Főoldal » Hátrasiklás nélküli lövegek- a működésük lényege

Hátrasiklás nélküli lövegek- a működésük lényege

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

Szép jó estét mindenkinek! Az előző bejegyzésben ismertettem a hátrasiklás nélküli lövegek rövid történeti áttekintését. Ebben a posztban rátérnék a működési elvükre, arra hogy hogyan is működnek ezek a rendkívül egyszerű fegyverek.

Az aktív rendszerű tüzérségi eszközöknek a számos előnyös tulajdonságuk mellett egy komoly hátránnyal is rendelkeznek, ez pedig a tömegük és méretük. A lövéskor keletkező hátralökő erőt külön fékező berendezések segítségével és a lövegtalp tömegének megfelelő kialakításával lehet ellensúlyozni. A hatalmas, 100000 N nagyságrendű erő miatt, mind a löveg tömegét, mind a csőfal vastagságát megfelelően kell megtervezni. Ezen okokból egy 155mm űrméretű löveg tömege 4,5 és 6 tonna között mozog, és legalább 6-8 fő kiszolgáló személyzet szükséges hozzá.

A súly és nagyság problémája már régóta foglalkoztatta a fegyverkonstruktőröket és katonai alkalmazókat egyaránt. A légi mozgékonyságú, deszant csapatok számára egy olyan eszközt kellett, hogy nyújtsanak melyek jelentős űrmérettel, ebből kifolyólag jelentős tűzerővel rendelkeznek, viszont tömegük és méretük lehetővé teszi a légi szállíthatóságot és az emberi erővel történő mozgathatóságot. A hátrasiklás nélküli, más néven áramlásos lövegek a probléma megoldásának egyik lehetséges módja.

Ezek a lövegek Newton harmadik törvényén alapszanak, amely kimondja, hogy „minden akció egy vele ellentétes irányú és egyenlő nagyságú reakciót eredményez”. A lövegeknél a csőfar nincsen lezárva. Lövéskor a lövedék impulzusával a nyitott csőfaron a lövedék mozgásával ellentétes irányban kiáramló lőporgázok impulzusa tart egyensúlyt. A fegyver töltése általában hátulról történik. A töltés megkönnyítése érdekében az úgynevezett Laval-fúvóka egy csap körül elfordítható, melynek segítségével szabaddá lehet tenni az égési teret. Az égési tér egyben a töltőűr, és a lövéshez szükséges lőportöltet is itt helyezkedik el. Az égési tér és a fúvóka között található a gátlemez. A lőportöltet begyújtását követően a csőfart a gátlemez lezárja addig, amíg a lövedék megindításához szükséges körülbelül 100 bar nyomás ki nem alakul. A nyomás eltöri a gátlemezt és a lőporgázok a fúvókán keresztül szabadon kiáramlanak, megteremtve a fegyver egy helyben maradásának egyensúlyi feltételét.

A fegyver előnyös tulajdonsága, hogy a csőre nem hat semmilyen komoly nagyságú reakció erő. A fegyver kezelője, tehát akár a vállán is képes megtartani egy 73 mm űrméretű hátrasiklás nélküli löveget anélkül, hogy a cső lövés közben elmozdulna.

Tüzeléskor a csőben keletkező gáz nyomása nagyságrenddel kisebb, mint a hagyományos lövegeknél ezért a cső falvastagsága is lényegesebben kisebb.

A löveg mindezen kedvező tulajdonságai a tömeg lényeges csökkenését vonják maguk után. Egy 73 mm űrméretű HSN löveg tömege mintegy 45 kg, kezelőszemélyzete pedig 3 fő.

A hagyományos lövegekhez képest tehát az áramlásos lövegek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeztek. Viszont ahogy az tapasztalható, egy eszköznek nem csak előnyös, hanem hátrányos tulajdonságaik is vannak. Ebben az esetben is hasonló a helyzet. A fúvókán keresztül nagy sebességgel kiáramló lőporgázok a fegyver mögött jelentős méretű veszélyzónát hoznak létre. Továbbá a kiáramló lőporgázok miatt zárt térben korlátozottam használhatók. Hátrányos tulajdonsága még, hogy a lőpor kihasználtsága az összes eddigi vizsgált rendszerrel szemben a legalacsonyabb. A kihasználtságon az egységnyi impulzus létrehozásához szükséges lőpor mennyiségét értjük, és mivel ez jelen esetben a legalacsonyabb, tehát ennek az eszköznek van a legnagyobb viszonylagos lőporfelhasználása. Ez a tulajdonság korlátozza a fegyver maximális űrméretét, ami körülbelül 105 mm. Ennél nagyobb űrméretek esetében aránytalanul megnövekedne a lövedék kilövéséhez szükséges lőportöltet mennyisége és a nem kívánt méretűre nőne a fegyver mögötti veszélyeztetett zóna.

A lövedék torkolati sebessége csekély mintegy 300-600 m/s. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy a gázkiáramlás sebessége jelentős, viszont a gázok tömege, a csekély sűrűség miatt, kicsi.

Ennyit így röviden. Remélem érthető és még talán érdekes is volt. A következőkben igyekszem a fontosabb típusokat is bemutatni majd.

Addig is mindenkinek, minden jót!

Forrás: Gyarmati József mk. őrgy.: Haditechnikai ismeretek I.; ZMNE; Budapest; 2000;

a kép forrása: http://operatorchan.org/v/src/v42390_US%20106mm%20M40%20recoilless%20rifle%20on%20a%20South%20Korean%20KM.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?