Főoldal » Az italos karton doboz alias Tetra Pak

Az italos karton doboz alias Tetra Pak

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Többször előfordult velem, hogy ott álltam a szelektív kukák előtt és azon tanakodtam, most a papírba, a fémbe vagy a műanyagba dobjam a tejes, italos kartondobozt, közismertebb nevén a Tetra Pak-os dobozt, és ismerőseimtől is többször kaptam meg ezt a kérdést. Minazon által, mert a fent említett anyagok mindegyikét tartalmazza.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Budapesten a papírhulladék gyűjtőjébe kell dobni, azonban más településeken ez eltérő lehet. A konténeren legtöbb esetben jelzi egy piktogram, melyik a helyes az italos kartondoboz számára. Az alábbi oldalon mindenki megtalálhatja, hogy a városában melyik gyűjtőbe kell dobni: http://www.iksznet.hu/index.php?article_id=91.

Az italos karton dobozok teljesen újrahasznosíthatóak. Az egyes alapanyagok tökéletesen szétválaszthatók. Egy dolgot kell csak tenni: a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni.

A többi hulladéktól utólag válogatják külön.

A Tetra Pak története

A svéd származású Ruben Rausing és Erik Wallenber 1951-ben megalapítja az AB Tetra Pak nevű céget Lund városában, mely egy egészen újfajta csomagolási technikával állítja elő termékeit. Az eredeti ötlet alapján, olyan tetraéder alakú kartondobozokat dolgoztak ki a tej tárolására, amely a lehető legkevesebb alapanyag felhasználása mellett a lehető legnagyobb higiéniát biztosítja, és ezzel egy időben elkezdik felvenni a harcot a tejesüvegekkel szemben. Először 100 ml-es, majd 500-, és 200 ml-es tetraéder alakú dobozokba csomagolták a tejet, tejszíneket és a szénsavas italokat.

1959-ben kezdik el fejleszteni a Tetra Brik dobozt, amely az általunk jól ismert téglalap alak, és 1969-re elkészülnek az első Tetra Brik Aseptic töltőgépek.

Az első exportra szánt Tetra Pak csomagológép 1954-ben érkezik meg Hamburgba, az Alster Milchwerk tejüzemébe.

Az újfajta csomagolási technika egyre népszerűbb és népszerűbb lesz, először 1960-ban Mexikóban nyitnak új csomagolóanyag-gyártó üzemet, majd Amerikában Dél-Karolinában, az össz termelés ekkor meghaladja az 1 milliárd csomagolási egységet.

Európában Svédországon kívül először 1965-ben Olaszországban Rubierában létesül új üzem, majd a Németországban Limburgban.

Majd jön Spanyolország, Franciaország, a távol keleten Japán és Ausztrália. Folyamatos terjeszkedés Európa többi országaiban, Kínában, Dél-Amerikában.

1973-ban az éves termelési kapacitás meghaladja a 11 milliárd dobozt, míg 1977-re a 20 milliárdot, és a növekedés exponenciális, 1993-ra 60 milliárd, 2003-ben 105 milliárd, 2006-ban 129 milliárd doboz kerül ki a futószalagokról, melyből Kína 23 milliárdot gyárt.

Magyarországon 1990-ben nyílik meg az első üzem.

A Tetra Pak fogalma mára már egybeforrt a többrétegű italos-kartondoboz elnevezéssel.

Forrás: http://www.tetrapak.com/hu/about_tetra_pak/history/Pages/default.aspx

A vállalat környezeti politikája

Céljuk, hogy környezetbarát és fenntartható módon üzemeltesse üzemeit, „hogy fejlesztő, beszerző, gyártó és szállítási tevékenységeit állandóan tökéletesítsék. E kötelezettségvállalásnak része a hosszú távú, életciklus alapú szemlélet, a környezet védelmének folyamatos javítása és az érdekeltekkel folytatott nyílt kommunikáció.”

Ennek érdekében is lépéseket tett, hogy környezetkímélő termékeket állítson elő.

2007-ben bemutatta az első FSC (Forest Stewardship Council™)-tanúsított kartondobozát. Az FSC egy független, civil, non-profit szervezet, amely elősegíti a felelős és fenntartható erdőgazdálkodást világszerte. (Angol nyelven mellékelem a Tetra Pak és az FSC kapcsolatát kifejtő pdf dokumentumot.) Így a kartonpapírgyártáshoz felhasznált nyersanyagok forrásainak nyomonkövetését határozzák meg. 2010-re 8,5 milliárd, 2012-re 26,4 milliárd FSC által tanúsított kartondoboz jutott el világszerte.

