A mi pénzünk 1. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A mi pénzünk

 

Magyarország hivatalos pénzneme a FORINT. A mindennapokban láthatjuk leírva így: Ft, de olvashatjuk kiírva a nemzetközi viszonylatban használt rövidítését is: HUF – ez a mi valutánk.

Sok forrást lehet találni a magyar pénz történetéről az interneten, illetve a könyvtárakban is, ám a célom, nem ennek a tanulmányozása. Egy fontos információ azonban nem elhanyagolható:

Hazánkban 1946. augusztus 1-én vezették be a forint pénzrendszerét.

Ezzel a dátummal ért végére egy nagyon érdekes, tanulságos időszaka a pénzhasználtnak, ez volt a hiperinfláció. Remélhetőleg idegen ez a kifejezés, ezért egy rövid tájékoztatót mutatok csak róla, nem leplezem, elrettentő céllal.

A második világháború után a történelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt (sajnos ebben is élen jártunk). Akkor még pengőt használtak, nem mondhatjuk, hogy gazdaságosan, mert a havi infláció mértéke megközelítette a 4,19 x 1016  százalékot; ez leginkább az árak változásával érzékeltethető: 15 óránként duplázódtak.

A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni (forrás: Wikipedia) .

Bízok benne, hogy a pénzügyi kultúra még időben fejleszthető, és ez nem olyan rekordunk volt, amit meg szeretnénk dönteni. Ezzel a rövid kitérővel remélem, belátható, miért is érdemes figyelnünk pénzünk szeretetére és megbecsülésére.

 A pénzügyi múltunk fontos és szerintem kifejezetten érdekes, izgalmas és tanulságos, de most maradjunk a jelennél. A pénztárcánkban két különböző típusú forintot tarthatunk: fémpénzt (érmét) és papírpénzt (bankjegyet). Az érméket a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja, a bankjegyeket a Pénzjegynyomda Zrt. (Terveim közt szerepel részletesebb információt nyújtani róluk is, de az most újabb, hosszabb kitérő lenne az eredeti elképzelésemtől.) Korábbi blogomban előre jeleztem, hogy most az érméket szeretném bemutatni arról az oldalról, ahogyan sokak számára érdekesség lehet és nem csak egy szakmai leírás.

 A forint forgalomképes érméit a korábbiakhoz képest, 1993-ban korszerűbb, értékállóbb, és megjelenésében egységesebb formában bocsátották ki. Használatuk sokrétű lehet, hiszen alkalmasak nyerő sorsjegyek lekaparására: ilyenkor azok az érmék jöhetnek jól, aminek a pereme recés; vagy különböző automaták tartalmához engednek hozzáférni méretüktől függően, vagy nemes egyszerűségből egy játék során a „fej, vagy írás?” kérdés eldöntésére kiváló eszköz. Ilyenkor, talán jobban megfigyelik a „fejet”, ami az előoldal: megtalálható rajta a „Magyar Köztársaság” felirat, egy-egy magyar vonatkozású motívum, valamint a Magyar Köztársaság címere, illetőleg az „írást”, ami az értékét jelzi. Az érmék előoldalának terveit Kósa Istvánnak köszönhetjük, míg a hátoldalát Bartos István tervezte; bicolor, 100 és 200 forintos érmeknek mindkét oldala Kósa Lajos munkája.

A forgalmi érmék (fémpénzek) részletes leírása szakmailag kevésbé hangsúlyozott, mert a hamisítványok nem ezekből kerülnek forgalomba. Valószínűleg, senki nem nézegette még hamis-gyanús vizsgálat céljával ezeket a fizetőeszközöket. A pénztárcánkban keresgélve általában a méretük és a színük szerint szoktuk eldönteni, melyiket is kell kivennünk.  Tehetném, hogy egyenként kiírom a szerintem lényegesnek vélt ismertető jeleket, ám azt hiszem mégis az a célszerűbb és hitelesebb, ha csak megmutatom a legrövidebb utat hozzájuk:

 

http://www.mnb.hu/Bankjegy_es_erme/ermeink/mnbhu_ermek

 

Ugye milyen szépek?

Meglepő lehet, hogy milyen sokféle van forgalomban egyes címletekből. Bizonyos eseményekhez kötődően különböző előoldalakkal és csak korlátozott darabszámban jelennek meg, az ínyencek nagy örömére. Meglátásaim szerint az ilyen ritkaságok a hétköznapi életben csak ritkán kerülnek hozzánk, mert az ezeket felfedező emberek szeretik birtokolni, őrizni, csodálni. Nem hiszem, hogy csak a gyűjtők teszik ezt, bárki elcsábulhat, akit megérint ez a különlegesség. Megjegyzem, a kibocsátók célja nem ennek az elérése, nem akarják azt az érzetet kelteni ezzel, hogy az alkalmibb megjelenés nagyobb értéket képvisel. Volt már ilyen esemény, amikor a korábbi 200 Ft-os érméről elterjedt a hír, többet ér a címleténél, ami akkor még nem volt megalapozott állítás. A mai napig találkozhatunk olyanokkal, akik ebből önös előnyöket kívánnak szerezni. Tény, hogy az alapanyaga eltért a megszokottól, mert ezüstből gyártották, míg a ma használatosaké réz, nikkel és cink ötvözete. Az emberek kapzsisága miatt azonban sokáig nem maradt közkézen ez a fizetőeszköz (1992. 12. 01 – 1998. 04. 03).

 A bemutatott érméken kívül találhatunk még, a már forgalomból bevont (de még 2013. február 28-áig átváltható*) 1.- és 2 forintosokat is. Szerintem nem csak az én gyerekeim őrizgetnek belőle egy-két darabot; éppen úgy, ahogy én is teszem ezt a gyerekkoromban használt pénzekkel (Ohhh, amikor még fillérekkel fizethettem a fagyisnál…) Ugye, hogy lehet szeretni őket, az emlékek miatt, még akkor is, ha régiek és mára értéktelennek tűnnek.

Van, azonban olyan hely, ahol méltó fényükben pompázhatnak, mint azokon a könyvjelzőkön, amik a vezérképben, vagy a galériában megtekinthetők (mert sajnos ide nem sikerült beszúrnom…). Apró megjegyzésként jelzem, hogy szerintem ez igazán praktikus ajándék lehet bármilyen alkalomra, főként, ha nem kizárólag az interneten szeret valaki olvasni.

 A következő részben a bankjegyek bemutatása a célom, ami valószínűleg kissé terjedelmesebb lesz, hiszen itt a papír anyaga és a mintázata is nagyon eltérő és a biztonsági elemek kifejezetten sokszínűek.

Bátran merem azt gondolni, hogy a magyar pénz, a mi pénzünk a legszebb a világon.

Érdekelne, hogy kinek, melyik a kedvence?

Van ehhez hasonló, a nemzet kultúrájáról, értékeiről ilyen egyszerűséggel képet adó eszközünk még használatban?

 

 Takács Zsuzsanna

 

* Az MNB az átváltást a Budapest, V. ker. Kiss Ernő u. 1 szám alatti pénztárban, a meghirdetett nyitvatartási időben teljesíti.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?