Főoldal » Birtoklás és boldogság I.

Birtoklás és boldogság I.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A bűvös 75.000 dollár – avagy a pénz mégiscsak boldogít? A boldogság és pénz kapcsolatával foglalkozó kutatók általában egyetértenek, hogy minél több pénzük van az embereknek, annál inkább elégedettek az életükkel. Nem nehéz kitalálni, hogy miért: a pénzen vásárolt tárgyak és szolgáltatások könnyebbé, biztonságossá teszik az életet, ami pedig az élettel való elégedettséghez, így boldogsághoz vezet. Angus Deaton és a Nobel díjas pszichológus Daniel Kahneman a Princeton kutatói azonban csak bizonyos megszorításokkal erősítik ezt meg. Az USA-ban végzett kérdőíves vizsgálatuk eredményei szerint az évi 75.000 dollár fölött keresők 56%-a mondta azt, hogy nagyon elégedett az életével, míg a 25.000 dollárt vagy annál kevesebbet keresőknek csak 24%-a vallotta ugyanezt. Ugyanakkor a 75.000 dollárnál többet keresők boldogságszintje nem mutatott jelentős eltérést tehát a nagyon gazdagok nem voltak boldogabbak, mint a „csak” 75.000 dollárt keresők. A kutatók arra is rámutatnak, hogy nem az alacsonyabb fizetés okoz önmagában szomorúságot, hanem a meglévő problémák feszítik jobban a szerényebben keresőket legyen ez akár betegség, akár magánéleti gond. Ellentétben a szegényekkel, a „gazdagabbaknak” megvan a lehetőségük, hogy egészségügyi vagy bármilyen más probléma esetén azt csinálják – és úgy, ami megoldást jelenthet. Ezt megerősíti, hogy az alacsonyabb keresetű elvált emberek (1000 dollár/hó alatt) boldogtalanabbak ítélték előző napjukat, mint jobb keresetű elváltak (3000 dollár/hó felett).


Tehát keress többet és elégedettebb leszel – vagy mégsem?


Ugyancsak érdekes lehet, hogy a bevétel/bér fölfele való elmozdulása megnöveli az elégedettséget, de nem arányosan – tehát 10%-os bérnövekmény nem fog feltétlenül 10 százalékos elégedettség növekedést eredményezni. Jobban tudnak örülni bevételeik emelkedésének, akik gyerekkorukban szegények voltak, vagy nagyon keveset kerestek karrierjük elején. Egy szint fölött azonban már az ő boldogságszintjük sem hozható összefüggésbe a pénzmennyiséggel, azaz nagyon magas kereset 10%-os megemelése sem teszi őket elégedettebbé (mint azt korábban is láttuk). Ha ilyen „súlyos” problémánk van, bizony mást kell kitalálni, hogy boldogabbak legyünk. Emlékezzünk csak vissza: ha úgy tetszik, a 75 000 dollárt keresők 44 százaléka nem volt „nagyon elégedett” az életével – azaz a boldogsághoz vezető út nyilvánvalóan nemcsak pénzzel van kikövezve.  


 


Amikor tehát egy viszonylag magas kereseti szintet elérnek az emberek, tehát nem biztos, hogy boldogabbak (sőt!!!). Általánosabb, hogy ilyenkor egy még magasabb jövedelmi szintet tűznek ki maguk elé… s ez így mehet egészen addig, amíg a jótékony nyugdíjaskor el nem jön. Az is egyértelmű, hogy a különböző hátterű/személyiségű/életkorú embereknek más-más mértékben okoz ugyanaz a pénzmennyiség boldogságot. Vajon mi lehet erre a magyarázat?


 


Neurofiziológiai eredmények bizonyítják, hogy a komfortérzet mértéke az optimális aktivációs (izgalmi) szinttől való eltérés nagyságától, míg az örömérzet az aktivációs szint változásaitól függ. Akár úgy, hogy a túl alacsony szint emelkedik, akár úgy, hogy a túl magas szint csökken és közeledik az optimum felé.Egyszerűbben fogalmazva: az örömérzet az izgalmi állapotunk változásából fakad. Vagy azért, mert egyre izgatottabbakká válunk, vagy azért, mert egy túl magas izgalmi szint (például stresszes állapot) csökken. Persze mindenkinek más az az optimális aktivációs szintje, ami komfortérzetet okoz. (Egy top menedzser és egy lajhár például biztosan különbözik e téren.) Tehát azt lehet mondani, hogy mindenkinek más az az ingermennyiség, amire szüksége van, és amitől boldog.


 


Az is biztos, hogy az optimális aktivációs szint felé való elmozdulás csak akkor lehetséges, ha ez a szint előzőleg eltért az optimálistól. Köznapi nyelven szólva, természetes, hogy ha például apatikusak, szomorúak vagyunk – és ennek megfelelően izgalmi szintünk majd a nullán van, egy izgalmat hozó tevékenység (egy érdekes film megnézése, játék, a szeretteinkkel való aktív együttlét, egy jó könyv olvasása stb.) örömet fog okozni. Ugyanígy, ha egy pénztelen, elkeseredett és megszorításokkal teli ingerszegény időszakot felváltja az anyagi jólét (és az ezzel járó izgalmak) – boldogságot fogunk átélni. De csak addig, amíg meg nem szokjuk! Ősi törvényszerűség ez, már a régi görögök is elmélkedtek róla, a pszichológusok pedig „hedonisztikus kontraszt” szabálynak nevezték el. Tehát bármekkora is a jólét, egy idő után már nem fog plusz örömöt adni, ha gazdagságunkat nem fordítjuk izgalmi szintünket újabb -és újabb fokozó vagy csökkentő tevékenységre.





 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?