Főoldal » Házépítés fenntartható módon

Házépítés fenntartható módon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Egy felelősen gondolkodó, környezettudatos ember a lakhelyéül szolgáló épület megtervezése és felépítése során is figyelemmel van a környezetre, az építkezés során felmerülő környezetterhelésekre. Ezért összeszedtem néhány olyan építkezési módot, elvet, amelyek megfelelnek, a tudatosan gondolkodó ember számára.


Szupervályogházak

Az eljárásról bővebben itt olvashattok. Legnagyobb előnye, hogy olcsó és könnyen felépíthető, illetve az alapanyagokat és építését is tekintve fenntartható. Alapanyagként ideális esetben agyagos föld, homok a legjobb, de ha nem áll rendelkezésre, megfelel más töltőanyag is. Az alapanyagot polipropilénzsákokba töltik, döngölik, ezek egymásra helyezéséből alakul ki a ház fala és a kupola a későbbiek folyamán. A zsákokat úgy helyezik egymásra, hogy hurok nélküli szögesdrótot helyeznek el a zsákok hosszanti középvonalán, mely így a rétegeket egyben tartja és a húzószilárdságot is növeli. A szögletes nyílászárókat zsaluzat, a kör alakúakat kör alakú csövek segítségével alakítják ki, de lehet utólag is egyszerűen kivágni a kívánt alakzatot. Nagyfokú kreativitásra ad lehetőséget a módszer.


Szalmaházak


A nevében is benne van, hogy szalmát (pontosabban szalmabálákat) használnak fel az építkezés során. Egy fából készült tartószerkezetbe “tömködik” be a szalmát, melynek tudni vélt, hogy nagyon jó a hőszigetelő képessége. A ház oldalát agyagvakolattal látják el tűzvédelmi okokból, illetve a mechanikai sérülések elkerülése végett. De fontos szerepet játszik a légzárásban és a páraáteresztésben. Az építési technológiának magas a fenntarthatósági szintje, mivel helyi alapanyagokból állítható elő (szalma, fa, agyag). Bővebben a szalmaházakról itt olvashattok.

Dombházak vagy más néven földházak

A dombházak egy külön kategória. Sokan talán (persze csak akik látták) a Gyűrűk ura című filmben lévő hobbitok házacskáira asszociálnak. Nem állnak messze a valóságtól. Persze sokféleképpen fe lehet építeni egy ilyen házat, a szupervályogházakhoz hasonlóan itt is csak a képzelet szab határt, milyen formájút, elhelyezkedésűt szeretnénk otthonunknak. A legemlítésreméltóbb tulajdonsága – amellett, hogy az alapanyagok szintén helyben beszerezhetők – a fűtési és hűtési költsége, amely a hagyományosan épített házakhoz képest jóval alacsonyabb. Télen a hőmérséklet nem megy 12 Celsius-fok alá, nyáron viszont nincs szükség hűtésre a hatalmas tömeg megakadályozza, hogy túlmelegedjen a ház.

Ház üveghabból

Günter Pauli kék gazdaságának, 1000 innovációjából az egyikről van itt szó (rövid leírás itt található). Nem vagyok biztos benne, hogy ez a legfentarthatóbb építkezési mód, ipari jellege miatt, de mindenképpen említésre méltó. A fenntarthatósági faktor növelése érdekében érdemes használt üvegeket használni hozzá. A technológia, amit alkalmaznak, viszonylag egyszerűnek tűnik. Az üvegeket porrá zúzzák, majd magas hőfokon felhevítik, szén-dioxid hozzáadásával. Az így kapott üveghab könnyű, érdes felületű és nagy szilárdságú. Alkalmazási lehetősége igen sokrétű. Bizarrul hangzik, de táplalajként is használható az így kapott anyag, hidrokultúrás rendszerekben. De Svédországban üveghab-blokkokkal gyártottak már házalapokat, falakat és tetőket is családi házakhoz. Kiderült, hogy kiváló hőszigetelőképessége mellett, nagyon jó szerkezeti alapanyag is. A rendszerben rejlő lehetőségeket jól szemlélteti, ha egy hulladékfeldolgozó mellett létesítenék meg ezt az üveghab gyártó egységet, akkor a hulladékfeldolgozó területén keletkezett szerves anyag metánkibocsátását, mint olcsó energiaforrást a gyártásban fel lehetne használni.

