A leggyakrabban ismételt kérdések az adatvédelmi biztosról
Jog és közigazgatás

A leggyakrabban ismételt kérdések az adatvédelmi biztosról »

1. Ki az adatvédelmi biztos és hol érhető el? A Magyar Köztársaság adatvédelmi biztosa Dr. Jóri András. Címe: Budapest V. kerület Nádor u. 22.,  Postacíme: 1387 Budapest, Pf. 40. telefonszám: 06-1 4757 237, e-mail címe: adatved@obh.hu, telefax: 06-1 269 35 41   2. Ki és milyen ügyben fordulhat a biztoshoz? Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes… Elolvasom
25 nov, 2011
439
Szerző Dr Pálvölgyi Benedek
KIM: kétezer elavult kormányhatározatot helyeznek hatályon kívül
Jog és közigazgatás

KIM: kétezer elavult kormányhatározatot helyeznek hatályon kívül »

  Budapest, 2011. november 2., szerda (MTI) – Csaknem kétezer elavult kormányhatározat részleges vagy teljes hatályon kívül helyezéséről, illetve visszavonásáról döntött szerdán a kormány – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel. A tárca közlése szerint a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény módosítása… Elolvasom
2 nov, 2011
331
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Cséfalvay: két éven belül át kell ültetni a jogrendbe a fogyasztók szerződési jogairól szóló uniós irányelveket
Jog és közigazgatás

Cséfalvay: két éven belül át kell ültetni a jogrendbe a fogyasztók szerződési jogairól szóló uniós irányelveket »

    Budapest, 2011. október 11., kedd (MTI) – Az európai uniós tagállamoknak két éven belül kell átültetniük jogrendjükbe a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelveket, mivel azokat az Európai Tanács október 10-én elfogadta és húsz napon belül nyilvánosan is kihirdeti – közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára… Elolvasom
11 okt, 2011
253
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Internetjogi jogforrások
Jog és közigazgatás

Internetjogi jogforrások »

A mai bejegyzésemben azokat a jogforrásokat szeretném egy csokorba gyűjteni, amelyek a hazai internetjogot szabályozzák, amiből dolgoznak a magyar internetszakjogászok. http://www.nmhh.hu/?id=dokumentumtar&mid=4811&lang=hu http://www.hipo.gov.hu/English/jogforras/ 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 1995.… Elolvasom
2 okt, 2011
378
Szerző Dr Pálvölgyi Benedek
Munka törvénykönyve – Valódi háromoldalú tárgyalásokat követelnek az NGM-be kedden nem hívott szakszervezetek
Jog és közigazgatás

Munka törvénykönyve – Valódi háromoldalú tárgyalásokat követelnek az NGM-be kedden nem hívott szakszervezetek »

    Budapest, 2011. szeptember 6., kedd (MTI) – Elfogadhatatlannak nevezte az MSZOSZ, az Autonómok és a SZEF elnöke, hogy konföderációik képviselőit nem hívták meg a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) a Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos megbeszélésre; a három szövetség valódi háromoldalú megbeszéléseket, a tárgyalások folytatását követeli. Kedden az… Elolvasom
6 Sze, 2011
353
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Az örökbefogadás dilemmái
Jog és közigazgatás

Az örökbefogadás dilemmái »

 A gyermek jogainak elismerése és érvényre juttatása korunkban világtendencia. Hazánk az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki a Gyermek Jogairól szóló New Yorkban, 1989-ben kelt Egyezményt, a Gyermekjogi Egyezményt. A Gyermekjogi Egyezmény egyebek mellett kinyilvánította a gyermek jogát arra, hogy szülei neveljék (7. cikk 1. pont), illetve, hogy különleges helyettesítő védelmet… Elolvasom
17 aug, 2011
535
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Jelentősen csökkent tavaly a bíróságok terhelése
Jog és közigazgatás

Jelentősen csökkent tavaly a bíróságok terhelése »

    Budapest, 2011. augusztus 17., szerda (MTI) – A nemperes eljárások számának csökkenése miatt jelentősen mérséklődött tavaly a bíróságok terhelése. A birosag.hu internetes oldalon olvasható statisztikák szerint 2010-ben összesen 1.358.523 ügy érkezett az ország bíróságaira, ami a 2009. évinek a 86,3 százaléka. Az összes ügyből mintegy 825 ezer a helyi bíróságokra… Elolvasom
17 aug, 2011
316
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
A magyar Országgyűlés
Jog és közigazgatás

A magyar Országgyűlés »

Az Országgyűlés – mely a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve – 1989. óta folyamatosan működik a parlamenti demokrácia követelményeinek megfelelően. Legfontosabb feladatairól, jogállásáról, hatásköreiről és szervezetéről a hatályos Alkotmány rendelkezik. Az Országgyűlés a népszuverenitás közvetett megvalósítója. A köztársaságban… Elolvasom
10 aug, 2011
967
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Munka törvénykönyve – A közszolgálati dolgozók szakszervezete elutasítja a tervezetet
Jog és közigazgatás

Munka törvénykönyve – A közszolgálati dolgozók szakszervezete elutasítja a tervezetet »

    A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) határozottan elutasítja az új munkatörvénykönyv tervezetét – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel. A szakszervezet állásfoglalása szerint a munkajogi szabályok megváltoztatása “a munkavállalók számára egyoldalúan hátrányos”, és megalapozatlan… Elolvasom
4 aug, 2011
343
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
A közigazgatási hatósági eljárás
Jog és közigazgatás

A közigazgatási hatósági eljárás »

