Túlterheli a német szociális ellátórendszert a bevándorlás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Berlin, 2016. január 25., hétfő (MTI) – A szociális támogatás szabályozása miatt túlterhelheti a német ellátórendszert az uniós tagállamokból érkező bevándorlás – figyelmeztet a német városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) a Die Welt című lap hétfői összeállítása szerint.
Az önkormányzatok felé “hatalmas költséglavina közelít” – mondta Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője. Rámutatott, hogy a szövetségi szociális bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra.
A szövetség számításai szerint rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak.
Az Európai Unió Bírósága az utóbbi két évben több döntésével megerősítette a német álláspontot, miszerint az állam megtagadhatja a munkanélküli segélyt az uniós társállamokból származó olyan bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz.
Az önkormányzatoknál igényelhető szociális támogatásra viszont egyelőre nem vonatkozik ez a korlátozás, és az állami munkanélküli ellátás leggyakoribb formája – az úgynevezett Hartz IV ellátás – éppen akkora támogatást jelent, mint az önkormányzati szociális segély, ami “végzetes” ösztönző erő lehet, tekintve, hogy a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban – figyelmeztet a DStGB.
A szövetségi szociális bíróság ítéletei “megkönnyítik a visszaélést”, hiszen a munkanélküli uniós állampolgárok egyszerűen beutazhatnak Németországba, felkereshetnek egy önkormányzatot és azt mondhatják, hogy már fél éve az országban vannak és kérik a segélyt, az önkormányzat pedig nemigen tudja bizonyítani egy ilyen állítás alaptalanságát – mondta Gerd Landsberg.
A gondot a szövetségi kormány is érzékeli, a szociális és munkaügyi minisztérium arra készül, hogy egy új törvénnyel bezárja a kiskapukat – írta a Die Welt, amely szerint a kormány az Európai Unió reformjáról brit kezdeményezésre elindult vitát a szociális ellátáshoz való hozzáférés szabályainak megszigorítására kívánja felhasználni.
A legutóbbi, 2015 szeptemberi adatok szerint Németországban az uniós társállamokból érkezettek körében a foglalkoztatottság 59,1 százalékos, elmarad a lakosság egészét jellemző 67,2 százaléktól, de meghaladja a külföldiek valamennyi csoportját jellemző 49,6 százalékot. A munkanélküliségi rátát tekintve ugyanez a helyzet, az uniós tagországok állampolgárainak körében 9,4 százalék, a német lakosság egészében 7,2 százalék, az összes külföldit együttvéve 14,5 százalék a munkanélküliség.
Az uniós bevándorlási hullám tavaly is erős volt, az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) becslése szerint a Németországban élő uniós állampolgárok száma 340 ezerrel növekedhetett 2015-ben.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése révén kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. “Aki csal, az repül” – hangoztatták a CSU képviselői.

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?