Főoldal » A leggyakrabban ismételt kérdések az adatvédelmi biztosról

A leggyakrabban ismételt kérdések az adatvédelmi biztosról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

1. Ki az adatvédelmi biztos és hol érhető el?

A Magyar Köztársaság adatvédelmi biztosa Dr. Jóri András.

Címe: Budapest V. kerület Nádor u. 22.,  
Postacíme: 1387 Budapest, Pf. 40.

telefonszám: 06-1 4757 237, e-mail címe: adatved@obh.hu, telefax: 06-1 269 35 41

 

2. Ki és milyen ügyben fordulhat a biztoshoz?

Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban. Az adatvédelmi biztoshoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentőt a közérdekű bejelentővel azonos védelem illeti meg. 
 

3. Milyen esetben jár el a biztos?

Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmével, kezelésével, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog gyakorlásával kapcsolatos ügyekben, továbbá a nemzeti minősített adatok minősítésének indokoltságának vizsgálatával összefüggésben jár el. Nem járhat el az adatvédelmi biztos, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban.

 

4. Melyek az adatvédelmi biztos legfontosabb feladatai, jogosítványai?

Az adatvédelmi biztos fő feladata a személyes adatok védelméhez és a közérdek adatok nyilvánosságához fűződő jog védelme. A biztos bejelentés alapján vagy hivatalból ellenőrzi az adatvédelmi törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok megtartását, kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tesz az adatkezelést, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi az ilyen jogszabályok tervezetét. Vizsgálhatja a nemzeti minősített adatok minősítésének indokoltságát.

A biztos elősegíti a személyes adatok kezelésére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések egységes alkalmazását, feladatkörében általános jelleggel, valamint meghatározott adatkezelő részére állásfoglalást, ajánlást bocsáthat ki. Véleményezési jogot gyakorol a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatosan külön törvényben meghatározottak szerint közzéteendő közzétételi listák tekintetében, gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetéséről, ezzel összefüggésben előzetes ellenőrzést végezhet, valamint képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió közös adatvédelmi felügyelő testületeiben.

A biztos mind a magánszféra, mind a közszféra adatkezelőinek adatkezelési tevékenységét vizsgálhatja. Jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. A biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásának megindításáról, a jogellenes adatkezelés tényéről, az adatkezelő személyéről és a kezelt adatok köréről, valamint az általa kezdeményezett intézkedésekről, meghozott határozatokról. Az adatvédelmi biztos határozatban elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást, továbbá felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását.

 

5. A panaszbeadványok esetében van-e formai kötöttség, ezzel kapcsolatban melyek az egyéb tudnivalók?

A panaszbeadványokat illetően nincs formakötöttség, azok bármilyen formában beadhatók az adatvédelmi biztoshoz. Kérjük, hogy beadványához szíveskedjen csatolni a birtokában levő minden olyan dokumentumot, amely az ügyben keletkezett, és annak megítélése szempontjából jelentőséggel bírhat. Amennyiben ismeri, kérjük, hogy pontosan jelölje meg az adatkezelőt, az adatkezelésért felelős személyt, illetve elérhetőségüket. Amennyiben ügyvéd útján kezdeményez vizsgálatot, kérjük, hogy az ügyvédi meghatalmazást minden esetben mellékelje a beadványhoz. Ha a vizsgálat alatt értesítési címe megváltozik, kérjük, hogy az ügyszám megjelölésével tájékoztasson bennünket az új címéről.

 
Gyakran ismételt kérdések – “jogszabályi háttér, biztosok”

1. Melyik jogszabály rendezi az adatvédelem és az információszabadság gyakorlásához kapcsolódó alapvető jogokat és kötelezettségeket?

 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.).

