A spanyol meztelencsiga

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az elmúlt napokban, hetekben gyakran tűnt fel a médiában a spanyol meztelencsiga. Gyakran említik barna vagy vörös meztelencsiga és csupaszcsiga néven is.  A spanyol meztelencsiga tulajdonképpen két nagyon hasonló faj az Arion lusitanicus és az Arion rufus egyedeit jelenti. Ezek a csigák nagymértékű gradációjuk (túlszaporodás) és hihetetlen kártételük miatt váltak ismerté. A híradások a dunántúli területekről érkeznek, ahol a csigák, nagy tömegben árasztják el a zöldségeskerteket. A kifejlett állatokat 10 centiméter körüli testhossz, vörösesbarna szín, és intenzív nyálkatermelés jellemzi. Elsősorban zöld növényi részeket fogyaszt. Mindent lerág kivéve a szúrós, büdös növényeket. Reszelőnyelve segítségével, még a föld alatti gumókat, és karógyökereket is károsítja. A csigák hímnősek, és évente többször nagy mennyiségű tojást raknak, így gyorsan túlszaporodhatnak. Kártételük ősztől tavaszig jellemző, a fagy beálltáig pusztítanak.

Ezek az állatok az invazív állatok közé tartoznak. Magyarországon nem őshonosak, jelenlétük gazdasági és természetvédelmi szempontból egyaránt káros. Sajnálatos módon terjedésének megállítására csak csekély lehetőségeink vannak, alacsony hatékonysággal. Az ellenük való védekezésben alapvető szerepet játszik az őshonos hazai fauna. Azonban ezt a csigát rágóssága, keserű íze és bő nyálkatermelése miatt csak kevés predátor fogyasztja. Ilyenek egyes ragadozó bogarak, például a futrinkák, több béka és egyes gyíkfajok. A madarak közül elfogja a fogoly és a fácán, az emlősök közül pedig a vakond és a jól ismert csigapredátor a sün. A spanyol meztelencsigát zsákmányoló állatok nagy része hazai természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen fajok a biológiai védekezés részét képezik a károsított területeken. A  csiga elleni védekezésben az indiai futókacsát (Anas platyrhynchos f. domestica) tartják a leghatásosabbnak. A kacsák nagy mennyiségben fogyasztják a csigákat, melyet kiváló szaglásukkal találnak meg. A csiga tojásai is kedvelt táplálékuk. Európa számos országában tartják ezeket a kacsákat védekezésképpen a csigák ellen, sőt egyes gazdák még bérbe is adják állataikat csigamentesítésre. A biológiai védekezés részét képezi egyes növények riasztó hatása is. Ilyen a begónia, a fekete ribizli és a paradicsom (levelei elszórva) is.

Alkalmazzák még a csigák sóval történő beszórását, ami viszont környezetterhelést jelent, és humánussági szempontból sem a legelőnyösebb. A csigaölő szerek alkalmazása is hatékony lehet, azonban ezek komoly pluszköltséget jelenthetnek egy hobbikertész számára. Intenzív növénytermesztés esetében ez talán a leggyakrabban használt módszer. A barkácsolást kedvelők építhetnek különböző csigakerítéseket és csigacsapdákat.

A spanyol meztelencsiga jól példázza, hogy természetvédelmi problémák, és egy életközösség megbolygatása, fajok elhurcolása, vagy épp kihalása milyen komoly gazdasági következményekkel járhat. Sajnálatos módon amíg az emberek nem érzik ezeket a gondokat a pénztárcájuk közelében addig nem is törődnek velük. Sokszor ez azonban csak akkor jelentkezik mikor már túl késő.

Oláh Vilmos

2011

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?