Az első fokú hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, a külön jogszabályban meghatározott panaszra vagy hivatalból indulhat meg. Ha megindult a hatósági eljárás, attól a pillanattól kezdve az ügyfél és a hatóság között közigazgatási eljárási jogviszony jön létre. Ebben a jogviszonyban az ügyfélnek garanciális… Elolvasom
25 Júl, 2011
301
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
A szabálysértési jog
Jog és közigazgatás

A szabálysértési jog »

A  szabálysértést más néven a közigazgatás büntetőjogának is szokták nevezni, mivel ezekben az esetekben csak a kisebb bűncselekményekkel foglalkoznak. A közigazgatási jog mellett a büntető jog alkalmazása dominál a szabálysértési eljárásoknál.  A szabálysértés fogalma Az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről szerint: 1.§ (1) „Szabálysértés… Elolvasom
23 Júl, 2011
1063
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
A jogalkotásról
Jog és közigazgatás

A jogalkotásról »

A jogképződés módjai: a)  Az egyik legősibb formája a jogképzésnek, vagyis a funkcionáló normák létrejöttének a szokásjogi jogképzés. Ez egy olyan folyamat, melyben a jogi normák úgy alakulnak ki, hogy egy közösség együttélése során létrejött szokásnormát az állami szervek elismerik és szankcionálják. b)      A másik mód a jogalkalmazói,… Elolvasom
20 Júl, 2011
919
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Politikai pártok jogi szabályozása Magyarországon
Jog és közigazgatás

Politikai pártok jogi szabályozása Magyarországon »

1         Párt fogalma A párt kifejezés a latin pars szóból származik, melyet már az ókortól kezdve használtak. A mai modern pártok csak a XIX. század végén a XX. század elején jelentek meg. Kialakulásukban a történelem, a társadalom, a gazdaság és a politika játszott kiemelkedő szerepet. A pártok fogalmának meghatározása nem könnyű… Elolvasom
22 jún, 2011
3731
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Az Alkotmánybíróság működése
Jog és közigazgatás

Az Alkotmánybíróság működése »

A 15 tagból álló testületi szerv ülésén (mely határozatképes, ha az elnök, vagy helyettes elnök mellett legalább hét tag jelen van) a tagok szavazati joggal vesznek részt. A döntések zárt ülésen, nyílt szavazással, szótöbbséggel születnek. Néhány esetben – melyeket az Alkotmánybíróságról szóló törvény meghatároz – háromtagú tanácsok hozhatnak döntést.… Elolvasom
18 jún, 2011
1141
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
A magyar alkotmánybíróság
Jog és közigazgatás

A magyar alkotmánybíróság »

 Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését miután az 1989. évi I. törvény az Alkotmány 32/A. §-ában az említett szerv létét írta le.A jelenleg hatályos alaptörvény IV. fejezetében olvashatunk az Alkotmánybíróságra vonatkozó hatásköri és szervezeti előírásokról. Emellett figyelembe kell venni még az Alkotmánybíróságról szóló… Elolvasom
17 jún, 2011
328
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Az internet és a szerzői jogok
Jog és közigazgatás

Az internet és a szerzői jogok »

Beszélgetés Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával Az internet filozófiája a korlátlan információszabadságra épül. Csakhogy a virtuális tér gáttalansága számos jogot súlyosan érint vagy sért (szerzői, személyiségi, adatvédelmi, stb.), és sokaknak okoz tetemes anyagi veszteséget – miközben számos internetezőnek megengedi az illegális nyerészkedést. Azt… Elolvasom
13 jún, 2011
272
Szerző Dr Pálvölgyi Benedek
A gyermekvédelem története
Jog és közigazgatás

A gyermekvédelem története »

Gyermekvédelemről már az emberiség kezdete óta lehetne beszélni. A célja mindig azonos volt függetlenül a kultúrától, a politikától, a kortól: a veszélyeztetett, rászoruló gyermek védelme, segítése. A gyermekvédelmet, a hozzá kialakított intézményrendszert, alap- és szakellátási rendszereket azonban minden korban meghatározta az adott ország gazdasági helyzete. Néhány ország… Elolvasom
23 máj, 2011
1818
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
Végleg megszűnnek a szabad munkavállalás korlátai
Jog és közigazgatás

Végleg megszűnnek a szabad munkavállalás korlátai »

  2011. május elsejétől már Németországban és Ausztriában sem kell a magyar állampolgároknak munkavállalási engedély, ugyanolyan feltételekkel dolgozhatnak, mint az adott ország állampolgárai. A két ország a régi EU-tagállamok közül utolsóként szünteti meg a hét éven keresztül érvényben levő munkaerő-piaci korlátozásokat az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott… Elolvasom
15 máj, 2011
284
Szerző Faragóné Hajdók Ilona
A római jog és a prostituáltak
Jog és közigazgatás

A római jog és a prostituáltak »

 A római jog szigorú szabályokkal védte a nemi erkölcsöket. A rómaiak ugyanis alapvető értéknek tartották a monogám házasságot, a családi élet erkölcsi tisztaságát, a női becsület, sőt a szeméremérzet védelmét is. Mert a rómaiak eredendően igen szemérmesek voltak. Jellemző, hogy a nyilvános meztelenségtől való idegenkedésük miatt – ellentétben a görögökkel… Elolvasom
14 nov, 2010
289
Szerző
Az illetékkötelezettség nem évül el?
Jog és közigazgatás

Az illetékkötelezettség nem évül el? »

 Az adóhatósági eljárásban legalábbis nehezen, ugyanis ha valaki nem jelentette be például az illetékköteles ajándékozást, és nem is fizetett utána illetéket – ez a kötelezettsége csak az adóhatóság tudomására jutásától számított 5 év múlva fog elévülni. Annak ellenére, hogy az APEH évek óta végez vagyonosodási vizsgálatokat, a tömeges méretek… Elolvasom
14 nov, 2010
350
Szerző