 

2. Kik töltötték be korábban az adatvédelmi biztosi tisztséget?

 

  1995. július 1.– 2001. június 30.                             Dr. Majtényi László 

  2001. július 1.– 2001. december 17.                      a tisztség betöltetlen volt

  2001. december 12.– 2007. december 11.           Dr. Péterfalvi Attila
  2007. december 12.– 2008. szeptember 28.        a tisztség betöltetlen

Gyakran ismételt kérdések – “adatkezelő, adatkezelés, adatfeldolgozó, adatfeldolgozás”

Mi az adatkezelés fogalma?

Adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

Ki számít adatkezelőnek?

A törvény szerint adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg.

Mi minősül adatfeldolgozásnak?

Adatfeldolgozásnak minősül az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztôl, valamint az alkalmazás helyétől.

Ki számít adatfeldolgozónak?

Az adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az adatfeldolgozó az adatkezelés érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni. Az adatfeldolgozásra vonatkozó megbízási szerződést írásba kell foglalni.

Gyakran ismételt kérdések az “Adatvédelmi nyilvántartás”

 

1. Miért kell bejelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba?

 

Az adatvédelmi nyilvántartás olyan tájékoztató jellegű nyilvántartás, amely arra szolgál, hogy az érintettek ezen keresztül is tájékozódhassanak személyes adataik kezeléséről. Az adatvédelmi nyilvántartás nem konstitutív, a nyilvántartásba vétel egyszerű regisztrációs aktus. A bejelentés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 28. §-a alapján az adatkezelő kötelezettsége, azonban a bejegyzés nem „engedély” az adatkezelésre, azt nem „legalizálja”. A nyilvántartásba vételt az adatvédelmi biztos akkor sem tagadhatja meg, ha törvénysértő adatkezelést észlel, ilyen esetben azonban már a bejelentéssel egy időben megteheti a szükséges intézkedéseket, vagyis vizsgálatot indíthat.

 

2. Mit kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba

 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 28. §-a alapján be kell jelenteni

–          az adatkezelés célját,

–          az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját,

–          az érintettek körét,

–          az adatok forrását, a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját,

–          az egyes adatfajták törlési határidejét,

–          az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), (több adatkezelő is lehet, illetve egymás  mellett több adatfeldolgozó)

–          a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét.

A bejelentést (cégszerűen) aláírva az adatvédelmi biztosnak címezve postai úton kell megküldeni. A bejelentést segíti a honlapunkról letölthető adatlap. A bejelentéshez egyéb okiratot csatolni nem kell, illetve költségmentes.

 

3. Kinek kell az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentkezni, illetve mely adatkezeléseket nem kell bejelenteni?

 

A nyilvántartásba minden adatkezelő köteles adatkezelési tevékenységét bejelenteni, kivéve azokat az adatkezeléseket, amelyeket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 30. §-a meghatároz. Az Avtv. 30. §-a szerint nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely

a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza;

b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik;

c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;

d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatását célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz;

e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza;

f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy – külön törvényben meghatározottak szerint – az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;

g) a sajtótörvény hatálya alá tartozó társaságok és szervek olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységüket szolgálják;

h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra;

i) az adatkezelőtől levéltári kezelésbe került át;

j) a természetes személy saját célját szolgálja.

 

4. Milyen esetben nem kell ügyfélkapcsolat címén az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentést tenni?

 

Az a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 30. §-ának a) pontja szerint nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az adatkezelővel ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza. Ügyfélkapcsolat címén azt az adatkezelést nem kell az adatvédelmi nyilvántartásba bejelenteni, amelyek esetében

–          az adatokat közvetlenül az érintettektől veszik fel,

–          az adatkezelés célja az érintett számára ismert,

–          a kezelendő adatok fajtája, az adatkezelés időtartama (adattörlés) előre meghatározott,

–          az adatokat csak az előre meghatározott céllal összefüggésben használják fel,

–          az adatok nem vagy csak az érintett kifejezett hozzájárulásával kerülnek ki az adatkezelő kezeléséből,

–          az érintetteket minderről megfelelően tájékoztatják.

