Főoldal » Álomállás – Avagy ezt kell tudnod, hogy te légy a befutó!

Álomállás – Avagy ezt kell tudnod, hogy te légy a befutó!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Hogyan helyezkedj el sikeresen a környezetvédelemben?

Mióta elindítottuk az állásajánlatok rovatot a környezetvédelem szakmai területen, sokkal hamarabb és könnyebben lettek számunkra elérhetőek a környezetvédelemmel kapcsolatos munkalehetőségek. A paletta igen széles a környezetvédelmi állásokat illetően: a környezetvédelmi tervezőmérnöktől a minőségbiztosítási szakemberen keresztül a parképítőig. Igen eltérő munkakörökről van szó, azonban számos olyan versenyképes kompetenciát várnak mindegyikhez, ami közös. Ezeket mutatom be ebben a cikkben.

Összesen 40 állásajánlatot néztem át és jegyeztem fel a kiírt elvárásokat, előnyöket a munkakeresővel szemben. Ezekből statisztikát készítettem, mik a leggyakoribb elvárások, és mik jelenthetnek plusz előnyt a jelentkezésnél. Állást keresni állásportálok segítségével ma már könnyű, de egy-egy állásra felvételt nyerni már nehezebb. Lássuk, mit kell tudnod ahhoz, hogy te légy a befutó!

Az elvárásokat három fő csoportra osztom:

Releváns felsőfokú végzettség, Szakirányú tapasztalat és Egyéb. Most nézzük melyik mit takar:

Releváns felsőfokú végzettség:

Amikor elvégzel egy természettudományos, vagy környezetvédelmi, mérnöki szakot jó esetben tudod, hogy mi érdekel, azonban meghatározni azt, hogy milyen típusú munkában éreznéd magad jól, már sokkal nehezebb. Mindenkinek megvan az elképzelése arról, hogy milyen egy álommunka, azonban az álommunkában sok közös pont van mindenkinél: érdeklődési körödnek megfelel, megbecsülnek, kiélheted a kreativitásod és ötleteid, jó a légkör, fejlődési lehetőség biztosított, és végül de nem utolsósorban jó a fizetés.

Sok munkakereső elköveti a két legalapvetőbb hibát, ami a “ló két oldala”: Vagy nem meri beadni a jelentkezését az adott pályázatra, vagy olyanra adja be, ami egyáltalán nem végzettségéhez megfelelő. Mondok az elsőre egy példát. Tegyük fel, hogy most végeztél környezetkutatóként egy egyetemen, de sorra jönnek az olyan álláshirdetések, ahol környezetmérnököt keresnek. Ez ne rettentsen el! Nem az a lényeg egy önéletrajz beadásánál, hogy pontosan olyan végzettség birtokában légy, hanem az, hogy be tudd bizonyítani a munkáltatónak, hogy te vagy a feladatra a legmegfelelőbb. Tehát attól, hogy nem látsz konkrétan környezetkutatónak kiírt állást, abból ne azt a következtetést vond le, hogy ezzel a diplomával semmit nem érsz, hanem a szakmai területen belül a környezetvédelemben lévő állásokra pályázz.

A másik véglet, amikor valakinek a végzettsége egyáltalán nem passzol a kiírt munkához. Például: Ha környezetmérnök vagy és építészmérnököt keresnek, ráadásul az elvárásokban rengeteg építészeti dolog szerepel, több mint inkább környezetvédelmi rész, akkor arra te nem leszel feltétlenül alkalmas és be se add. Ha az elvárásoknál 5-ből legalább 3 pontnak nem felelsz meg, ne add be a jelentkezésed. A feladat tehát megkeresni a számunkra legmegfelelőbb állást.

