Főoldal » Nagycsaládos királynék

Nagycsaládos királynék

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

15-16 gyereket megszülni? Innen nézve királynőnek lenni sem volt nagy leányálom a középkor végén és az újkor elején. Valóságos „gyerekgyárként üzemeltek” szegénykék, ami ráadásul még veszélyes „üzem” is volt, hiszen gyakorta bele is haltak.

A középkorban a királynő egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) „dolga” volt trónörököst hozni a világra. Örültek ugyan egy leány születésének is (különösen, ha már volt fiú), de bíztak abban, hogy a következő újszülött fiú lesz. Akkoriban nagyon magas volt a gyermekhalandóság az uralkodói családokban (is), pedig a királyi család gyermekeire jó néhány ember gondosan vigyázott. Kevesen élték meg a felnőttkort. Még az újkor kezdetén is az újszülöttek mintegy negyede egyéves kora előtt meghalt, és csupán fele érte meg a felnőttkort.

Habsburg-házi királyaink feleségei között jó néhány sokgyermekest ismerünk. Ilyen volt például:

Jagelló Anna (1503-1547) magyar, cseh és német királyné, I. Ferdinánd felesége (II. Ulászló és Candale-i Anna leánya). Anna hercegnő jegyeséül először Perényi Imre nádor volt kiszemelve, de hamar felhagyott ezzel az ötlettel a király, ugyanis megindultak a tapogatózások I. Miksával a kétéves Anna hercegnő és a vele egyidős Ferdinánd főherceg házasságáról. 1507-ben Budán megkötötték a házassági szerződést, és 1521. május 26-án egybe is keltek. Anna 15 gyermeket szült, melyek közül 10 érte meg a felnőttkort. Közülük a legmagasabbra jutottak:

Miksa (1527-1576) magyar és cseh király, német-római császár, Erzsébet (1526-1545) és Katalin (1533-1572) pedig II. Zsigmond Ágost lengyel király első illetve harmadik felesége lett.

Habsburg Mária spanyol infánsnő (1528-1603) I. Miksa német-római császár és magyar király felesége. Mária császárné 1576-ban megözvegyült, és hat év múlva, 1582-ben visszatért szülőhazájába, Spanyolországba. 16 gyermeke született, akik közül koronás fő lett:

Rudolf (1552–1612) és Mátyás (1557-1619) magyar és cseh király, német-római császár, Anna (1549–1580) II. Fülöp spanyol király negyedik felesége, Erzsébet (1554-1592) pedig IX. Károly francia király felesége.

Mária Terézia (1717-1780), 1740–1780 között magyar és cseh királynő, a Habsburg-Lotarinhiai-ház ősanyja. 1736-ban feleségül ment Lotaringiai Ferenc István herceghez, a későbbi I. Ferenc császárhoz. Tulajdonképpen már gyerekkoruk óta ismerték egymást, s barátságuk később szerelemmé vált. Házasságukból 16 gyermek született, közülük

József Benedek Ágost (1741–1790), II. József néven- , Péter Lipót József (1747–1792), pedig II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király lett. Mária Karolina Lujza (1752–1814) IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz-, Mária Antónia (1755–1793), pedig XVI. Lajos francia királyhoz ment feleségül (utóbbit a francia forradalom során férjével együtt kivégezték).

Mária Ludovika, spanyol infánsnő (1745-1792) II. Lipót német-római császár felesége. Házassága révén 1790-től haláláig német-római császárné, magyar és cseh királyné. 1764-ben kötöttek házasságot, ám a madridi esküvőn a távollévő vőlegényt a császári udvar hivatalos megbízottjai képviselték. Az esküvőt 1765-ben Innsbruckban mindkettőjük személyes részvételével ismét megtartották. Házasságukból 16 gyermek született, melyek közül

Mária Terézia Jozefa (1767–1827) I. Antal szász király felesége, Ferenc József Károly (1768–1835) német-római császár, magyar és cseh király, József Antal János (1776–1847) pedig 1795-től haláláig Magyarország nádora volt.

Csak érdekességként, utolsó királynénk, Zita királyné édesapja tizenhetedik gyermeke, illetve tizenegyedik leánya volt. Édesanyja tizenkét gyermeket hozott világra, a 21 gyermekes család többi tagja apjának első házasságából származott.

Nagyon jellemző a korra Kasztíliai Eleonóra (1241–1290) I. Edward angol király feleségének a sorsa, aki 16 gyermeknek adott életet, és 36 évnyi házasság után (49 évesen) halt meg, ám előtte meg kellett érnie tíz gyermeke halálát.

(Sírig tartó szerelmüknek a több mint száz kilométer hosszan húzódó Eleonóra-keresztek állítanak örök emléket. A hatalmas, gótikus kereszteket a gyászoló I. Edward király állíttatta 1291 és 1294 között szeretett felesége emlékére. A tizenkét, eredetileg fából készült emlékmű azon út mentén kapott helyet, ahol a 12 napig tartó gyászmenet végigvonult a királyné holttestével végső nyughelyéig, a Westminster-apátságig.)

A világ azóta persze változott. A 20. század elején a gyermekszületések aránya évente 40/1000 fő volt, ami mára 23/1000 főre csökkent. Régen azonban a fennmaradáshoz akár 80/1000-es reprodukciós arányra is szükség lehetett. A középkorban a magas csecsemő- és gyermekhalandóság miatt a várható átlagéletkor mindössze 10–12 év volt.

Érthető tehát, hogy a régi korok királynőinek szülés ügyben „turbó fokozatban kellett üzemelnie”.

Képek: 1. Mária Terézia gyermekeivel, 2. Jagelló Anna, 3. Habsburg Mária, 4. Az ifjú Mária Terézia, 5. Mária Ludovika, 6. Zita királyné, 7. Eleonóra-kereszt

Képek forrásai: wikipédia, geograph.org.uk,

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?