Főoldal » Amit a vízről tudni kell

Amit a vízről tudni kell

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ez a bejegyzés nemcsak a hétköznapi ember környezetvédelmi feladatairól szól, hanem inkább azt részletezi, hogy miért kell vigyáznunk a vízre, mekkora érték a víz a természetben, és mennyi munkája van benne másoknak, mire a vízcsapból a poharunkba kerül. Ez az írás saját szerzeményem, teljes mértékben forrás nélkül, fejből alkottam meg minden mondatot, felkérésre írtam egy ismerősöm blogjába, de ott már nem található meg. Az ismerősöm blogja: http://www.antalffy-tibor.hu (nem reklám, inkább csak szerzői jogi kötelesség jelezni, hogy hol jelent meg korábban ez az írás) A kép forrása: http://www.nordland.hu/ (Google keresőben találtam a “víz” keresőszóval, a kép a víz világnapjára (március 22.) készült).

 

A földi élet, beleértve az ember életét is, egyik alapvető feltétele a tiszta ivóvíz. Víz nélkül (vagy szennyezett vízben) az élőlények elpusztulnak. A vizet az ember nem csak ivóvíznek használ, hanem főzésre, tisztálkodásra is, de sok vízre van szüksége a mezőgazdaságban is. (A globális vízfogyasztás 80%-a a mezőgazdaságban hasznosul.)

 

A Föld teljes vízkészletének csak kb. 2%-a édesvíz, annak is a 2/3 része szilárd halmazállapotban van, a maradék 1/3 főleg a felszín alatt található. Az utóbbi időben Föld ivóvízkészlete drasztikusan csökkent a népességrobbanás és a szennyezések miatt. Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő ivóvize, egy részének már ma sincs.

 

Ha saját helyzetünket akarjuk számba venni, akkor meg kell állapítanunk, hogy Magyarországon évek óta egyre kevesebb csapadék hullik. Ennek ellenére Magyarországon a felszín alatti vízkészletek éves utánpótlása kétmilliárd köbméter. Szerencsére a rendelkezésre álló készletek jelentősen meghaladják a fogyasztást. Viszont egyes források azt erősítik meg, hogy a magyarországi ivóvízkészletek jelentős mértékben váltak szennyezetté.

 

A vízszennyezésnek többféle módja van. A mezőgazdaságban használt vegyszerek (műtrágyák, növényvédő szerek gyomirtók) a talajt és a talajvizet szennyezik, és ha a talajból a növényekbe kerülnek, akkor felhalmozódhatnak a táplálékláncban. A talajvízszennyezés az ivóvízbe is bekerülhet, így közvetlenül is káros lehet az emberi egészségre. A túl sok tápanyag (műtrágya, növényi hulladék, tisztítatlan szennyvíz) a felszíni vizekben algák elszaporodását okozhatja. A vizekbe ipari szennyezések és háztartási hulladékok is bekerülhetnek, de előfordulhat olaj- vagy nehézfém-szennyezés is. A olaj a víz felszínén úszik, ezért elzárja a vízi élőlényektől az oxigént, a nehézfémek pedig mérgezőek.

 

Az ivóvíz tulajdonságait Magyarországon közegészségügyi előírások szabályozzák. A jó ivóvíz színtelen, átlátszó, szagtalan, kellemes ízű, kellemes hőmérsékletű (legjobb a 10-14°C-os víz), nem lehet se túl lágy, se túl kemény, és fontos, hogy ne tartalmazzon egészségre káros anyagokat.

 

A vasoxi-hidrátok vörösre, az algák zöldesre, a tőzeges talaj sárgásra festheti, az algák, a baktériumok, az agyag és a homok zavarossá tehetik a vizet. A kénhidrogén, klór, klór-fenolok, szerves anyagok, gyári melléktermékek és gázok élvezhetetlenné tehetik a vizet, és az egészségre is károsak. A tőzeges talajból származó vizek mocsárízűek, a magnézium-sók keserű, a salétromsav sói (nitrátok) édes, a kloridok sós ízűek, a vas tinta-ízű. A keménységet a vízben oldott kalcium- és magnézium-sók okozzák, a nátrium- és kálium-sók pedig lágyítják a vizet. A nitrát- és nitrit-szennyezés fogyasztásra alkalmatlanná teheti a vizet, a fluortartalom elszínezheti a fogakat és fogszuvasodást okozhat (mert nem olyan vegyület formájában van jelen a vízben, mint a fogzománcban, ezért más a hatása).

 

A vas- és mangánszennyezést levegőztetéssel, aktív szenes szűréssel lehet eltávolítani. Baktériumok ellen a vizet felforralják, klórozzák, ózont vezetnek át rajta, vagy ultraibolya fénnyel besugározzák. Az aktív szenes szűrés a szerves anyagokat megköti, de a lebegő szennyezések (pl. homokszemcsék) is fennakadnak benne. Ezért a lebegő szennyezést érdemes az aktívszenes szűrő előtt mechanikailag kiszűrni az aktív szén élettartamának fokozása végett. Az aktívszenes szűrés hátránya, hogy megköti a jódot. A jódhiányos ivóvíz az emberben golyvát okozhat, aminek elkerülésére Magyarországon a konyhasó jódozásával pótolják. A túlzottan kemény vizet ioncserével lehet lágyítani, de az eljárással a nehézfémek is eltávolíthatók a vízből.

