Főoldal » Az új Btk. egyik hozadéka: a fájlcserélés dekriminalizálása. Vagy mégsem?

Az új Btk. egyik hozadéka: a fájlcserélés dekriminalizálása. Vagy mégsem?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Némi kihagyás után visszatérve, megújult erővel vágok bele ismét a cikkírásba. Majdnem egy hónapja már, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2012. évi C. törvényt, azaz az új Büntető Törvénykönyvet, mely 2013. július 1.-től hatályos. Az új kódex számos változásai közül a blog profilját tekintve a ” Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése” című tényállás újdonságai relevánsak. A továbbiakban ezek kerülnek bemutatásra.

A téma nem kerülte el a szakértők figyelmét, már a Btk. tervezet nyilvánosságra hozatalát követően is többen foglalkoztak vele; én Phd. dr. Mezei Péter szerzői jogi jogász (a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa, valamint a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja) munkásságát emelném ki, aki blogjában számtalan szerzői jogi kérdés mellett ezzel a témával is többször foglalkozott.

A jelenleg hatályos tényállás szövege a következő:

329/A. § (1)Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,

b) üzletszerűen

követik el.

(4) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

A bűncselekény új Btk. szerinti szövegezése:

385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy
jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.

(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

A két idézett tényállási szöveget összehasonlítva láthatjuk a változásokat:  Az új szabályozás alapesetéből kikerült a vagyoni hátrány okozása mint eredmény mellett vagylagosan meglévő haszonszerzési célzat; az üzletszerűség minősített esete is megszűnt, viszont bekerült a nagyobb vagyoni hátrány okozása is a minősített esetek közé az eddigiek (jelentős, különösen nagy, különösen jelentős) közé.

A legjelentősebb változás azonban az új tényállás (5) bekezdése, mely az alapeset alól kivonja azokat az elkövetőket, akik a szerzői jogsértést védett tartalom másolásával, illetve megosztásával, vagyis tipikusan fájlcsereélés, főként torrentezés keretében valósították meg, feltéve, ha cselekményük semmiféle jövedelemszerzési célt nem szolgált. E rendelkezés jogpolitikai célzatú, a hazai fájlcserélő személyek, átlagos tartalomfogyasztók százezreinek fájlcserélő tevékenységét kívánja dekriminalizálni, azaz a büntetőjog hatálya alól kivonni. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a polgári jogérvényesítés lehetősége ugyanúgy elérhető a jogosultak számára, gondolok itt pl. a kártérítési perekre.

A törvényi kedvezmény azonban megszűnik, ha a fájlcseréléssel okozott vagyoni hátrány eléri a nagyobb vagyoni hátrány (500001 Ft-tól az új kódex értelmező rendelkezései szerint) kategóriáját, mely a tényállásban minősített eseteként került szabályozásra. Ilyenkor már túllépett az elkövető az alapeseten, az (5) bekezdés kimentési lehetősége nem érvényesül, az elkövető 3 évig terjedő szabadságvetéssel büntethető. Ha az okozott vagyoni hátrány meghaladja a 5 millió Ft-ot, akkor az már jelentős hátránynak számít, innentől a büntetési tétel 1-5 év, és így tovább…

Az új szabályozásból úgy tűnik, hogy az átlagos felhasználókoról az (5) bekezdés jórészt levette a büntetőjogi felelősség terhét, azonban mint az nemrég kiderült számomra ebből a cikkből, ez koránt sincs így.

A problémát a gyakorlat jelenti, mégpedig annak mikéntje, hogy a hatóság hogyan állapítja meg a fájlcseréléssel okozott hátrány nagyságát. A cikkből kiderül, hogy a számítást az eljárás során a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékesei végzik, nyilván igazságügy szakértői minőségben. A NAV gyakorlata alapján egy zeneszámért 320 Ft, egy teljes albumért 3200 Ft vagyoni hátrányt állapítanak meg. Filmek esetében viszont 800 dollár/film (!) kárértékkel számolnak, ami aktuális árfolyamon meghaladja filmenként a 190000 Ft-ot, ami abszurd. A cikkből kiderül, hogy a NAV filmek esetében az interneten történő terjesztés licencdíját veszi figyelembe, így jött ki a 800 dollár filmenként. Így gyakoratilag, ha egy adott magánszemély 3 év alatt (minimum elévülési idő) 3 db filmet letölt és megoszt, már túllép a tényállás alapesetén, az (5) bekezdés nem érvényesülhet; az elkövető a minősített eset miatt felel. Ha viszont a fájlcserélő átlagember 5 év alatt letölt és megoszt min. 27 db jogvédett filmet, ami valljuk be teljesen reális eshetőség, akkor a NAV számításának köszönhetően az okozott vagyoni hátrány nagysága meghaladja az 5 millió forintot, azaz beléptünk a “jelentős” kategóriába, mely esetén a büntetési tétel már 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Véleményem szerint ezért a NAV által meghatározott 800 dollár/film kvóta teljesen nonszensz, minden alapot nélkülöz; sokkal célravezetőbb és reálisabb lenne, ha az okozott hátrány nagyságát premier filmeknél a mozijegy ára, régebbi alkotásoknál a DVD/BLURAY kiadványok ára alapján állapítanák meg.

Bár eddig nem volt jellemző, hogy a hatóságok és a jogvédők a nem kereskedelmi célzatú fájlcserélés miatt a “kisemberek” ellen lépjenek fel, a NAV most ismertetett kárérték-számítási gyakorlata és a törvényi szabályozás alapján összességében nemhogy dekriminalizálás nem történik, hanem az átlagos, magáncélú fájlcserélő tartalomfogyasztók százezreinek szigorú büntetőjogi felelősségre vonására nyílik törvény adta lehetőség. Ezt pedig egyáltalán nem tartom kívánatosnak, sőt jogpolitikailag kifejezetten károsnak érzem.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?