is lehet többféleképp olvasni. Még a legbutuskább középiskolás is szereti. Miért? Valószínűleg azért, mert lázadó. Elég keveset olvasnak, de azért talán az ő műveit átnyálazzák. Meg itt nincs szükség rövidítettre, pláne nem google- fordítóra.

     Fanyar egy humora van, fura egy pasi. Végszónak is tőle:

„Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem- és ebbe más is belehalt már.”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?