Ház szemétből

Egy magyar találmányról van szó, mely a kommunális szilárd hulladékot használja fel alapanyagként. Túlzás lenne az ebből az anyagból készült épületeket lakóhelyként alkalmazni (inkább ideiglenes lakhelyeknek tervezte a feltaláló, Szilvássy Mihály), továbbgondolva akár melléképületek, ólak kialakítására is alkalmas lehet. A technológia lényege, hogy a már szemétnek minősülő anyagokat egy gép segítségével magas hőfokon összepreselik, drazsírozzák és egy különleges eljárás segítségével a szemcséket nagy teherbírású, savnak, lúgnak és víznek ellenálló anyaggá alakítják át. Az így kapott építőanyag egy 2,5 cm vastag fadeszkához hasonlít a legjobban, az 1 négyzetméteres elemekből pedig akár egy kisebb kunyhó is összerakható.

A következő rövid részben leírok néhány olyan technikát is, melyek alkalmazásával már a tervezés során csökkenthetjük házunk ökolábnyomát. Ilyenek lehetnek a:

Déli tájolás

A tökéletes déli tájolásnak sok előnye van. A déli oldalról kapja házunk a legtöbb fényt az év során. A legjobb leírást egy családi ház esetében, itt találtam:

“A fűtést kevésbé igénylő helyiségek – lépcsőház, spájz, gardrób – az északi oldalon helyezkednek el, a déli oldalon megfelelő méretű ablakok engedik be a természetes fényt és a napsugarak melegét. A házon nincsenek redőnyök. A jól elhelyezett ablak, a tető túlnyúlása miatt nyáron nincs szükség légkondícionálóra.”

Ezenkívül, ha szeretnénk a későbbiek folyamán napelemeket, napkollektorokat is épületünkre, akkor a tökéletes déli tájolású tetőkön érhetjük el a legmagasabb hatásfokot.

Napsugár-tó

Most egy érdekes gondolat jön, amit Baji Béla egyik előadásában hallottam. Tegyük fel, hogy tökéletesen déli tájolású az épületünk, melynek déli oldalát – hogy sok fény hatoljon be a házba – nagy ablakokkal láttunk el. Ha az ablakoktól megfelelő távolságra, a Nap fénysugarainak besesési és visszaverődési szögét figyelembe véve kialakítunk egy Napsugár-tónak nevezett tavacskát (pár száz négyzetméter), azzal növelhetjük házunk fény ellátottságát is, mivel a tó felszínéről visszaverődő napsugarak –  ha jól van megtervezve a rendszer – éppen a házunk ablakán át fognak visszaverődni. Nem nagyszerű?

A fekete fal jótékony hatása – Günter Pauli innováció

Továbbá említhetném a déli oldalon kialakított fekete fal jótékony hatását is, mely mozgóalkatrészek nélkül, pusztán a fizika törvényeit használva oldja meg fűtési problémáinkat, de akár hűtésre is használható. Szintén Günter Pauli kék gazdaságának egy innovációja (bővebben itt olvashattok a rendszerről).

A termeszek, mint a természet épületgépészei – Günter Pauli innováció

A termeszek a váraik kialakítása során a természet fizikai törvényeit kihasználva biztosítják az állandó 27 Celsius-fokos hőmérsékletet és a 61%-os páratartalmat kis birodalmukban. Egy svéd kutatócsoport még az 50-es években rájött, hogy ez komoly tervezést igényel a termeszek részéről. Az építkezés során figyelembe veszik a tervezett termeszvár magasságát, a légcsatornák hosszát, szélességét, a Naphoz viszonyított elhelyezkedését és a kiválasztott alapanyagokat, annak érdekében, hogy a levegő szabályozása optimális legyen a számukra. Az ő tudásukat átültetve a saját rendszereinkbe kaphatunk egy télen-nyáron természetesen szellőző épületet, ami nagyban hozzájárul komfortérzetünk kialakulásához. Bővebb leírást itt találtok a technológia hátteréről.

Ha úgy gondolod, hogy hasznos volt számodra és tetszett a bejegyzés, nyugodtan megoszthatod. : )

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?