A vetési varjak kálváriája – 2. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Visszatekintés

Térjünk vissza előző írásom kezdetéhez: a pécsi varjúkilakoltatáshoz.

Mindebben az az erősen elgondolkoztató, sőt felháborító, hogy a fészekrombolási akciót az önkormányzat támogatásával valósították meg!<--break->

Igazán kíváncsiak lehetünk arra, hogy a városvezetésnél miért úgy kezelték ezt a problémát, mintha nem lehetne fogalmuk a ténykedésük következményével. Valójában iszonyú nagy volt a nyomás a panellakók részéről: azzal fenyegetőztek, hogy ha az önkormányzat nem távolítja el a fészkeket, akkor önhatalmú lépéseket tesznek.1) (Ez kilövést és mérgezéseket jelent.)

Mint ahogyan Bank László, a Magyar Madártani Egyesület baranyai csoportjának alelnöke a tévériportban 1’17”-nél, az egyetlen közvetített mondatában rámutatott2): a varjak még ennél is szerencsétlenebb, frekventáltabb helyekre költözhetnek át – amik gyermekek által is gyakrabban látogatottak.

Lehet ezt gondolatban folytatni…

 A városi origó

Igazából nem ennél a momentumnál kezdődött a történet. Ássunk kicsit mélyebbre az időben!

A Híradóban említésre került, hogy egy szomszédos részen egy éve kivágták a fákat.1) (A terület amúgy megyeszinten kiemelkedően sok párnak adott fészkelési lehetőséget.3))

A helyszín: Egy embernek földtulajdona helyezkedett el Kertváros szélén a Garázs utca és a Megyeri út kereszteződésénél, rajta ültetett fákkal.

A tett: Még a 2011-es évben kivágatta a kb. 1 hektáron lévő növényzet nagy részét. (Valószínűsítem, hogy építési szándék vezette; a földbe levert, rikító színű karók alapján.) Hagyatott ugyan Π alakban oldalanként 6-5-3 sornyit, mutatóba – de hontalanná tette a varjúpárok többségét a döntésével. Amivel szabadjára engedte az eseményeket.

A törvényszerűség szerint: a következménynek meglett a következménye és várható még újabb fordulat – lehet, több is.

Utólag találtam rá a hírre és a fényképre: ELADÓ a terület.4) (Ezt személyesen már nem láttam, mert addigra elvitték a táblát. De akkor is: megérte)

 Konzekvencia: ?

Felmerül a kérdés: Mi lehet ennek az áldatlan állapotnak a feloldása? De legalább: Mi vezethet el addig? Jogos, ha ez az Olvasónak is az eszébe jutott.

Az biztos, hogy fészekrombolással nem érnek el eredményt – mint ahogy a szentlőrinci esetben sem4) –, hanem még tovább gyűrűzik az ember által okozott probléma. 

Nem lehet megelégedni a diagnosztizálással. Azért sem, mert a megoldások, építő ötletek visznek előre. Ezeknek vagyok a híve.

A felvetések – elsősorban városi terepen gondolkodva:

  Elsőként az eszembe jutott a varjak által kedvelt fafajok telepítése [Pl.: platán (Platanus acerifolia), szürke nyár (Populus canescens)]. Ám ennek az eredménye csak hosszú évek múltán lehet nekik hívogató. (Olvastam műfészkek kihelyezéséről a vércsék számára– de azt is, hogy azokat sajnos nem lehet tartós eredményűnek tekinteni.4))

 Másodjára pedig az emberek -különösen a gyermekek– figyelmének a fölhívása plakátokkal, meg kampánnyal való tájékoztatásuk a korosztályhoz mért nyelvezettel. Gyermekeknek természetesen gyerekszerűen, sok szituációs játékkal.

  Ennek érdekében föl lehet venni a kapcsolatot különféle szervezetekkel is. (Például helyi környezetvédelmi kft.-k, MME, Greenpeace, …) Életre szóló élményt jelentenek az állatsimogatások, sőt, létezik üvegablakon át megtekinthető látványkórház is a Hortobágyi Madárkórházban. 5)

A fentiekkel az emberi előítéletek leépítésére és a toleranciájuk                    kitágítására gondoltam.   Mindezek remélhetőleg elkövetkeznek.

    Ezek után leltem rá arra a lehetőségre, hogy állatotthonban ápolt, sérült madarakat (és/vagy más fajhoz tartozókat) fogadjunk örökbe – virtuálisan. Az örökbefogadáshoz (amit inkább támogatásnak lehet nevezni) a felajánlást mi határozzuk meg. Nyitott erre is az út. Következzék konkrét példa két otthonlakóról, a Kári és Csőr nevű varjakról – kiknek baleset miatt amputálni kellett az egyik szárnyukat: http://noeallatotthon.hu/index.php?pid=1&statusz=2 és http://noeallatotthon.hu/index.php?pid=1&statusz=2&no=10&p=7.

 Más terepeken az elgondolás:

  A bajok mélyebbi okozóját is fokozatosan föl kellene számolni – és lehet, hogy nem csak az agrár-környezetgazdálkodási (röviden AKG) programban támogatott területeken: a mezőgazdaságban a nagyfokú kemizálást (vegyszerezést) a kártevők irtására, és a monokultúrát (ugyanazon növény egy területen való huzamosabb termesztése) előnyben részesítő gazdálkodást. Ezeket a ’60-’70-es években a termésátlagok emelése miatt vezették be.4) (Részben ezek nehezítették meg  a vetési varjak életét.)  A változást természetbarát módszerekkel lehetne talán elérni – pl. a kártevők csapdába csalogatása, illatanyagokkal. (Itt jegyzem meg: nem agrár szakemberként merészelek ilyeneket írni.)

