Kereskedj okosan

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A tőzsdei kereskedés és egyúttal a devizakereskedés népszerűsége világszerte rohamosan nőtt az utóbbi időben. Ezzel párhuzamosan a forex brókercégek száma is jelentősen megszaporodott, aminek ékes bizonyítéka, hogy 10 internetes hirdetésből legalább 7 tőzsdei kereskedésre buzdít. Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg megéri ennyi forex céget működtetni? Valóban mindegyik nyereséges? Hogyan tudunk köztük különbséget tenni?

 

 

Az első fontos alapfogalom az úgynevezett spread, azaz a vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ez annyit jelent, hogy az ügyfél mindig a magasabb áron vásárolhat és alacsonyabb áron adhat el. A kettő közötti különbség természetesen megy a brókercég zsebébe. Ez a kereskedés közvetlen költsége, melyet nem is titkolnak el a forex cégek. Egy bevételi forrás tehát már meg is van, ráadásul teljesen nyilvános, az ügyfél is tisztában van vele. Lássuk a következőt! 

Amennyiben az ügyfél nem zárja le egy adott napon belül a devizapozícióját, tehát napon túl tartja, akkor automatikusan elszámolják a kamatkülönbözeteket, amelyből akár profitja is keletkezhet, ha magasabb kamatozású devizát vásárolt. Példának okáért vegyünk egy euró/forint eladási pozíciót, amikor is eladjuk az eurót és megvesszük a magasabb kamatozású forintot. Ebben az esetben a brókercég megteheti, hogy a költségekre hivatkozva a kamatbevételből kevesebbet ír jóvá az ügyfélnek vagy amennyiben kamatot kell fizetni, akkor többet számol fel az ügyfél felé. Már ez is egy olyan bevételi forrás, amelynek hallatán kissé összehúzzuk a szemöldökünket, pedig ez még viszonylag fair a többihez képest.

Ahhoz, hogy ezeket jobban megértsük, először ismerkedjünk meg a dealing desk és a no dealing desk kereskedési modellekkel!

A forex cégek hagyományosan dealing desk alapon működnek, amikor is az ügyfél a brókeren keresztül vásárol illetve ad el, a bróker által jegyzett áron. Tehát a kereskedő és a bankközi piac közé közvetítőként beékelődik a brókercég. Ez még nem lenne olyan nagy probléma, mivel no dealing desk esetén is közvetít a brókercég, azonban ebben az esetben ennyiben ki is merül a tevékenysége, mivel  az ügyfél megbízása közvetlenül a bankközi piacra kerül és a bankok árjegyzése a mérvadó. A no dealing desk alapon működő brókercégek tehát csak az eddig említett két bevételi forrással számolhatnak, azaz a spreaddel és a kamatkülönbözettel.

A dealing desk alapon működő brókercégek azonban ennél sokkal nagyobbat kaszálhatnak, mivel ők jegyzik az árat az ügyfél számára. Így tehát megtehetik, hogy csak akkor engedik vásárolni az ügyfelet, ha az adott terméket ők már olcsóbban megszerezték, vagyis az a lényeg, hogy ők magasabb áron tudjanak értékesíteni. Emiatt gyakori jelenség, hogy nagy árelmozdulások esetében az ügyfél nem tud egyből tranzakciót indítani, ehelyett a brókercégtől kap egy második árjegyzést, amely jellemzően azzal jár együtt, hogy drágábban vesz vagy olcsóbban ad el, mint ahogyan tervezte.

A forex kereskedés világában közismert tény, hogy a legtöbb ügyfél veszít a kereskedésen. A kezdő kereskedők esetében 80-90% azok aránya, akik elveszítik a kereskedési tőkéjük jelentős részét. Ezzel természetesen tisztában vannak a dealing desk alapon működő forex cégek is, sőt erre törekednek, hiszen érdekellentétben állnak az ügyféllel. Ha az ügyfél veszít, akkor az számukra bevételt jelent, az ügyfél nyeresége pedig veszteséget jelent a brókercégnek. Vagyis kézenfekvő ezen cégek számára, hogy az ügyfél ellen spekuláljanak.

A no dealing desk rendszer esetében viszont a megbízások közvetlenül a piacra áramolnak és egyből teljesülnek, második árjegyzés nélkül, volatilis, azaz változó piaci körülmények között. Ebből kifolyólag nincs érdekellentét a brókercég és az ügyfél között.

Összegezve tehát, bár úgy tűnhet, hogy a dealing desk rendszerekben nagyobb a profitszerzési lehetőség, mivel a brókercég segítségével kereskedünk, a valóság azt mutatja, hogy ezek inkább pénznyelők, mintsem kincsesbányák. Jobban járunk, ha – amennyiben devizakereskedésre adtuk a fejünket és pénzünket, – olyan brókercéget választunk, amelyik no dealing desk alapon működik, mivel ebben az esetben nem kell megküzdenünk a velünk ellentétes érdekkel rendelkező brókercéggel, egyedül a piaccal kell zöld ágra vergődnünk. Ez sem egy könnyű feladat, nem érdemes megnehezíteni a dolgunkat azzal, hogy önként lemondunk a pénzünk egy részéről. Úgyhogy mielőtt döntünk egy adott forex cég mellett, mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy dealing desk vagy no dealing desk alapon működik.

 

 

 

Felhasznált forrás:

www.napi.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?