Főoldal » A szent király füve

A szent király füve

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Pár napja (június 27-én) ünnepeltük László napját, amely egyben Szent László királyunk ünnepe. Ő volt a középkori Magyarország legnépszerűbb királya, máig az egyik legnépszerűbb magyar szent, kinek nevéhez számos legenda fűzödik. Hatására vált a László név az egyik legelterjedtebb keresztnévvé a magyar nyelvterületen, s emlékét Szlavóniától Erdélyig tucatnyi településnév őrzi.

Legendák és csodák egész sora kötődik alakjához. Legendái részben természeti  jelenségekhez (lova patkójának nyomában felszökő víz, a  Szent László pénzének nevezett megkövesedett nummuliteszek) vagy szakrális helyekhez (mint pl. a Tordai-hasadék, vagy Mátraverebély-Szentkút) kapcsolódnak.

A címben szereplő  „fű” a Szent László-tárnicsnak (Gentiana cruciata) nevezett (a virágnak számos egyéb  neve is van – a teljesség igénye nélkül: Szent László király füve, Genitus király füve, dantzia-gyökér, emián, keresztfű, keresztes tárnics, keserűgyökér fű, epefű, kígyófű, kígyónyelvű fű, ördögméz) őshonos, évelő növényünk. A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó növény Európa nyugati szegélye kivételével az egész kontinensen elterjedt (bár hazánkban nem túl gyakori) bokros területek, erdőszélek lakója, meszes talajú élőhelyeket kedvel.

Gyógyító hatása miatt pestisfűnek is nevezik, mivel a középkorban gyakori vendégként megjelenő pestis ellenszeréül használták. Széles körben elterjedt magyar nevét egy a pestisből gyógyulást nyújtó Szent Lászlóról szóló erdélyi népmonda alapján kapta. A népi regét aztán 1847-ben Arany János foglalta versbe. Gyógyító hatásáról a Magyarországhoz sok szállal kötődő németalföldi botanikus Carolus Clusius is említést tett, pestis gyógyítására pedig először Gentius illír király használta, aki  – a botanika nyelvén – ezzel a növény névadójává vált. Étvágygerjesztő, lázcsillapító, gyomorerősítő hatása miatt gyógyfűként ma is használják. Júliustól szeptemberig virágzik, Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

A magyar népi emlékezet Szent László személyével több természeti képződményt, jelenséget is szakrális szintre emel. „Vízfakasztó” legendájára számos forrás neve utal a Mátra vidékétől Erdélyig, de a népi képzelet a Tordai-hasadék  szurdokaiba is a szent király csodatévő erejét ültette át.

Legjobban talán mégis a róla elnevezett „csodatévő” virág fejezi ki azt az ember és természet közötti ősi kapcsot, amelyet az elmúlt évszázadokban fokról-fokra elfelejtünk, de amitől el nem szakadhatunk. Az ember és a természet közötti szakrális kapocs (híd) pedig hitből épült, s talán ezért is lehetett az „együttműködés” évezredeken át sikeres ember és természet viszonyában. „Szent-László füve” a múltunkhoz, mondavilágunkhoz való kapcsolódásunk jelzője. Amellett, hogy egyik nagy királyunknak állít emléket, a természethez való múltbeli attitűdökre is utal. Abból a korból üzen, amikor a búzát még életnek hívták és az ember még nem gyűrte le az életet adó természetet és nem vágta el saját gyökereit sem. Vigyázzunk rá! Botanikai és ökológiai értékén (a karszti hangyaboglárka nevű lepkefaj élőhelye) túl, egyben hagyományos hit- és ősi mondavilágunk egyik alkotóelemét is tisztelhetjük benne.

 

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3-t%C3%A1rnics

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/aktualis/12873-Krnyezetnk-Szent-Lszltrnics.html

http://termeszetbaratikor.network.hu/blog/termeszet-barati-kor-blogja/szent-laszlo-fuve-gentiana-cruciata-keresztes-tarnics

http://tortenelemportal.hu/2010/06/szent-laszlo-kiraly-unnepe/

http://laszlorex.hu/sztlaszlo/legendai.html

http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/elb01.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3_p%C3%A9nze

http://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_de_L%E2%80%99%C3%89cluse

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7706

Képek forrásai:

http://de.wikipedia.org/wiki/Kreuz-Enzian

http://novenyhatarozo.info/noveny/szent-laszlo-tarnics.html#

http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldal09.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tordai-hasad%C3%A9k

http://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7706

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?