Főoldal » Őfelsége hajója, a Victory (Her Majesty’s Ship (HMS) Victory)

Őfelsége hajója, a Victory (Her Majesty’s Ship (HMS) Victory)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az Egyesült Királyság jelentős hadi kikötője Portsmouth, ahol a modern hadihajók mellett olyan történelmi ereklyékkel találkozhatunk, mint a HMS Warrior, és a Lord Horatio Nelson hadvezér által irányított zászlós csatahajó, az HMS Victory is. Itt találhatók a világ legrégebbi, még használatban lévő tengeralattjárói is.

Portsmouth, délkelet-anglia, Hampshire megye második legnagyobb városa. A város az Egyesült Királyságon belül arról is nevezetes, hogy egy félsziget mellett a Portsea szigetén  is fekszik. Bár hadi kikötői virágkora a 19. században véget ért, továbbra is az ország tengerészeti központja maradt. Itt székel a Brit Királyi Haditengerészet, valamint itt találhatók a nagy és jelentős hajógyárak. Régen Pompey-nek is nevezték, mivel a korabeli hajózási térképeken a kikötőbe vezető keskeny átjárót (Spice Island) Portsmouth Point-nak hívták, de a térképeken csak rövidítve szerepelt mint Pom. P. „Port” szó hajó bejáratot, kikötőt jelent, míg a „mouth” szó torkolatot, nyílást, bejáratot. Portsmouth ma az egyetlen olyan angol város, amelynek nagyobb a népsűrűsége mint a fővárosnak (Portsmouth népsűrűsége 4639 fő/km², míg Londoné 4562 fő/km²), illetve a 14. legnagyobb területű város az Egyesült Királyságban.

A Brit Királyi Haditengerészet hajói esetében az őfelsége az éppen uralkodó királyra vagy királynőre utal (így az előbbi esetben a hímnemű His, az utóbbi esetben a nőnemű Her birtokos névmással fordítjuk). Korábban az HBMS, a His/Her Britannic Majesty’s Ship megjelölés is használatos volt.

HMS Victory a világ legrégebbi, még működőképes hadihajója, és a Királyi Tengerészet parancsnoksága alatt álló Second Sea Lord zászlóshajója. A korának páratlan erejű és küllemű hadihajóját Thomas Slade tervezte. 1759. július 23-án kezdték az építését a Chatham dokkban, majd 1765. május 7-én vízrebocsátották. 1812-ig teljesített szolgálatot. Legénysége 850 fő volt.

A nagy kabin volt az admirális szálláshelye, ahol a kárpitozott ágya is található, mely halálakor egyben koporsója is volt. A felső ágyúfedélzet volt a hajó fő fedélzete és az időjárástól függetlenül mindig nyitva volt. Itt voltak lábvassal megbilincselve a matrózok, s itt büntették meg őket a kilencágú korbáccsal. A hosszú kátrányos kötél neve „ösztöke” vagy „serkentő” volt, amivel a legénységet ösztönözték a keményebb munkára. Az előfedélzet volt az egyetlen hely, ahol a tengerészek dohányozhattak, és pihenhettek. Itt 68 fontos ágyúk vannak, melyek közel 30kg-os ágyúgolyó kilövésére voltak képesek. Az ágyú a tüzérség legrégebbi eszköze. Fejlődése során mind tömege, mind kezelőszemélyzetének létszáma csökkent, hatásfoka viszont, főként az acél felhasználásával, drasztikusan megnőtt. Napjainkban is alkalmazott lövegtípus. A középső ágyúfedélzet bal oldali elején van egy 24 fontos ágyú, melynek súlya 2 tonna feletti. A HMS Victory-n 104 különböző kaliberű ágyú volt. A brit tüzérek 90 másodperc alatt tudták elsütni és újra tölteni őket. Szerkezeti károk okozására kör alakú löveget használtak, mely 76cm mélyen hatolt a tölgyfába, miközben a szétrepülő faszilánkok sokakat megsebeztek. Az alsó ágyúfedélzetnél 480 férfi tudott aludni a gerendákról lelógó függőágyakon. A lőporraktárban 35 tonna lőport tároltak 84 ládában. Ha meggyulladt volna, robbanó ereje 47 tonna TNT-vel ért volna fel. A ládákat réz és mogyoróvessző abroncsokkal kötötték át a szikraképződés megelőzése céljából, és nyers bőröket raktak az egymásra halmozott ládák közé, a súrlódási hő keletkezésének elkerülése céljából. A hajófenéken helyezték el a 210 tonna nyersvas tőkesúlyt, melynek súlyát a szétterített kavics növelte. A rakodó térben hat hónapra elegendő ellátmányt lehetett elhelyezni. Elsősorban sózott marha, sertés, hal és víz volt.