2006-ban kezdték meg a globális együttműködésüket a WWF-el. Alapja a közös célok megvalósítása, mint az éghajlatváltozás enyhítése és a világ erdeinek felelősségteljes kezelésének ösztönzése.

Partneri munkásságuk még Magyarországra is kiterjedt. 2008-ban kezdődő projektjük keretében újjáélesztették az érdeklődést a Budai hegyek iránt. A mai napig iskolás csoportokat szerveznek, hogy megtanítsák milyen fontos a természet védelme, és térképek és ismertető táblák mesélik el milyen fajok élnek az erdőben. (A 2. melléklet 10. oldalától olvasható az ezt fejtegető dokumentum, szintén angol nyelven)

Forrás: http://www.tetrapak.com

Nézzük, miből tevődik össze:

Anyagát tekintve 75% papírt (karton) tartalmaz, a többi műanyag (polietilén (PE)) és alumínium. A magas és jó minőségű papírtartalma miatt az egyik legjobban újrahasznosítható csomagolás.

A karton szilárdságot és stabilitást ad a csomagolásnak, míg a PE réteg óv a nedvességtől, elválasztja az élelmiszert a kartontól és az alumíniumtól, és ragasztóanyagként is viselkedik a rétegek között, míg az alumínium megóvja a terméket az oxigéntől.

A gyártás során a kartonpapír kívülről és belülről is kap egy PE réteget, ha ezt friss ital csomagolására használják, belülről kap még egy réteg műanyagot és aztán kivágják. Ha aszeptikus csomagolásról van szó a belső PE réteget követi egy alumínium fólia és egy dupla PE belső réteg.

Nem aszeptikus, azaz a friss italos dobozok:

91% papír, 9% PE- t tartalmaznak.

Aszeptikus más néven tartós italos dobozok összetétele:

75% papír, 20% PE, 5% Al

Mit jelent az aszeptikus csomagolási technológia?

Ez a Tetra Pak fő innovációja, ahol mind a terméket, mind a csomagolást külön sterilizálják, mikrobamentesítik, majd a terméket betöltik szintén steril körülmények között. A terméket nagyon magas hőmérsékleten, 135-140 °C fokon nagyon rövid ideig, 3 mp-ig hőkezelik, majd ezt követően töltik be, ezt úgy is nevezzük, hogy ultrapasztőrözés. Ezeket a polcokon az UHT (Ultra High Temperature – ultra magas hőmérsékleten kezelt) jelzéssel találjuk meg.

Mit jelent a friss ital?

Rövidebb ideig őrzik meg frissességüket, és ezek a pasztőrözött termékek, melyeket alacsonyabb hőmérsékleten, 74-75 °C fokon kezelnek 15-20 mp-ig.

Miért jó az aszeptikus kezelési mód?

Az ilyen módon kezelt termék hosszú ideig, 12-, 6-, 3 hónapig is megőrzi állagát, színt, frissességét és zamatát anélkül, hogy hűtőszekrénybe kellene tenni őket. Ezenkívül nem tartalmaznak tartósítószereket, mert tartósságát nem a hozzáadott adalékanyagok, hanem a hőkezelésnek és az aszeptikus csomagolásnak köszönheti.

Az alábbi oldalon az UHT technológiával kezelt tejtermékekről lebbentik fel a tévhiteket: http://www.gfk.hu/pressreleases/press_releases/articles/007899/index.hu.html

A lenti 2. kép mellé egy kis magyarázat: Az LDPE kis sűrűségű műanyagot jelent, melyet fóliák és műanyag zacskók előállításához szoktak használni. Az MDPE közepes sűrűségű műanyag, melyből leggyakrabban gázvezeték, szerelvény, zsák, zsugorfólia, csomagolási fólia és hordtáska készül, a HDPE nagy sűrűségű műanyag, melyet termékek csomagolására, italos palackok, tisztítószeres flakonok, margarinos dobozok, szemetes konténerek és vízvezetékek előállítására szoktak használni.

Forrás: http://zoldfu.blog.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?