 

A baktériumok ellen használt módszerek az egyéb szerves szennyezőanyagok nagy részét is eltávolítják. A vízben terjedő járványos megbetegedések és egyéb kórokozók ártalmatlanítására a leghatékonyabb módszer közel egy évszázada az ivóvíz klórozása. Emellett a klór lényegesen olcsóbb, mint bármelyik fertőtlenítőszer, és könnyen beszerezhető. Fontos, hogy az ivóvízhez csak a szükséges mennyiségű klórt szabad hozzáadni, mert a határérték fölötti klórozás egészségkárosító melléktermékek (pl. tri-halo-metán származékok) keletkezéséhez vezethet. A vízben lévő klórgáz néhány másodperc alatt eltávozik, a tri-halo-metán vegyületek forralással eltávolíthatók.

 

Magyarország ivóvízkészletének legnagyobb része a felszín alatti vizekből származik, ivásra a legtöbb helyen rétegvizeket használnak. (A hagyományos, falusi kutakban talajvizet, a modern vezetékes vízellátásban a mélyebben elhelyezkedő vízrétegeket hasznosítják.)

 

A rétegvizek tisztasága változó. Magyarországon a talajvizek nagy része szennyezett, elsősorban a műtrágyázás miatt, de különböző ipari és egyéb szennyezések is belemosódhatnak a talajvízbe. A mélyebben fekvő rétegeket nehezebb elszennyezni, tehát minél mélyebb rétegből származik a víz, annál tisztább. A rétegvizek keménysége változó, de általában lágy vizek.

 

Speciális rétegvizek az ásványvizek és a termálvizek. Az ásványvizek oldott anyagtartalma legalább 500 mg/l, de a természetes ásványvizekben legtöbbször 1000 mg/l oldott anyag van. Az élelmiszerüzletekben kapható ásványvizek közül nem mindegyik felel meg ennek a követelménynek, ezért megtévesztő lehet ez az elnevezés. (Az ásványvíz karsztvíz is lehet, nem csak rétegvíz.) A termálvíz a felszín alatti mélyebb vízrétegekből származik. Termálvíznek nevezünk minden olyan felszín alatti vizet, amely melegebb, mint 30°C. A felszín alatti rétegek lefelé haladva egyre melegebbek. Világátlagban 33 méterenként, Magyarországon 20 méterenként emelkedik 1°C-kal a felszín alatti kőzetrétegek és vizek hőmérséklete, ezért Magyarországon kisebb mélységből származnak a termálvizek, mint a Föld más területein.

 

Mészkő- és dolomithegységekben az ivóvíz a karsztvízből származik. A karsztvíz mindig kemény a benne oldott kalcium- és magnézium-sók miatt, de a kőzetrétegek megszűrik, ezért tiszta, hátránya viszont a könnyű szennyezhetősége, mert a kőzetek repedésein keresztül bármilyen szennyeződés beszivároghat. (Később ugyanezek a repedések szűrik meg a karsztvizet, részben a méretük miatt, mert a szűk réseken nem férnek át a szennyeződések, részben kémiailag, mert a szennyező anyagok a vízből kiválva megkötődnek a kőzeteken.)

 

A felszíni vizek felhasználása Magyarországon nem jellemző, főleg a folyóink erős szennyezettsége miatt, de ahol mégis használják, ott parti szűrésű vizekből származik az ivóvíz. Nagyobb folyók mentén gyakran alakul ki homokos-kavicsos part, és ha a homok- és kavicsréteg elég vastag, akkor alkalmas rá, hogy megszűrje a folyó vizét, és a karsztvízhez hasonló tisztaságú, ivóvíz minőségű vizet kapjunk. Az ivóvíznyerő kutat nem közvetlenül a parton fúrják, hanem valamivel távolabb, ott, ahol a legvastagabb a szűrőréteg. A folyóból a víz a kút felé szivárog, közben átmegy a homok- és kavicsrétegen, ahol megtisztul. Ez a gyakorlat azonban az utóbbi időkben nemigen alkalmazható, mert a folyók felső szakaszában bevezetett ipari szennyvíz feloldott vegyszereket tartalmazhat, amit a homok nem szűr ki.

 

A karsztvíz és a parti szűrésű víz általában nem igényel tisztítást, a rétegvizeket legtöbbször tisztítani kell. Magyarországon a vezetékes vizet megfelelően tisztítják, ezért emberi fogyasztásra alkalmas, utólagos tisztításra nincs szükség.

 

A házi víztisztító készülékek ugyan tovább tisztítják a (tisztított) vezetékes vizet, de a túlzottan tiszta víz sem egészséges, mert nem tartalmazza az emberi szervezetnek szükséges ásványi anyagokat. A működési elvük általában az ivóvíztisztító üzemekhez hasonló: szűréssel, aktív szénnel és ioncserével tisztítják a vizet. Alkalmazásuk a magyar háztartásokban jelenleg nem indokolt.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?