A közigazgatási hatósági eljárás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az első fokú hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, a külön jogszabályban meghatározott panaszra vagy hivatalból indulhat meg.

Ha megindult a hatósági eljárás, attól a pillanattól kezdve az ügyfél és a hatóság között közigazgatási eljárási jogviszony jön létre. Ebben a jogviszonyban az ügyfélnek garanciális jogai vannak, ezért fontos, hogy mikor volt az eljárás megindulásának időpontja.

Kérelem benyújtása

 Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak az ügyfelet értesítenie kell az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.

Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatás is elektronikus úton, három napon belül történik. Ebben az esetben az értesítés a fentieken túlmenően tartalmazza a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is.

A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél azonban kérelmét szóban is előterjesztheti. (Ket: 34.§ (1) bekezdés)

Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. (Ket: 34.§ (2) bekezdés)

 Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, ez esetben az eljárást a hatóság megszünteti végzéssel.

Kérelem tartalmi követelményei

 Néhány nagyon fontos dolog van, melyet a kérelemnek tartalmaznia kell, ellenkező esetben nem töltheti be szerepét.

  •    Ügyfél, vagy képviselő neve, lakcíme, vagy székhelye, telephelye     Elektronikus levélcím 
  •    Telefonszám
  •     Ha az ügy szempontjából szükséges és a különös eljárási szabály előírja a különféle azonosító számokat (személyi azonosító, adóazonosító jel, adószám, TB azonosító)

Az egyszerűbb kérelem beadást segítve lehetőség van bizonyos esetekben formanyomtatvány kitöltésére, ezt azonban nem kötelező választani.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. (Ket. 36.§ (1) bekezdés) 36. § (3) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adatainak tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.  A kérelem megérkezése után a hatóság először ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályban leírt követelményeknek. Ez az ellenőrzés haladéktalanul kell, hogy megtörténjen, vagyis lehetőség szerint még aznap, vagy a következő napon, amikor beérkezett.

Hiánypótlás

37.§ (1) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.             A hiánypótlás végső időpontja a nyolc nap. Arra kell az ügyintézőnek törekednie, hogy ez minél előbb megtörténjen, és nagy gondot kell fordítani arra, hogy minden pótolandó adat szerepeljen a levélben.             Ha azonban törvény, vagy kormányrendelet előírja, nyolc napnál hosszabb időpont is lehet a felhívás kibocsátására. 37. § (3)             Ha az ügyfél nem teljesítette a hiánypótlást az arra előírt időben, a hatóságnak joga van az eljárást megszüntetni, vagy olyan határozatot hozni, melyet a rendelkezésére álló adatok alapján tud.

 A tényállás tisztázása

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.

 Határozat és végzés

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). 71. § (1) (4) (5) bekezdés

 72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy

tartózkodási helyét (szálláshelyét),

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást,

db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását,

dc) az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt,

dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,

de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit,

df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkörgyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,

ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását,

ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait,

ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,

eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását,

g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírást.

A végzésnek tartalmaznia kell az előző bekezdés a), b), c), da), dd), f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, valamint a döntés részletes indokolását.

Mónos Viktória joghallgató

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?