Szakirányú tapasztalat:

Ez szokott lenni általában az elvárások második pontja miután az elvárt szakképesítés(eke)t sorolják. Ez a pont a második és egyben legelrettentőbb is, hiszen egy totálisan pályakezdő mit tehetne az előírt 2-3 esetleg 4-5 év gyakorlattal. Akkor már be se adjam? De, azért add be! Azonban csak a következő feltételekkel: Az előírt elvárások és előnyök jelentős részével rendelkezel (ismétlem 5ből legalább 3-al), lelkes vagy a munkát illetően, be tudod bizonyítani az önéletrajzban, hogy a tapasztalattal kapcsolatos hiányod miért nem lesz akadály.

Egyéb:

Ide azokat az elvárt készségeket sorolom, amikkel a fentebb felsorolt két pont után mindenképpen rendelkezned kell, ha a környezetvédelemben akarsz elhelyezkedni. Ezek a kompetenciák a leggyakrabban a következő fontossági sorrendben alakulnak az elkészült statisztika szerint:

[token node title-raw]

Angol nyelvtudás: Nem meglepő, hogy ez szerepel az első helyen, hiszen ma már az angol világnyelv lett, és most már ott tartunk, hogy alapvető igény a cégektől, hogy valaki beszéljen ezen az idegen nyelven, legalább közép szinten. Régen elég volt beírni az önéletrajzba, hogy van nyelvvizsgánk, azonban ma már fabatkát sem érsz a sima papírral, kell a gyakorlatias társalgási szintűn, sok helyen tárgyalási szintű nyelvtudás. Nem érdemes beírni az önéletrajzba, ha nem rendelkezünk ezzel a tudással csak azért, mert elvárják, ugyanis az állásinterjún szinte kivétel nélkül letesztelik a nyelvtudást. Mivel a diplomát mostmár nyelvvizsga (nyelvtudás) nélkül ki sem adják, így a cégek okkal feltételezik, hogy a pályázó jól beszél angolul. Aki más idegen nyelvet választott, annak utólag kell pótolni ezt a nyelvtudást, ami a mai hatékony módszerekkel már három hónap alatt elsajátítható közép szinten.

Felhasználói szintű számítógépes ismeret, MS Office ismeret: Ma, az internet világában, amikor már mindent számítógépről irányítunk nem meglepő elvárás, hogy egy számítógépes alap ismerete is legyen egy környezetvédelmisnek. Itt természetesen nem programozói szintű tudást várnak a munkaadók, hanem alapvető MS Office ismereteket, azaz, hogy a Word, Excel stb. programokkal kellőképpen elboldoguljunk. Nyilvánvaló, hogy aki a Felsőfokon bloggere, ezekkel a készségekkel maximális szinten rendelkezik, sőt még annál is többel, hiszen itt “bloggerkedni” ezek nélkül a programok nélkül nehéz lenne. Az egyetemeken pedig már az első 1-2 félévben megtanítják ezen ismereteket.

Jó kommunikációs készség: Érdekes, milyen előkelő helyen végzett ez a képesség. Először mindenki arra gondolna, hogy ezt inkább a kommunikáció, marketing és média irányultságú embereknél várnák el, de mi sem ússzuk meg ennek az elvárását. Miért fontos itt is ez? Sok munkahelyen kell tartani prezentációt, előadást a fejlesztésekről, továbbképzéseket, kapcsolatot kell tartani az ügyfelekkel.

Precíz, pontos munkavégzés: A mérnöki szakmákban és a tudománnyal kapcsolatos szakmáknál nagyon fontos a pontosság és a precizitás. Kevés helyen megengedett el-elszámolni valamit, ami sokszor (pl. építészetben) akár végzetes félretervezési hibát okoz. A környezetvédelmi tervezői munkáknál sincs ez másképp például, mert ha elszámolsz egy határértéket, akkor az élővilág szenvedi meg a hozzá nem értésedet, jobb esetben a felügyelőség dobja vissza az „irományod” javításra, ami húzza az időt a terv elfogadásához.