5. A bejelentés mellett van-e más törvényi kötelezettsége az adatkezelőnek?

 

Az adatkezelőnek a bejelentéstől függetlenül eleget kell tennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) egyéb rendelkezéseinek. Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatgyűjtés megkezdése előtt az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Az adatok biztonságát, illetve azt, hogy harmadik személyek azokhoz illetéktelenül ne férjenek hozzá, az adatkezelőnek kell biztosítania. Ennek keretében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatok védelméhez szükségesek.


Gyakran ismételt kérdések – “Adattovábbítás harmadik országba”

 

1. Továbbítható-e személyes adat harmadik országba, ha ehhez  az érintett kifejezetten hozzájárult?

Igen. Az érintett kifejezett, tájékozott és informált hozzájárulása alapján a személyes adatai továbbíthatók harmadik országokba.

 

2. Szükséges-e az érintett hozzájárulását beszerezni, ha az adattovábbítás az EGT-államokba történik?

 

Az adattovábbításról és annak célországairól az érintettet a hozzájárulás beszerzése előtt tájékoztatni kell, mivel az adatalanyt akkor is tájékoztatni kellene, ha az adattovábbítás belföldön történne. Ez nem áll ellentétben azzal, hogy az Avtv. 9. § (4) bekezdése szerint az EGT-államokba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

 

3. Lehet-e nemzetközi adattovábbítás jogalapja Magyarországról, ha egy multinacionális vállalat az adatvédelemi kérdéseket tisztázó Kötelező Erejű Vállalati Szabályokkal (Binding Corporate Rules for International Data Transfers – BCRs) rendelkezik?

 

A magyar szabályozás alapján mindenképpen kérni kell az érintett hozzájárulását is az adattovábbításhoz, ezek a dokumentumok önmagukban nem lehetnek jogalapjai a Magyarországról történő nemzetközi adattovábbításnak.

 

4. Mely országok tagjai az EGT-nek, azaz az Európai Gazdasági Térségnek?

 

Az EU tagállamai és Izland, Norvégia, Liechtenstein.

 

5. Mely országokban megfelelő az adatvédelem szintje az Európai Bizottság határozata alapján?

 

A következő országokról született ilyen döntés: Feröer-szigetek, Jersey, Argentína, Svájc, Guernsey, Man-sziget, Kanada, (olyan szervezetek tekintetében, melyek kereskedelmi tevékenységük keretében személyes adatot kezelnek, valamint PNR adatok továbbítására). 

Az Amerikai Egyesült Államokban a Bizottság szerint két esetben biztosított a megfelelő védelem: ha az adattovábbítás olyan amerikai vállalat részére történik, amely szerepel a Biztonságos Kikötő (Safe Harbor) listán, azaz vállalta, hogy teljesíti az USA kormánya által kiadott, a személyes adatok védelmére vonatkozó „biztonságos kikötő” adatvédelmi elveket; vagy ha utas-nyilvántartási adatokat továbbítanak az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodájának.


Gyakran ismételt kérdések – “A munka világa”

1. Jogszerűen helyezhet-e el a munkáltató kamerákat a munkahelyen?

 

Munkahelyen alapvetően két célból alkalmaznak kamerákat. Az első, hogy az ott tárolt, nagy értékű vagyontárgyak őrzését ez által biztosítsák. Ilyen célból, például raktárakban működtethető kamera. A másik, hogy a munkáltató közvetlenül ellenőrizhesse a munkavállalók munkavégzését, munkaintenzitását. Ez utóbbi célból az adatvédelmi biztos gyakorlata szerint, akkor sem működtethető kamera-rendszer, ha az általa továbbított képeket nem rögzítik. Az ilyen célból, munkavégzés területén működtetett kamera-rendszerek működtetése sérti az érintettek személyiségi jogait. Semmilyen célból nem lehet olyan helyiségekben kamerát elhelyezni és működtetni, amely a munkavállalók munkaközi pihenőjének eltöltése céljából lett kijelölve, továbbá nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, illemhelyiségekben, zuhanyzókban sem. Kivételt képeznek az olyan munkahelyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet; így kivételesen működtethető kamera szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben vagy más, veszélyforrást tartalmazó létesítményekben, de csak abban az esetben, ha a munkavállalók életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély ténylegesen fennáll.  

