Átgondolásra alkalmas KIVA – gazdaságpolitikai kilátások

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.


A kisvállalati adó (a Kiva) szabályai 2013.



A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései – főszabály szerint – 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A kisvállalati adót első ízben a 2013. évi adókötelezettség teljesítésére lehet választani, az adózó erre vonatkozó döntését 2012. december 1-je és 2013. január 15-e között jelentheti be az állami adóhatósághoz.



I. A kisvállalati adó alanyai



Az adó alanya lehet:



– az egyéni cég,



– a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság,



– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,



– az erdőbirtokossági társulat,



– a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,



– a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy lehet.1



1 Katv.



A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá, ha a Katv.-ban meghatározott kritériumoknak




2



megfelelnek. E feltételek az alábbiak:


– Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt. Az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani.



– Az adózónak az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Bevételként az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.





3 Amennyiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó eva-adóalany (bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az eva-alapot4



kell bevételként







figyelembe venni. Amennyiben az adózónak a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható bevételi értékhatárt a működési napok számának megfelelően kell arányosítani.



– Az adózónak az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel. A 2013-as adóévre való bejelentkezés vonatkozásában a 2011. január 1-je és a 2012. december 31-e közötti időszakot kell vizsgálni e feltétel vonatkozásában.



– Nem választhatják a kisvállalati adót az eltérő üzleti éves adózók, mivel a Katv. előírja, hogy a kisvállalati adót választó adózó üzleti évének mérlegforduló napja kizárólag december 31. lehet. További korlátozás, hogy a kisvállalati adó alanyai nem térhetnek át a naptári évtől eltérő üzleti évre, beszámolójukat pedig forintban kötelesek elkészíteni.



– Az adózónak az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot. Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.




5


– Nem jogszerű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. E körben tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott valamennyi, végrehajtható adó- és vámtartozást figyelembe kell venni, viszont a helyi önkormányzatok által nyilvántartott adótartozások, illetve az adók módjára behajtható köztartozások azonban nem számítanak az 1 millió forintos határ szempontjából.



Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozással,úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám-, illetve a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni, a kapcsolt vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.



A belföldi adóalanyok adókötelezettsége a teljes körű, azaz a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott, csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.-(Részlet a http://nav.gov.hu/data/cms277019/42._IF_KIVA_2013.pdf)



Összegző vélemény gazdaságpolitika szempontból:



Egy értékes parlamenti és kormányzati döntés – ismét nem a piaci tapasztalatokhoz igazítva!



Kifejezetten a törvény jól alkalmazhatóságát, gazdasági hatását korlátozza a gazdasági válság hatásaira, a “kiszikkasztott hitelezés” belföldi piaci körülményeire nem kellően figyelő – túl szigorú kizárás ezen adóalanyiság választása alól!



Látszat gazdasági statisztikák létrejöttére vezet, próbálva elfedni a tényleges többletterheket és felszámolások irtózatos nagyságrendjét!



Látszat gazdasági folyamatokat eredményez az új vállalkozások létrehozásakori feltételei miatt, amelyek reálisabbak.


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?