1805. október 21-én a HMS Victory harcképtelené tette egy francia zászlóshajót, majd a Bucentaure-t, és a Redoutable ellen fordult. A harcban a két hajó olyan közel került egymáshoz, hogy az árbockosarakban ülő pontlövészek közvetlenül lőhették a HMS Victory fedélzetét. Lord Horatio Nelsont mintegy 15méter távolságból eltalálták, miközben a tatfedélzetről irányította az ütközetet. A golyó átment a tüdején és a gerincében állt meg.  Levitték a legalsó fedélzetre, ahol Dr. Beatty, a hajóorvos küzdött az életéért, miközben az angol hajók győzelmesen befejezték az ütközetet. Sajnos a kapitány életét nem sikerült megmenteni, és 16:30kor belehalt sérülésébe. A lövedéket, amely megölte, ma a windsori Királyi Kastélyban őrzik. A trafalgari csatavesztés katasztrófát jelentett a Francia Császárságnak. Napóleonnak végleg le kellett mondania Anglia elfoglalásáról. A vereségért Villeneuve tengernagyot hibáztatta, aki a meghurcoltatástól tartva 1808-ban Rennes-ben öngyilkosságot követett el.

A csata után a HMS Victory-t Gibraltárba vontatták. Nelson tengernagy holttestét egy brandyvel töltött hordóba helyezve védték a bomlás ellen. Az a legenda született, hogy az út során a tengerészek leitták a hordó tartalmát, makarónit használva szívószálként. Ez azonban pletykának bizonyult, mivel a hordót mindvégig fegyveresek őrizték, és így érintetlenül érkezett Portsmouth-ba. Mégis, a brit tengerészek máig úgy hívják az illegális italozást, hogy „Tapping the Admiral” („csapra verjük a tengernagyot”).

Lord Nelson holttestét Portmouth-ból Londonba vitték, itt a tengernagy teljes állami dísztemetésben részesült. Ilyen végtisztességben a brit királyi család tagjain kívül mindmáig pár személy részesült. Nelson fakoporsóját a nílusi csatában elfogott L’Orient francia csatahajó főárbocából faragták ki. Ezt egy olyan kőszarkofágba helyezték, amely eredetileg Thomas Wolsey érsek számára készült a XVI. században, de kegyvesztésekor VIII. Henrik király elkoboztatta, és a királyi kincstárban helyeztette el. III. György király pedig Nelsonnak adományozta, végül 1806. január 9-én a Szent Pál-székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Közel egy óra szükséges a csatahajó teljes bejárásához, miközben az alacsony belmagasság miatt görnyedten ámulatból ámulatba esve szemléljük a régmúlt egy csodás darabját. Néha a hátunk is beleborzong, mikor elképzeljük, hogyan teltek a hajósok mindennapjai, hogyan harcoltak. A HMS Victory-t 1922. január 12-én hozták be a dokkba, hogy megőrizzék az utókor számára. A helyreállítását a Védelmi Minisztérium biztosítja és a Tengerészeti Kulturális Társaság támogatja a Victory megmentése Alapítvány révén. A hajót V. György Király, 1928-ban nyitotta meg a nagyközönség számára. Eddig 33 millió látogató tekintette meg a múlt pompásan megőrzött csatahajóját.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?