Miből áll az államadósság?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az államadósság hosszú idő óta nagy hangsúlyt kap a hazánkban is, de az utóbbi időben különösen nagy figyelmet szentelnek neki. Olyannyira, hogy még koncert is szerveződött a csökkentése céljából, valamint közösségi oldalakon is alakultak csoportok, ahol a tagok együttesen igyekeznek tenni valamit az államadósság megszüntetéséért. De hogy miből is áll valójában az államadósság és tényleg meg kell-e szüntetni teljesen? Erre próbálom megtalálni a választ ebben a bejegyzésben.

 

 

Először is nézzük meg az államadósság fogalmát! A definíció szerint az államadósság egy adott országban a helyi önkormányzatok valamint a szövetségi és a központi kormány adósságainak a konszolidált összege. Ebbe beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő intézmények hitelei, valamint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is.

Az államadósságot az uniós módszertan alapján a GDP arányában számolják ki, ez most az Eurostat és az MNB adatai alapján a GDP 79 %-a hazánk esetében, amiben még nincsen benne az önkormányzatok tartozása.

Az államadósságot jó esetben sikerül finanszírozni is bizonyos mértékben, ennek kétféle módja is lehet. Beszélhetünk belföldi és külföldi finanszírozásról is.

Az államadósság belföldi finanszírozása történhet az államháztartáson belül, jegybanki hitelnyújtással, a kereskedelmi bankok általi értékpapír vásárlásokkal illetve a vállalatok és lakosság által. Erre volt is példa a közelmúltban, amikor a magánnyugdíjak államosításából 1400 milliárd forintot fordítottak az államadósság csökkentésére. Ha az államadósságot úgy próbálják törleszteni, hogy újabb hitelt vesznek fel, akkor ezt névleges törlesztésnek hívjuk, mivel névlegesen csökkent ugyan az adósság, de a finanszírozására felvett hitelt is törleszteni kell majd.

Az államadósság külföldről történő finanszírozása történhet nemzetközi szervezetek, más országok, külföldi bankok, nemzetközi alapok és külföldi befektetők által. Hazánkat is sok ilyen magánbefektető finanszírozza például állampapírokon keresztül. Erre szolgálnak az úgynevezett állampapír aukciók, ahol több-kevesebb sikerrel próbálják értékesíteni a magyar állampapírokat.

A finanszírozás több eszközön keresztül is megvalósulhat, ezek közül a legfontosabbak:

  • hosszú- vagy középlejáratú kötvény
  • rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó
  • hosszú lejáratú kölcsön és hitel
  • rövid lejáratú kölcsön és hitel

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból megtudhatjuk, hogy a nagyjából 20500 milliárd forintnyi magyar államadósság majdnem a fele (48%) devizaállampapír vagy devizahitel, 3 százaléka forinthitel, 10 százaléka forint kincstárjegy, a maradék 39 százalék pedig forintkötvény.

Mint láthattuk, a magyar államadósságnak magas a devizakitettsége, így a forint árfolyama jelentős hatással van az adósságra. Ha a forint árfolyama a közelmúltban tapasztaltakhoz hasonlóan gyengül, az egyúttal az adósságráta emelkedését is magával vonja. Ez magyarázhatja meg azt, hogy a magánnyugdíjak államosításából felhasznált 1400 milliárd forintnak köszönhetően 76%-ra csökkent az államadósság mértéke a GDP-hez viszonyítva, azonban ezután a forint 300-as árfolyamon járt az euróval szemben, így emiatt az adósság újra 80% felé ugrott. Tehát nem csak az újabb kötelezettség-vállalások következtében nőhet az államadósság, hanem a forint árfolyamának gyengülése is komoly szerepet játszik benne.

Szakértők szerint nem túl valószínű, hogy Magyarország vissza tudja fizetni a teljes államadósságát, de ez nem is akkora baj. Az lenne az igazán fontos, hogy sikerüljön alacsony szinten tartani, valamint a szerkezetét oly mértékben átalakítani, hogy több legyen belföldi kézben és kisebb legyen a devizakitettsége. Ezzel az ország kevésbé lenne kiszolgáltatott, nem érezné meg annyira az árfolyamhatásokat. Továbbá a belföldi befektetők egy-egy leminősítés vagy kedvezőtlen piaci hír hatására nem szabadulnának meg azonnal a papírjaiktól. Tehát az államadósság szintjének csökkentése mellett a legfontosabb az adósságszerkezet átalakítása lenne, így könnyebben kézben lehetne tartani az adósságot, ha már megszüntetni nem is lehet teljesen. 

Ahogyan egy korábbi bejegyzésben is láthattuk, nem feltétlenül jelent tragédiát, ha egy országnak magas az államadóssága, a lényeg az, hogy tudja-e kezelni. Ebben pedig jelentős szerepe van az adósság struktúrájának. 

 

Felhasznált forrás: 

http://www.mon.hu

http://www.akk.hu/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?