Főoldal » Rövidtávú viharjelzés az internet, és vizuális megfigyelések segítségével.

Rövidtávú viharjelzés az internet, és vizuális megfigyelések segítségével.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Manapság az internet segítségével településünk felé tartó zivatargócokat előrejelezni egyre könnyebb. A már eleve kialakult viharfelhőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, illetve a www.idokep.hu nagyfelbontású radarképei jelzik. A figyelmesebb internet-felhasználó már szinte percre pontosan megjósolhatja, hogy az ő településére mikor érkezik meg a rossz idő:

A radarkép-animáció kockáinak összehasonlításával meg lehet állapítani, hogy melyik irányba, milyen sebességgel halad a felhő, és le lehet mérni, hogy közben mennyi idő telt el (bár ez utóbbit is fel szokták tüntetni a radarképeken). Előrevetítve az alábbi ábra szerint lehet megjósolni, hogy merre fog a felhő elhaladni, és mikorra ér az adott településre.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy van egy bizonytalansági sáv, amin belül mondható, hogy a vihar (hasraütésszerűen állítva, hogy 80%), hogy el fog haladni. Azért nem lehet 100%-osra megjósolni ezt az útvonalat, mert a vihar bármelyik pillanatban feloszolhat, vagy – a helyi áramlások következtében – újabb gomolyfelhőkből egy másik vihargóc alakul ki.

Mit lehet tenni, ha még nem alakult ki a közelben egyetlen viharfelhő sem, ami látható lenne a magyar, vagy a szomszédos országok radarképein?

Először is, figyelni kell a légkör három fő állapotjelzőinek (hőmérséklet, légnyomás, és relatív páratartalom) eloszlását. Az első zivatarfelhők olyan helyen fognak kialakulni, ahol lokálisan magas a hőmérséklet, a nedvességtartalom, a légnyomás pedig kezd lecsökkenni. A légnyomás csökkenése a meleg levegő feláramlásának kezdeti jele.

Természetesen az égbolton a felhők megpillantásával, a tornyosodó gomolyfelhők jelenlétéből is következtetni lehet arra, hogy a közelben zivatar alakulhat ki, azonban a szemmértékből nem lehet mérhető adatokat kapni a felhők, illetve a vihargóc pontos helyzetéről.

A látványból (kamerák, fényképezőgépek által rögzített képekből) mérhető, számszerűsíthető adatokat elvileg úgy lehet nyerni, hogy a megfigyelő webkamera pontos irányát, és a vízszinteshez mért dőlésszögét meghatározzuk, majd azt a termik számítások során kapott gomolyfelhőalap-magassággal, illetve a kamera pontos koordinátáival összevetjük.

Kijelölve a gomolyfelhők alapjait, a megfelelő geometriai transzformációkkal elvileg rekonstruálni lehet a kamera által belátott térből egy “radarképet” is, amit össze lehetne vetni a www.idokep.hu, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat valós radarképével.

Ennek kivitelezése azonban sok nehézségbe ütközik:

– A kamerának rendkívül fixnek kell lennie, és minden pillanatban pontosan kell ismerni az irányát, és  vízszinteshez mért dőlésszögét, továbbá a látószögnek is fix kell, hogy legyen,

– A kamerának a magasságát a képen 0 méternek vesszük. Ha a kamera egy magas épület tetején van, akkor annak magasságát le kell vonni a felhőalap magasságából,

– A távoli felhők ily módon történő leképezésének pontossága a távolsággal romlik, különösen akkor, ha a kamera magasan van,

– Az eget eltakaró magas fák, házak, villanyoszlopok mögött levő információt nem lehet leképezni,

– Éjszaka olyan hullámhossz-tartományra érzékeny kamerával érdemes dolgozni, amellyel a sötétben is látszódnak a felhők.

Mindezek ellenére megvalósítható dologról van szó, és nem kizárt, hogy a technológia fejlődésével a jövőbeli kamerákba szerelt GPS-ek, a dőlésszög, a látószögek segítségével ezeket a kamerákat be lehetne vonni a zivatarok előrejelzésébe.

További részletek és képek itt:

http://stormchasercsengeri.blogspot.hu/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?