Bírósági ügyben van költség és van teendő – modern jogi megoldással olcsóbb lehet a bírósági per!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A munkáltatók alapvető érdeke, hogy dolgozóik a munkavégzésükhöz szükséges legkorszerűbb ismeretekkel rendelkezzenek, mivel az érdemben befolyásolja versenyképességüket és a szervezet eredményes működését. Az ezt felismerő menedzsmentnek és vélhetően a különböző támogatási programoknak is betudhatóan – különösen az utóbbi évtizedben – jelentősen felértékelődött a munkahelyi képzések szerepe. A képzések folyamatosságát generáló tényezők továbbá a külső környezet változásai, a technológiák fejlődése, új ismeretanyagok megjelenése. Mindezek hatására a munkavállalók nagy számban vesznek részt belső és külső (más szervezetek által tartott) képzéseken.

A leggyakrabban előforduló képzések között azok tartalmát figyelembe véve tehetünk különbséget, vagyis megkülönböztethetünk szakmai képzést és egyéb képzéseket. Utóbbihoz sorolhatók a készségfejlesztő, a csoportmunka és problémamegoldó tréningek, a munka-specifikus készségeket fejlesztő képzés, a speciális tréning, informatikai, nyelvi, kommunikációs képzések és a különböző konferenciákon, szemináriumokon való részvételek.

Kutatómunkám tapasztalata szerint a munkahelyi képzéseken a régi dolgozók mellett a munkahelyi beillesztésben érintett új munkavállalók is részt vesznek. Az oktatás és az arra vonatkozó igény munkakörfüggő, ezért a szakmai képzés kiválasztása során a vezető véleménye a mérvadó (GYÖKÉR, 2005). Az illetékes vezetőnek lehetősége van mérlegelni, hogy az új dolgozók esetében egyik legfontosabb cél a mielőbbi produktivitás elérése, ezért a munkahelyi beillesztés időszakában kizárólag olyan tudást célszerű átadniuk, amely közvetlenül kapcsolódik az új belépő munkaköri feladataihoz.

A munkahelyi beillesztéssel érintett gyakran alkalmazott képzések a készségfejlesztő, a csoportmunka és problémamegoldó, valamint és a speciális tréning. A készségfejlesztő tréning a beilleszkedéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését segíti elő. A készségfejlesztés az újoncoknak szól, így csak abban az esetben érdemes megszervezni, ha néhány héten belül viszonylag többen (6-12 fő) kezdtek el dolgozni az adott szervezetnél. A csoportmunka és problémamegoldó tréning alkalmával az új munkatárs munkacsoportja vesz részt a képzésen, ennek célja az új szervezeti tag mielőbbi csoportszintű asszimilációja. A speciális tréning célzottan a megváltozott munkaképességű és/vagy hátrányos helyzetű személyek beillesztését segíti, ilyen például az érzékenyítő tréning, amelynek szerepére és jelentőségére DAJNOKI (2014) hívja fel a figyelmet tanulmányában. Az érzékenyítő tréninggel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azon nem az új belépők vesznek részt, hanem azok a beosztottak és vezetők, akik mindennapi munkakapcsolatban állnak majd a megváltozott munkaképességű és/vagy hátrányos helyzetű újonccal.

A különböző képzések kulcsfontosságúak az új munkavállalók mielőbbi szervezet és csoport szintű beilleszkedése, valamint szakmai integrációja szempontjából. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a képzések nem helyettesítik a mindennapi munka rutinjának elsajátítását, a feladatok sikeres elvégzéséből adódó sikerélményt és a csoporttagok ismereteinek és munkastílusának megismerését, amely a közös szakmai tevékenység során sajátítható el.

Felhasznált irodalom:

1.      Gyökéri I. (2005): Emberi erőforrás menedzsment (oktatási segédanyag). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

2.      Dajnoki K. (2014): Fogyatékos munkaerő beillesztésének sajátosságai, különös tekintettel az érzékenyítő tréningekre. VIKEK Közleményei VI. évf. No. 14-15. pp. 157-167.

Kozák Anita

tanársegéd, Ph.D. hallgató

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?