Kedvező ítélet a devizahiteleseknek

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tárgyszerű és reális ítéletet hozott 2011. szeptember 27-én a Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Főügyészség (felperes) és a Partiscum XI. Takarékszövetkezet (alperes) közötti jogvitában. A Legfelsőbb Bíróság az általános szállítási feltételekben meghatározott egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét megállapító másodfokú ítéleti rendelkezéseket az elsőfokú ítéleti rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ítéletet hallva sokan lemondóan vélekedtek: nem mondták ki az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét. Ez a Partiscum XI. Takarékszövetkezet esetében igaz. Az ítélet jelentősége alapvetően nem a hatályon kívül helyezésben, hanem a rendelkezés hátterében mutatkozik meg. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis a vonatkozó törvények rendkívül részletes magyarázatát, értelmezését adta meg, ami már messze túlmutat a jelen per peres felei között folyó vitán. Sőt a

Legfelsőbb Bíróság ítéletének magyarázata minden más perben is értelmezhető, alkalmazható.

A pénzügyi fogalmakat sokan nem mindig értik, nem tudják elképzelni, emiatt számos ember részére az ítélet is nehezen áttekinthető. A szemléltetés érdekében egy fiktív példán keresztül mutatom be a Legfelsőbb Bíróság ítéletének lényegét.

Vélelmezzük, hogy egy gyártó egy kereskedő céggel gumikacsák hosszú távú – mondjuk 20 éves – gyártására köt szerződést. A megállapodás legkritikusabb része az ár. Nem lehet húsz éven keresztül azonos áron szállítani, mert a gyártó tönkremegy. Ma viszont nem állapíthat meg egy versenyképtelen magas árat, mert nem jön létre az üzlet.

A felek megállapodnak, hogy ha az alapanyag ára, az energia ára, és a munkabér emelkedik, akkor a gyártó az emelkedés mértékében emelheti a gumikacsák árát. Ha a szerződésből kimaradt a közművek költségének emelése, akkor erre való tekintettel már a gyártónak nincs joga az áremelésre. Miért nem írta be a szerződésbe?

Az áremelés azonban csak akkor hajtható végre, ha a felek a szerződéskötéskor előre meghatározták, hogy az árban az alapanyag ára milyen súllyal szerepel. Például az árban a gumi ára 20%-ot tesz ki. Ebben az esetben a gyártónak lehetősége van az ár 20%-át az áremelkedés mértékének megfelelően emelni. De a gumi áremelése címén az ár 80%-át az áremelés nem érintheti. Csak olyan mértékű áremelés fogadható el, ami független a szerződő felektől, mint például a tőzsdei árfolyam változásának mértéke. Azaz teljesen mindegy, hogy a gyártó hol és milyen áron szerzi be az anyagot, csak annyit érvényesíthet, mint a tőzsdei ár. Viszont ha olcsóbban szerezte be, a tőzsdei árat akkor is érvényesítheti. Nem kell tovább magyarázni, hogy az ár ilyen módon való módosítása mindkét fél érdekét szolgálja, reális és pontos árkorrekciót tesz lehetővé, és a gyártó ára folyamatosan versenyképes marad.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a legfontosabb az indoklási rész, amely túlmutat a jelenlegi ügyön és bármely más ügyben iránymutatásul is szolgálhat. Az ítéletben jelentős megállapítások vannak, ami a devizahitelesek helyzetének megítélésénél perdöntő lehet.

A Legfelsőbb Bíróság egyértelműen és szerintem reálisan megállapítja: „A mai gazdasági helyzetben lehetetlen elvárni, hogy egy 15-20 évre kötött szerződés kapcsán a pénzintézet minden üzleti kockázatot képes legyen előre feltárni.” (5. oldal 3. bekezdés) A kamat mint a hitel ára a gazdasági körülményeknek megfelelően szükségszerűen módosul.

A Legfelsőbb Bíróság lényeges megállapítása: „A Ptk. 241. §-a szerint akkor módosíthatja a bíróság a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A kialakult bírói gyakorlat szerint nem kérheti a szerződésmódosítást az a személy, aki a szerződéskötéskor számolhatott a körülmények későbbi változásával – tehát kellő gondosság esetén felmérhette a kockázatot. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 32/1991.(VI.6.) AB határozat szerint a már fennálló szerződések tartalmának az állam részéről jogszabállyal történő módosítására akkor van kivételesen lehetőség a Ptk. 226. § /2/ bekezdése alapján, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamely fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki. Ugyanezt az álláspontot foglalta el a 66/1995.(XI.24.) AB határozat is.” A devizaalapú hitelek vonatkozásában a felek tudták, hogy a svájci frank árfolyama változik, és ezt a kockázatot vállalták is. Ez tehát nem lehet alap arra, hogy a szerződést az ügyfél megtámadja. A változás mértékét azonban még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is a 2006 szeptemberében kiadott tájékoztatójában 185 forintos árfolyamra maximalizálta. Egyértelmű, hogy a 230-240 HUF/CHF árfolyam már „nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.” (Ítélet 7. oldala)

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása: „E rendelkezések szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.” (Ítélet 7. oldala) A szerződésmódosításra okot adó körülményeket a devizaalapú szerződések csak felületesen tartalmazzák, de az árazás elvét még egyetlen szerződésben sem láttam. (Gondoljunk a gumikacsás példára és a gumi árának emelésére.) Lehet, hogy ez alapján egyetlen devizaalapú hitelszerződés kamata sem lesz emelhető? Sőt, a Legfelsőbb bíróság megállapítja, hogy „a módosítás csak a kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet” … „tényleges hatásuk arányában, együttesen kell figyelembe venni a kamat, díj vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket {(4) bekezdés c) pont}, továbbá hogy a díjat vagy költséget évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni”. Önök szerint a kamatok a devizaalapú szerződésekben „a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében” emelkedtek?

„Objektív okként a nyelvtani értelmezés szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön-külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet” … „A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok-lista teljeskörűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok-lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.” … „Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére.” … „A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.”

Nagyon kevés bank lesz, amelyik kamatemelése megfelel a Legfelsőbb Bíróság előírásának. Nincs értelme folytatni, el kell olvasni és alkalmazni kell az ítéletet.

Ha figyelembe vesszük, hogy a bankok a szerződéseket a Svájci Nemzeti Bank 2% feletti referencia kamata mellett kötötték meg, és jelenleg már 10 % körüli kamatnál járnak, bizony csaknem 8%-os kamatcsökkenés is elérhető, ami akár a törlesztő részletek csaknem feleződését is jelentheti. Elérhető akár a lengyel kamatszint is.

Kedves hitelfelvevők! Nem kell megvárni, míg a sült galamb a szánkba repül! Tenni is kell érte.

Budapest, 2011. szeptember 28.

Makkos Albert

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?