Egyes szerzői jogi alapfogalmakról 1.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az első néhány blogbejegyzésemben hatályos szerzői jogunk náhány alapfogalmáról szeretnék rövid tájékoztatást adni, egyfajta lapot nyújtva a későbbi bejegyzéseknek. A jogász fogalmakban gondolkodik, mely fogalmak jó része a jogalkotó által meghatározott és a jogalkotó/jogalkalmazó által tartalommal kitöltött műfogalom. Ezek ismerete ha nem is elengedhetetlen, de mindenképp kívánatos a későbbiekben érintett területek minél alaposabb megértése érdekében.

Hazánk szerző jogát az 1999. évi LXXVI. törvény – a szerzői jogról (továbbiakban: Szjt.) szabályozza. E jogaszabály a szerzői műról mint a szerzői jogviszony tárgyáról, mely a szerzői jog központ fogalma, nem ad pontos definíciót; csupán annyit rögzít, hogy  “a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat” [Szjt. 1. § (1) bek.] A következő bekezdésben deklarálja a törvény, hogy az előbbi területek minden alkotása szerzői jogi oltalom alá tartozik attól függetlenül, hogy a jogszabály expressis verbis megjelöli-e. Utána viszont kapunk egy igen bő, ám mégis példálózó felsorolást, hogy jellegzetesen milyen műfajok jöhetnek szóba. [részletesen lásd: Szjt. 1. § (2) bek. a)-p) pontok]

Mivel törvényi egzakt fogalommeghatározást a jogalkotó nem kívánt adni, a szerző mű fogalmi elemeinek kimunkálása a joggyakorlat feladata lett.

A fogalom első összetevője az ún. “egyéni-eredeti jelleg”. Ez jelenti a szerzői mű más alkotásoktól való megkülönbözetethetőségét és a szerző és műve között fennálló individuális kapcsolatot.

A védelem tárgya a “megformált tartalom”, melyet a törvény is kifejez annyiban, hogy deklarálja: ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai védelem nem állhat szerzői jogi oltalom alatt.

Nem kötelező, de általában jellemző fogalmi elem a valamilyen formában történő “rögzítettség” követelménye is.

A jogelmélet és a joggyakorlat is azon az állásponton van, hogy ha a fent tisztázott fogalmi megléte esetén a szerzői jogi védelem szempontjából nem jön figyelembe az adott mű színvonala, esztétikai értéke. Mivel az ízlések különbözőek, így a jog nem a jó könyvet, filmet, stb. védi, hanem minden egyéni-eredeti alkotást, függetlenül attól, hogy milyen esztétikai értékíteletet vált ki a társadalomból.

A fogalmi elemeket összegezve a szerzői mű fogalmára a szakirodalom (Lontai-Faludi-Gyertyánfy-Vékás) a következő meghatározást adja: a szerzői mű “az irodalom, a művészet vagy a tudomány területén kifejtett alkotó szellemi tevékenység egyéni-eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható és rendszerint rögzített formában megjelenő” eredménye.

A következő alapozó bejegyzésben a szerzőről mint a szerzői jogviszony alanyáról, valamint a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogairól lesz szó .

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?