  1. 2. Jogszerű-e, ha a munkáltató céges gépjárművekbe GPS helymeghatározó rendszert szereltet be?

 

GPS helymeghatározó, vagy a munkavállaló rendelkezésére bocsátott mobiltelefon cellainformációi alapján a munkáltató a munkavállaló tartózkodási helyét az adatvédelmi biztos álláspontja szerint csak munkaidőben határozhatja meg, ha az a munkaszervezés oldaláról valóban indokolt, és más módon a megvalósítani kívánt cél nem érhető el.   

  1. 3. Milyen kérdéseket tehet fel a munkáltató az álláshirdetésre jelentkezőtől a felvételi eljárás során?

 

A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.

 

Amennyiben a munkáltató a pályázóhoz olyan kérdést intéz, amely a munkaviszonnyal nem kapcsolatos, vagy a pályázó személyiségi jogait indokolatlanul sérti, akkor jogosult a létrejövő adatkezelés célját megismerni, erre irányuló kérdéssel a felvételi eljárást lefolytató személyhez fordulni. A pályázó a jogszerű céllal nem rendelkező adatkezelésre irányuló kérdésre az Avtv. rendelkezései, valamint az Mt. 77. §-a alapján jogosult a választ megtagadni.

 

 4. A munkaviszony megszűnését követően ellenőrizheti-e a munkáltató a volt munkavállaló elektronikus postafiókját?

 

A munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail címet a munkaviszony megszűnése után meg kell szüntetni. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai értelmében a helyes gyakorlat az volna, hogy megszűnt e-mail címre érkező levél küldője automatikus válaszlevelet kapjon arról, hogy az e-mail cím megszűnt. Tájékoztatni kell a küldőt arról is, hogy amennyiben magánjellegű levelet kívánt eljuttatni a címzettnek, azt más módon kell megtennie, ha pedig a levél hivatalos jellegű volt, akkor azt mely más címre továbbítsa. Ugyanígy megfelelő eljárás lehet az is, hogy a munkáltató a munkajogi jogviszony megszűnése után a munkáltatója által használt e-mail postafiókot meghatározott ideig működtetheti, amelyet a volt munkáltató megtekinthet.

5. Meddig kezelheti a munkáltató az álláshirdetésre jelentkezők önéletrajzát?

Elutasított álláspályázat esetén a pályázati anyagot – így az önéletrajzot is – vissza kell küldeni a pályázónak, vagy meg kell semmisíteni. Abban az esetben, ha a pályázatot kiíró cég az önéletrajzot egy esetleges jövőbeli álláslehetőség miatt szeretné megőrizni – azaz a személyes adatokat  tovább kezelni -, azt csak akkor teheti jogszerűen, ha tájékoztatja az érintettet az adatkezelés céljáról és időtartamáról, és mindehhez az érintett hozzájárul.

Gyakran ismételt kérdések a “PNR – Passanger Name Record” –

1. Mit jelent a PNR-rendszer?

 

A PNR a Passenger Name Record rövidítése, magyarra lefordítva utas-nyilvántartási adatállományt jelent. Bizonyos országok az országok területére berepülő utasoktól meghatározott adatokat kérnek, amelyeket  – leginkább belbiztonsági célokból –  nyilvántartanak és feldolgoznak.

 

2. Mi vezetett a PNR-rendszerek alkalmazásához?

 

Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada a 2001 szeptemberében történt terrorista cselekmények hatására döntött úgy, hogy szigorítja a légi közlekedés biztonsági szabályait az adatvédelem területén is.