Ezért alaposabban utánaolvastam. A vegyszerezés kapcsán találtam: „2009 tavaszától ismét támogatni fogják a biogazdálkodást.” 6) A monokultúra kérdéskörénél érdekes dolgokra bukkantam egy gazdálkodási tanácsadó írásában. Ebben kifejti, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által szankcionálásra (kb. törvényerővel lekorlátozásra) kerül majd (melyik évben?) a monokultúra, és a gazdák többsége részéről kifejezett az igény a vetésváltásra7) (ami egy adott területen egymást követő években különböző növény fajok és/vagy növény családok termesztése, meghatározott sorrendben8)). A Minisztérium 2009-es Gazdálkodói Tájékoztató füzete rendre leírja, hogy miből hány évente lehet egyazon földterületen termeszteni – tehát szabályozza a földhasználatot és beszűkíti a monokultúrát (az AKG programban részt vevő területeken).9)

      A http://madarlatta.freeblog.hu/archives/2009/01/ írója tájékoztatása szerint egy program keretében elkezdődött a vidéki varjak szaporítása, mivel a városokba beszokó varjakat nem tudják követni a vércsék a nekik való táplálék hiánya miatt, pedig a létük egybefonódott a telepesen költő állattársaikkal. (Utóbbiról bővebben az 1. részben lehet olvasni.)

      Emberi vonatkozásunk felől: Eredendően vissza kéne szorítanunk az emberi faj (Homo sapiens sapiens) és kultúrájának „rákfenéjét”, ami az elképesztő önzés és igen, a lustaság. (Több is van, de most e kettőt emelem ki.)

A visszaszorítás nem a másikon, hanem önmagunkon kezdhető. Ez kemény munkával jár; de eredményes, mikor véghez tudjuk vinni.

Éppen ezt szolgálná:

 A lakosság környezettudatos nevelése, gondolkodásának azátformálása az egyik legnehezebb feladat. Hiszen nem szívesen lépnek ki a nyugati típusú civilizációban szocializálódott emberek a mélyre vájódott szemléletükből.

Ezért szükséges hangsúlyt helyezni a formálhatóbb korosztályokra. A gyermekek, fiatalok a sok szenny és fölös dolgok mellett  (és egyre inkább helyett), hadd szívják magukba az építőt.

Ebből öt elgondolás éveket, évtizedeket vesz igénybe – míg három „csak” egy határozott és következetesen betartott döntés. Mindezt nem elszigetelten kéne megvalósítani, hanem tényleges átfogó módon. Jó lenne, ha a cseppek összeérnének tengerré.

Nehézsége ellenére mégis érdemes belefogni ebbe a munkába. Nem pusztán a varjak miatt. Hiszen végső soron nem másról, mint RÓLUNK, a megmaradásunkról, az életünkről van szó!

Eléggé közismert ez az indián eredetű mondás:

„Ha kivágtuk az utolsó fát, megmérgeztük az utolsó folyót és az utolsó halat is kifogtuk, rájövünk, hogy a pénz nem ehető.” 10)

Kérem az Olvasókat, mindenki tegye a tanulsághoz a maga elgondolásait.

Várom a további építő javaslatokat! Biztosan vannak.

 Terveim szerint még folytatódik a történet.

 /Im memoriam Ingrid, a dolmányos/

 Források:

1) http://index.hu/belfold/2012/02/29/varjak_es_emberek_kuzdenek_pecsert/+Szentl%C5%91rinc+vet%C3%A9si+varjak&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

2) http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/29/21/A_varjak_ellen_harcolnak_Pecsett.aspx

3) http://baranyamadar.extra.hu/hirlevelek/hirlevel_2011julius.html

4) http://knp.nemzetipark.gov.hu/_user/downloads/Varju.pdf

5) http://madarpark.blog.hu/?_ts=20110510001047&page=1

6) http://umvp.eu/?q=category/143&page=10 (Nekünk is kedvez a biobumm c. 2009. 02. 27-i bejegyzés)

7) www.pkkft.axelero.net/nvt/cikkek/patarcsity04.htm+monokult%C3%BAra&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

8) (Az információközlő embert akkor tüntetem föl, miután ehhez a beleegyezését adta.)

9) http://umvp.eu/files/akg_tajekoztato_fuzet.pdf (22.o.)

10) https://tamogatas.greenpeace.hu/images/stories/letoltes/informacios_brossura.pdf+greenpeace+jelmondata&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESiffFBlaUC0svdBqORn1RzqxxBw5ugvPXtc8pbO_-1mpc3sB2XwR4bekff6tkpiZ3xqJWAbkPVaGsjKZ6iUbtj7EVMjfMhD3UHf8WxVSjuiXwP8k66NxSl9uDESKPA1XoC4KlSv&sig=AHIEtbR5dcvjfxettmWrqSNN8eI-ZGeQqQ 

 Képek forrása:

Vezérkép: http://allatvilagunk.hu/madarak/madarak/vetesi_varju_par.jpg

       2)  http://www.mme-monitoring.hu/news.php?flag=falves

3)http://bagosifoto.hu/ALLATOK/MADARAK/egyeb/fotok2.html(Utolsó előtti sor, jobb oldalról az 1. kép)

4)  http://baranyamadar.extra.hu/kepek_htm/elterjedes/vetesi_varju.htm

5)     saját

6)   http://baranyamadar.extra.hu/hirlevelek/hirlevel_2011julius.html

7)     saját

8)     saját

9) http://allatvilagunk.hu/madarak/madarak/vetesi_varju_feszke_tojasai.jpg

10) http://www.meska.hu/ProductView/index/387996

11) http://www.taneszkoz.hu/index.php?id=category&cat=356

12) http://www.edenkert.hu/vilagos-zold/termeszet/kek-vercse-vetesi-varju-2009-ev-madara/1905/

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?