A vasbetontól a jégkorszakokig – 135 éve született Milutin Milankovics

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ezen a héten múlt 135 éve, hogy a horvátországi Dályán (Dalj) megszületett a tudomány óriásai között számon tartott Milutin Milankovics szerb matematikus, geofizikus, asztrofizikus.

1879. május 28-án született jómódú szerb családban. Az elemi iskolát magántanulóként végezte és matematika iránti fogékonysága már ekkor kiderült. A középiskolát Eszéken végezte, ezt követően, 17 éves korától Bécsben folytatta tanulmányait, ahol a Technische Hochschule építész szakán doktorált 1904-ben. Tanulmányai befejeztével egy bécsi mérnöki irodában dolgozott, ahol vasbeton szerkezetek tervezésével foglalkozott. Szakmájában sikeres, a Monarchia több nagy építkezésében is részt vett (pl. egy vízerőmű tervezésben az erdélyi Szászsebesen, egy tátrai kórház tervezésében, de Szerbiában vasbeton vasúti hidat is tervezett, 1926-ban pedig a Jugoszláv Légierő hangárjainak építését felügyelte). Igazi hivatását azonban mégsem a mérnöki tudományok jelentették. Tudományos érdeklődése már ez idő tájt egyre erősebben a matematikai, fizikai és csillagászati kutatások felé fordult.

A császárvárost 1909-ben hagyta el, majd a Belgrádi Egyetem alkalmazott matematika tanszékén tanított egészen 46 évvel későbbi nyugdíjba vonulásáig. Milankovics bár népszerű tanár volt, érdeklődését inkább a tudományos kutatások jelentették. Kutatásainak célja egy matematikai elmélet kidolgozása volt, a földi éghajlati zónák leírására. Olyan tudományterületet keresett, amelyet széles körű matematikai ismereteivel gazdagíthatott és ez, az ebben az időben még meglehetősen tapasztalati (empirikus) szintű meteorológia volt. Kutatási eredményeit 1912-től publikálta. Bár Osztrák-Magyar állampolgárságát még Belgrádba költözésekor feladta, építészi munkáját tovább folytatta a Monarchia területén. Itt is érte az I. Világháború kitörése, amikor is mint ellenséges (szerb) állampolgárt letartóztatták, majd feleségével együtt internálták. 6 hónap internálótáborban eltöltött idő után, egykori bécsi matematika professzorának közbenjárására Budapestre került, ahol a Magyar Tudományos Akadémia segítségével hamarosan folytathatta tudományos munkáját (a Naprendszer belső bolygóinak klímáját tanulmányozta). 5 évvel később visszatért Belgrádba, ahol a Belgrádi Egyetem professzora lett, majd kutatási eredményeit 1920-ban, egy kötetben publikálta. Bár németül anyanyelvi szinten írt, a „poszt-háborús” közhangulat hatására könyvét Párizsban, francia nyelven adták ki (Théorie mathématique des phénomènes thermiques produits par la radiation solaire).

Elmélete a Föld pályájának és forgástengelyének változásait és a földfelszínre jutó napsugárzás közötti kapcsolatot magyarázza. E szerint a negyedidőszaki (az elmúlt kb. 2,6 millió év) eljegesedéseket csillagászati tényezők okozzák. A Föld keringése során egyes pályaelemei szabályos ingadozásokat mutatnak és ezek befolyásolják a Földre jutó napenergia tér- és időbeli eloszlását. Az egyes földrajzi szélességeken módosulhat a hőháztartás mérlege, amely az eljegesedések kialakulását segítheti elő. Elméletéhez három pályaelem periodikus változásait vette figyelembe. Ezek a változó tényezők: a Nap-Föld távolság, valamint a Föld forgástengelyének ingása és szöge. A Föld pályaelemeinek és forgástengelyének hosszú periódusú változásait a Nap körül keringő bolygók gravitációs hatása okozza. Milankovics szerint jégkorszak akkor alakulhat ki, ha a Föld pályaelem-ingadozásainak hatásai egymást felerősítve összeadódnak. Milankovics az utolsó 600 ezer évre 9 olyan időszakot ismert fel, amelyben eljegesedések (pontatlanabbul: jégkorszakok) kialakulhattak. Az 1920-as években publikált elmélete meghozta számára a világhírt, s kutatási eredményei a kor nagy klímatudósainál, mint pl. Wladimir Köppen vagy Alfred Wegener  is kedvező fogadtatásra találtak. Munkája révén hazájában is elismertségre tett szert, 1920-tól a Szerb Tudományos akadémia levelező, majd 1924-től rendes tagja lett.

Kutatási eredményeit egy 626 oldal terjedelmű könyvben foglalta össze (Kanon der Erdbestrahlung und seine Anwendung auf das Eiszeitenproblem), amelyet 1941-ben Belgrádban adtak ki.

Elméletének magyar továbbfejlesztője Bacsák György volt. Ő írta le 1940-ben a jégkorszakközök (interglaciálisok) jellemzőit, ugyan is Milankovics a vizsgált 600 ezer éves periódus, 9 eljegesedési maximumai közötti időszakokra elméletében nem koncentrált. Milankovics és Bacsák 1938 és 1955 között folytattak levelezést, s ez idő tájt a szerb klímakutató támogatta magyar kollégája munkáját. Bacsák György munkájának köszönhetően a világban általában Milankovics-elméletként (néhol  ciklusként) ismert klímatörténeti elméletet a magyar szakiradalom Milankovics-Bacsák-elméletként jegyzi.

Az eljegesedések okait kutató munkája méltán emelte a tudomány óriásai közé. Elméletének köszönhetően többet megérthetünk a földtörténeti múlt klímaingadozásairól és ezen keresztül a jelen kor éghajlatáról is. Vérbeli polihisztor volt. 1923-ban az Ortodox Egyház, az addig használt Julián-naptár átdolgozására kérte fel, s bár „naptárreform” tervezetét elfogadták, az különböző (bürokratikus) okok miatt soha sem került bevezetésre.

Milankovics 1955-ös nyugdíjba vonulásáig a Belgrádi Egyetemen tanított, 1958. december 12-én hunyt el, sírja Duna parti szülőfalujában található.

Források:

http://www.eoearth.org/view/article/154611/

http://www.eoearth.org/view/article/154612/

http://www.britannica.com/EBchecked/topic/382148/Milutin-Milankovitch

http://owww.met.hu/legkor/legkor20060k.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/Milutin_Milankovi%C4%8

http://www.felsofokon.hu/mult-jelen-jovo/2013/03/04/egy-polihisztor-a-balaton-partjan

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wladimir_K%C3%B6ppen

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Wegener

Képek forrásai:

http://www.eoearth.org/view/article/154611/

http://www.eoearth.org/view/article/154612/


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?