Önálló munkavégzés: Ebben a szakmában is rendkívül igaz, hogy a fiatal kezdőd „bedobják a mélyvízbe”. Velem sem volt ez másképp annak idején. Rád bíznak rögtön valami olyat, ami a tudásod felső magas lécét súrolja, de magadnak kell megoldani a problémát. Nem ritka egy-egy helyen, hogy 1-2 hét elteltével már önállóan kell bizonyos terveket előállítani és a főnök maximum leellenőrzi a végén „futólag”.

Kiváló szervezőkészség: Ebben a szakmában ez is egy legalább olyan fontos képesség, mint a precizitás és jó kommunikáció, azonban kissé hátra szorult a rangsorban. Bizonyára a cégek sokszor elfelejtik kiírni, mint fontos kompetenciát a sok másik után már. A környezetvédelemi gyakorlatra igen jellemző, hogy egyszerre több feladattal is elvagy látva, sokszor napi 10-12 vagy akár 14 órát is kell dolgozni mégsem éred utol magad. Velem előfordult már nem egyszer, hogy ki kellett volna utazni „terepre” meg közben meg kellett volna az irodán is csinálni pár tervet, mert közeleg a határidő mindkettőnél. Ilyenkor nagyon fontos, hogy jól menedzseld az időd, különben kicsúszol a határidőkből. Főként ezt a képességet egy életen át kell fejleszteni.

Elkötelezettség a környezetvédelem iránt: Ez talán azért szorult ennyire hátra, mert annyira alapvető, hogy sok munkáltató ki sem írja, hiszen szenvedélyes, eltökélt, ambíciózus, célratörő hozzáállás nélkül nehéz ezt a kemény, ámde annál szebb és sokrétűbb területet csinálni.

Munkabírás: Ezt nem is kívánom annyira fejtegetni, a rá jellemző részt már bemutattam a „Kiváló szervezőkészség” alatt.

Problémamegoldó képesség: Ez is fontos, hiszen a környezetvédelem azért lett, hogy az „emberiség sok-sok problémáját” kezelje. Gyakorlatilag az egész szakma problémamegoldás, így ez a készség nagyon alapvető egy leendő környezetvédelmi szakembernek.

„B” kategóriás jogosítvány: Szerintem ez sokkal fontosabb, mint amilyen helyezést itt elért a statisztikában. A legtöbb munkahelyen nem ritka, hogy ki kell menni terepre felmérni az okozott kárt, magát a területet, vagy mintavételezni kijárni. Sok telephely városon kívül van, ahová csak kocsival lehet eljutni, tömegközlekedéssel nem. Tanfolyamokra, tréningekre, továbbképzésekre is el kell járni.

[token node title-raw]

Kiváló csapatjátékos: Egy munkahelyen nem egyedül dolgozol, hanem hús-vér emberekkel, akikkel nemcsak emberileg, de szakmailag is ki kell jönnöd, sokszor kezelned kell a felgyülemlett feszültségeket, vitákat is. Javaslom mindenkinek, hogy fejlessze magát ilyen téren, olvasson sokat a konfliktuskezelésről, emberi pszichológiáról, mert sokszor egy előléptetés is azon múlik, hogyan tudod lekezelni a zűrös szituációkat és irányítani az embereket. Mivel a környezetvédelem nagyon komplex tudomány, a munkahelyen is olyanokkal fogsz együtt dolgozni, akik másban jobbak mint te, mert esetleg más a végzettségük, így a tudásuk is és kiegészíthetitek egymást a munkában.

Összegezve ezek lennének a legfontosabb képességek, amivel mindenképpen rendelkezned kell, ha a környezetvédelemben akarsz dolgozni. A többi majd jön idővel és a gyakorlattal. Ha bármelyik pontnál úgy érzed, gyenge vagy benne, itt az idő fejleszteni rajta! Csak bátran, mert ha ezekben jó vagy, akkor sokszor az már elég, hogy te legyél az egyik legjobb munkaerő, amit a cég valaha is elképzelhetett volna magának.

Képek forrása:

vezérkép

csapatmunka

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?