A Gall háborúk: A helvéciai hadjárat (Kr. e. 58.)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ellenfelek: A Római Birodalom (gall segédcsapatokkal kiegészítve) ↔ Helvétek
Főbb helyszínek: Gallia, elsősorban a Jura-hegység és az Alpok között elterülő terület.
A konfliktus kitörése: Nem volt
A konfliktus főbb okai és céljai: Julius Caesar meg akarta állítani Gallia helvét megszállását. 
A konfliktus kimenetele: A helvéteket súlyos vereséget szenvedtek, melyből kifolyólag kénytelenek voltak visszatérni a mai Svájc területén található otthonukba.
A konfliktus során harcoló katonák körülbelüli létszáma:
A helvétek seregének létszáma körülbelül 100 000 főt számlált. Caesar serege 30 000 légiósból és 25 000 gall harcosból állt akik, mint segédcsapatok vettek rész a harcokban.
Veszteségek:
A helvétek körülbelül 130 000 fős veszteséget szenvedtek el a bibracte-i csata során, és az áldozatok között nagyszámú civil áldozat is volt. A rómaiak veszteségei is jelentősek voltak, de közel sem akkorák, mint ellenfelüknek. A pontos számot viszont nem jegyezték le.
 A konfliktust lezáró egyezmény: Nem volt

Kr. e. 58-ban Gaius Julius Caesar római tribunus és consul, proconsuli kinevezést kapott a szenátustól és Gallia tartomány helytartója lett, melybe beletartozott Istria, Illyricum, Gallia Cisalpina (a Pó folyó völgye) és Gallia Transalpina (a mai Franciaország déli része) is. Uralkodásának legelején ütközésbe került a helvét néppel, akik Gallia területére akartak vándorolni – illetve meg akarták azt szállni. A helvét nép 400 000 fős populációjából 100 000 fő harcos volt a feljegyzések szerint. Caesar összegyűjtötte reguláris hadseregének embereit, valamint azokból a különböző gall törzsekből is toborzott harcosokat, akiknek otthonait veszélyeztették a helvétek. Kora tavaszra Caesar ütőképes hadsereget tudott felállítani, amivel sikerült visszavernie a helvéteket a Jura hegységbe, a Rhone folyótól északra.
Kr. u. 58 júniusában Caesar vezetésével 34 000 fős római sereg elvágta az éppen az Arar folyón átkelő helvétek útját. Ezt úgy tudták megtenni a rómaiak, hogy vezérük egy hosszú és erőltetett éjszakai menetelés után meglepetésszerű támadást indított a helvét csapatok ellen. Ez a vakmerő támadás váratlanul érte a folyó keleti partján veszteglő 30 000 fős helvét sereget. A támadás szó szerint megtizedelte a helvét erőket. Akiknek végül sikerült átkelniük a helvétek közül, folytatták útjukat a Liger folyó (a mai Loire) felé. Caesar seregei élén nem üldözte őket, hanem óvatosan követte a helvéteket.
Bibracténál (a mai Beuvray hegy) a helvétek júliusban megtámadták Caesar kontingensét. A római sereg 30 000 római legiost és 24 000 gall harcost számlált, a gallok közül 4 000-en lovassági fegyverneműek voltak. A helvétek ekkor 70 000 fős sereget tudtak kiállítani és a rómaiak ellen bevetni. A csata során Caesar emberei ugyan létszámhátrányban voltak a helvétekhez képest, de viszonylag gyorsan átvették a kezdeményezést a helvétektől és megfutamodásra kényszerítették őket. A helvétek fejvesztve menekültek a táborukba és a rómaiak követték őket. A táborban több tízezer helvét, köztük nők és gyerekek is voltak és mire a csatának vége lett, 130 000-en pusztultak el közülük. A túléli helvétek megadták magukat Caesarnak és beleegyeztek, hogy visszavonulnak eredeti otthonaikba, a Jura-hegységtől keletre található területre.  

Forrás:

Charles Phillips – Alan Axelrod: Encyclopedia of Wars, 2005., New York

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?