 

3. Milyen adatokat továbbítanak az USA-ba, vagy Kanadába az oda történő repülés során?

 

a) az érintett családi és utónevét

b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát

c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját

d) a születési idejét

e) a beutazási határátkelőhelyet

f) az indulási, a tranzit- és a célállomást

g) a helyfoglalással, a menetjegy vásárlásával és a fizetés módjával kapcsolatos adatokat

h) a légijárművön elfoglalt helyére és a poggyászára vonatkozó adatokat

i) a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igényeit

j) lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nemét

 

4. Lehet-e a magyar adatvédelmi biztoshoz fordulni, ha a PNR adatok felvétele, továbbítása során jogellenes adatkezelésre gyanakszunk?

 

Igen, az e tárgykörbe tartozó jogellenes adatkezelés esetén is lehet beadvánnyal fordulni az adatvédelmi biztoshoz.

 

Gyakran ismételt kérdések a “spammel” kapcsolatban

Mi minősül kéretlen elektronikus levélnek?

 

Ebbe a körbe tartozik az olyan gazdasági reklám, társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás, valamint az elektronikus hirdetés küldéséhez hozzájárulást kérő levél, melyek küldéséhez az érintett előzetesen és kifejezetten nem járult hozzá. Továbbá spam-nek minősül az olyan kéretlen reklám is, melyet bármilyen telekommunikációs eszköz útján – így mobiltelefon-hálózaton keresztül is – küldenek.

 

Hová lehet fordulni, ha spamet kapunk?

 

Ha valaki kéretlen elektronikus levelet kap, döntésétől függően különböző szervek előtt, különböző törvényi rendelkezések alapján van lehetősége eljárást indítani. Az eljárásokat egymástól függetlenül külön-külön, vagy akár egyszerre is kezdeményezheti.

 

Az érintett panasszal fordulhat az adatvédelmi biztoshoz, amennyiben személyes adataival – e-mail címével, telefonszámával – kapcsolatban jogsérelem érte.

Az érintett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalától felügyeleti eljárás megindítását is kérheti. Az NMHH hatáskörébe tartozik állást foglalni abban a kérdésben, hogy a küldött elektronikus levél az Elkertv. hatálya alá tartozó elektronikus hirdetésnek minősül-e, és a hirdetés feladója megsértette-e e törvény rendelkezéseit.

 

Továbbá az érintett fordulhat a bírósághoz személyes adatok védelméhez fűződő jogának megsértése miatt az adatvédelmi törvény alapján, valamint a Polgári Törvénykönyv személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt is.

 

Végezetül lehetőség van a rendőrségen személyes adatokkal való visszaélés miatt feljelentést tenni, amennyiben a Büntető Törvénykönyv 2009. augusztus 10-től hatályba lépett módosításának megfelelően a jogsértő tevékenység jelentős érdeksérelmet okoz vagy jogtalan haszonszerzési célból történt.

 

  1. Milyen szankciókat lehet érvényesíteni az adatkezelőkkel szemben?

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság eljárásában az eset körülményeire, a fogyasztók érdekeinek a sérelmére tekintette a következő szankciókat alkalmazhatja:

a)  elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b)  megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

c)  a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel, amennyiben vállalja, hogy felhagy a jogsértéssel, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a törvény rendelkezéseivel

d)  felhívhatja közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja,

e)  ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.

 

Amennyiben az adatvédelmi biztos vizsgálata során megállapítja, hogy a panaszost jogsérelem érte, akkor állásfoglalásában a jogsértőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel, valamint arra, hogy törölje az érintettről nyilvántartott személyes adatokat. Ha az adatkezelő ennek nem tesz eleget, az adatvédelmi biztos elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését. 
 

A bíróság előtt az érintett személyhez fűződő jogának megsértése miatt a következő igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Forrás : http://abiweb.obh.hu/abi/index201.php?menu=faq

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?