A gorlicei áttörés

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ezen cikkemben a Központi Hatalmak 1915-ben a keleti fronton lezajlott legfontosabb offenzíváról kívánok röviden megemlékezni. Azonban rendhagyó módon nem magának az offenzíva lefolyására, inkább az itt bevetett csapatokra és fegyverzetükre helyezve inkább a hangsúlyt bemutatva a szemben álló erőket. A folytatásban igyekszem, majd bemutatni ezen nézőpont alapján a Központi Hatalmak további offenzíváit is. 

A Központi Hatalmak 1915. évi tavaszi hadjáratának bevezető legfontosabb hadművelete a keleti hadszíntéren. Az április. 13-án Erich von Falkenhayn gyalogsági tábornok, a német OHL főnöke által elfogadott, Conrad von Hötzendorf gyalogsági tábornok, az OTM vezérkar főnöke által tervezett hadművelet végrehajtására 8 német hadosztályból (X. hadtest: 19., 20., gyalogoshadosztály – XLI. Tartalék hadtest: 82., 81. tartalék hadosztály, Gárdahadtest: 1. és 2. gárdahadosztály, kombinált hadtest: 11. bajor és 119 porosz gyalogos hadosztály) és 3 osztrák-magyar hadosztályból ( császári és királyi 12. gyalogoshadosztály, 39. honvéd gyalogoshadosztály, 11. honvéd lovashadosztály) árpilis. 17-én August von Mackensen vezérezredes parancsnoksága alatt megalakították a német 11. hadsereget. Mackensen alárendeltségébe került a József Ferdinánd főherceg és gyalogsági tábornok vezette osztrák-magyar 4. hadsereg (VI. hadtest: 12. gyalogoshadosztály, 39. honvéd gyalogoshadosztály, IX: hadtest: 10. és 106. gyalogoshadosztály, XIV. hadtest: 3. és 8. gyalogoshadosztály, Morgenstern-csoport: 8 gyalogos zászlóalj, kombinált 4. hadosztály, Szende-dandár) is. Az így létrehozott Mackensen-seregcsoportot a Teshenben székelő osztrák-magyar Hadsereg főparancsnokságnak rendelték alá, amely parancsot Mackensennek csak a Pleesbe települt német OHL jóváhagyásával adhatott ki. A seregcsoport összesen 191.000 puskával, 2957 géppuskával, 1050 löveggel (ebből 4-4 db 42 cm-es és 30,5 cm-es mozsár), a KH a frontvonal adott szakaszán összesen 357.000 katonával, 1702 löveggel és aknavető harcértékkel bírt. Velük szemben az orosz 3. hadsereg (IX., X. hadtest, III. kaukázusi hadtest: összesen 10 gyalogos- és 5 lovas hadosztály, melyeknek parancsnoka: Radko Dmitrijev altábornagy) állt védelemben, 219.000 fővel, valamint 4 nehéz és 675 közepes löveggel. A gondosan előkészített támadás célja az volt, hogy a Kárpátok vonalán álló oroszokat visszavessék, illetve Olaszországot és Romániát egy fényes győzelemmel elrettentsék az Antant oldalán való hadba lépéstől. Az elgondolás szerint a német 11. hadsereg Malastow-Gromnik között az orosz arcvonal áttörése után főerőivel Gorlice-Jaslo-Krosno irányába kiszélesíti az áttörést és tovább támadva birtokba veszi Jaroslaut. Az osztrák-magyar 4. hadsereget a 11. hadsereg balszárnyának biztosítására Tarnów-Dembica irányába szintén támadásra rendelték. A 11. hadsereg jobbszárnyán az osztrák-magyar 3. hadsereg támadott Przemysl visszafoglalására. A 11. hadsereg Ropica Ruska-Gorlice-Stasztkowka-Rzepienik között kijelölt áttörési szakaszára 604 löveget és 70 aknavetőt összpontosítottak. A 11. hadsereg feladatát és felvonulását titokban kívánták tartani, ezért az osztrák-magyar 7. hadsereg a Dnyeszternél, a német 9. hadsereg Szkiernyewicénél, a német 10. hadsereg Suwalkinál ún. tüntető támadást kezdett, s 3-3 német gyalogos és lovas hadosztály betört Kurlandba. A Mackensen-seregcsoport hadműveleti szétbontakozása április. 21-27. között megtörtént. A tüzérség május.1-én végrehajtotta a belövést, a gyalogság 2-ára virradóra elfoglalta rohamállásait. A támadást május.2-án 6.00-tól 4 órás tüzérségi előkészítés vezette be. A német és az osztrák-magyar gyalogság 10.00-kor indult rohamra. A német 11. hadsereg és az osztrák-magyar 4. hadsereg jobbszárnya 16 km szélességben és 4-5 km mélységben szinte azonnal betört az orosz első védőövbe. Május. 2-án estére a Malastow-Gromnik közötti 40 km-es arcvonalon az orosz első állás mélységéig (4-5 km) mindenütt sikerrel járt. 3-án és 4-én az orosz második védőöv és a 15-20 km mélységben kiépített harmadik állás elfoglalásával tulajdonképpen a támadás befejőzött. 5-én megkezdődött az üldözés, hogy az oroszokat a San felső folyósáig szorítsák vissza és felszámolják kárpáti arcvonalukat. Május. 4-én az Északi-Kárpátokban harcoló orosz 8. hadsereg (Alekszej Bruszilov lovassági tábornok) is visszavonult. A kibontakozó galíciai tavaszi hadjáratban május közepéig a harcászati sikert hadműveletivé fejlesztve, a német-osztrák-magyar erők az oroszokat a San folyó vonalára szorították vissza. A főirányban támadó osztrák-magyar VII. hadtest (német 11. hadsereg) május.2-8. között 10.300 főt, június végéig 18.700 embert veszített. A támadás az egész orosz Délnyugati Front összeomlásához vezetett, amely május. 1 és szeptember 30 közötti hadműveletekben 2.200.000 embert veszített, ebből május végéig 412.000 főt. Az Osztrák-Magyar Monarchia vesztesége ekkor 500.000 fő volt. 

Forrás :

 

          Dr. Ravasz István: Magyarország és a magyar királyi honvédség a XX.századi világháborúban 1914-1945, Pueblo Kiadó, 2005

          Dr. Ravasz István: Magyarország az első világháborúban, Lexikon, Petit Real Könyvkiadó, Budapest 2000

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?