Főoldal » Mi a digitális kultúra?

Mi a digitális kultúra?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Első cikkkembem a digitális kultúra általános kérdéseiről,magáról a fogalomról fogok írni, a lent megjelent fogalmi magyarázat az én véleményem,ami sok helyen megegyezik más, digitális kultúrával foglalkozók nézetével, de lehetnek benne új elemek is.  Ez  a bejegyzés az elkövetkezendő cikkeknek a bevezetéseként is felfogható.

A blogbejegyzés címében feltűnő digitális kultúra összetett és sok esetben bonyolult fogalom. A digitális kultúra, mondhatni  áthálózza az egész világot, és annak befolyásolja a működését, hiszen ebbe a kultúrába tartozik többek között  minden számítógéppel vagy egyéb technikai eszközzel  elvégzett művelet: legyen szó egy egyszerű keresésről, e-mail küldésről vagy éppen banki átutalásról. Azonban ez csak elméletben van így, a gyakorlatban sokkal kevésébé használjuk a digitális kultúrában rejlő lehetőségeket. Ennek lehetnek társadalmi, szociális okai, a Föld nagy részén még ma se használnak számítógépet, így ők nem is ismerhetik az ebben rejlő lehetőségeket. Másrészt,azokban az országokban  ahol viszonylag nagy a számítógépet,internetet felhasználók aránya- több helyen megjelent egy új fogalom a digitális analfabétizmus. A digitális analfabétának nyílván több szintje lehet, erre majd egy későbbi bejegyzésben részletesen kitérek.  Itt csak annyit, hogy a digitális analfabéta ismeri a számítógépet, lehet van is neki, de nem tudja használni.A “nem tudja használni” alatt nem csak azt értem, hogy nem tudja bekapcsolni, vagy nem tudja használni az egeret; hanem azt is, hogy rosszul használja, azaz nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket.  A harmadik elem a társadalmi háttér, digitális analfabétizmus mellett, a félelem és a tudatlanság, ami szintén akadályozhatja a digitális kultúra szélesebb körben való elterjedését. Ez a félelem jelenik meg, amikor az emberek nem mernek interneten keresztül utalni, mondván az nem biztonságos.  A tudatlanság pedig a számítógéphez és az egész technikai világhoz való rossz vagy éppen torz hozzáállást jelenti. Ez az a magatartás, ami zsigerből rossznak, sőt minden rossz okozójának tartja a számítógépet. Itt említeném meg az elektronikus könyvek és a papír alapú könyvek körüli vitát; itt a vita tárgya, hogy az elektronikus könyvek előbb- utóbb kiszorítják a hagyományos könyveket. Miközben nem erről van szó, hanem egy másfajta értékmegőrzésről, a hagyományos és az elektronikus is fontos, mindegyik a maga módján.  A digitális kultúra nem a hagyományos értelemben vett kultúra helyett van, hanem annak egyik szeletét képezi, egy másfajta művelődési,értékmegőrzési vagy éppen életmódot kínál, de ettől még a hagyományos értelemben vett kultúra is él. 

Összefoglalva az első bejegyzést a digitális kultúrába beletartozik minden számítógéppel vagy egyéb technikai eszközzel ( mobiltelefonnal, táblagéppel stb.)  végzett művelet.

A digitális kultúrának viszont létezik egy szűkebb része is, ide tartozik a ténylegesen kultúrának nevezett művelődési értékek, azaz az irodalom, képzőművészet, néprajz, színház, film,zene  megjelenése az interneten. Ezen belül két csoportot különíthetünk el: a digitalizálást és az eleve számítógépre készített kultúrát.

A digitalizálás talán a legizgalmasabb része az egész digitális kultúrának. Hiszen itt egyrészt szó van egy értékmegőrzésről,másrész két történelmi, kulturális kor összekapcsolásáról. A digitalizálás egyrészt megőriz valami lenyomatot egy másik korból, így egyfajta kommunikációt hoz létre két kor között,másrészt a saját korából is hozzátesz ehhez a kultúrához, így amellett, hogy őriz,alkot is. Gondolok itt pédául azokra a technikai feladatokra,amit egy digitalizált szövegen el kell végezni. A digitalizálás azoban számos, ma még megválaszolatlan problémát vett fel, az egyik a biztonsági kérdés és a mit lehet vagy éppen mit érdemes  digitalizálni. Ugyanis a mindent digitalizálni kell, nem biztos, hogy jó megoldás. Ezekről a későbbi cikkekben lesz részletesen szó.

A másik csoport az eleve számítógépre készített kultúra széles spektrumot ölel fel, ide tartozik a wikipedia vagy más egyéb  internetes környezetben készült lexikonok, az online újságok, azok az elektronikus könyvek,amik nem digitalizáltak,hanem eredetileg is elektronikusan készültek. Ebbe a csoportba tartoznak a közösségi oldalak, a kultúrával foglalkozó honlapok, például kultura. hu.; az e-learning feladatok, a különböző kulturális fejlődést, műveltséget fejlesztő interaktív játékok, a Google Earth stb vagy éppen azok a  blogok,amik művelődési forrásként jelennek meg. Ahogy a digitalizálásnál,itt is számos probléma, kérdés vetődik fel, az ingyenességen, a hozzáférhetőség jogán keresztül egészen addig, hogy pl. a Wikipediát szakmailag is enciklopédiának  fogadják el.

Összefoglalva tehát, a digitális kultúrának megkülönböztetettem egy széles és egy szűkebb változatát;  természetesen a szűkebb alatt tárgyalt fogalmak,mint a blogok a széles halmazba is beletartoznak.

A digitális kultúra tehát érdekes, izgalmas, tele van lehetőségekkel, amiket sokkal jobban kéne kihasználnunk, az elkövetkezendő bejegyzések reményeim szerint ezt a célt is fogják szolgálni, hogy végre az internetes világban megjelenő kultúrát nem zsigerből rossznak és a hagyományos értelemben vett kultúrát pedig a tökéletesnek gondoljuk.

Mindegyik része az emberiségnek, mindegyik lenyomatot képez, mindegyik megőriz valamit egy bizonyos korból, mindegyik képes arra, hogy összekössön akár egymástól távol élő embereket is, mindegyik képes arra, hogy valódi közösséget hozzon létre. Egyszóval mindkettő képes értéket létrehozni, már ha valóban értéket szeretnénk létrehozni. Ez utóbbi pedig már tényleg csak rajtunk múlik.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?