Az ötletpályázat, mint munkaforma

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

És annak környezetre gyakorolt hatása…A Magyar Ergonómiai Társaság E20-2013 néven ötletpályázatot hirdetett egyetemisták és főiskolások részére. Olyan új termékötleteket kívánnak jutalmazni, amelyek segítenek az egészséges életfeltételek megteremtésében, biztonságosak, funkcionálisan hatékonyak, kényelmesek és esztétikusak is egyben. A kezdeményezés dicséretes. Ha a saját kényelmetlen fotelemre, székemre gondolok, alig várom, hogy új megoldások szülessenek. Sok sikert kívánok minden pályázónak, jó munkát, sok kiváló pályázatot kívánok a bíráló bizottságnak.

Ez esetben, vagy a Kőbányai Polgármesteri Hivatal Liget téri ötletpályázata esetében ez a munkaforma üdvözlendő: szakmabeli fiatalok, vagy a lakosság minél több, hasznosabb, felhasználó barát, kreatív ötletének összegyűjtésére nagyszerű gondolat.

Sajnos azonban előfordul, hogy ötletpályázatot írnak ki olyasmire, amire csak az idő és a pénz megy el, valójában kreatív, újszerű gondolatok, a lehetséges alternatívák felkutatásának szándéka sem merül fel a pályázatot kiíróban. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy az ergonomikus termékek pályázatát úgy írnák ki, hogy csak a nappaliba tervezhetnek bútort. Vagy a Liget térre csak lángossütőt lehet tervezni. Szakmailag lenne hiteltelen.
Mégis, az évszázad építkezéseként bejelentett, 160 milliárdos Múzeum Liget ötletpályázata ilyen.
Ha nem lenne végtelenül szomorú, nevetséges lenne.

Egy ekkora projektet nagyon nagy gondossággal, társadalmi vitákkal, ötletrohamokkal, szakértői egyeztetésekkel, megbeszélésekkel, workshopokkal kellett volna előkészíteni…

( Onnan kezdve, hogy egyáltalán szükség van-e rá? Erre van-e szükségünk? Ha igen hova? Hova semmiképpen ne?…és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, felvetéseket „ dolgozó nép okos gyülekezetében hányni- vetni meg…”)

A projekt előkészítés módszertanát a Kedves Olvasók vagy tanulták az egyetemen, vagy a munkahelyükön számos alkalommal tapasztalhatták. Nem írom le.

De nézzük az ötletelést:

„A  brainstorming (magyarul  nehezen  meghatározható  fogalma:  ötletroham,  ötletvihar, ötletelés)  a  stratégiaalkotást  mogató,  csoportos  alkotási  módszer,  amely  korlátozás  nélkül felszabadítja   a   kreatív   gondolkodást   a   formai   gátlásoktól   adott   cél   kitűzése   során. Végrehajtásához   megfelelő   csoport   összeállítása   és   a   bevezetést   irányító   moderátor alkalmazása szükséges.

Az ötletáradat felszínre hozása után történik azok elemzése és használatra alkalmas formába való öntése.”

Tehát amikor meghatározzák, hogy a világ első közparkjának helyére, mely épületeket, mettől meddig ( +-300-400 méter! ) lehet elhelyezni, nem említve meg, hogy milyen újabb építkezések történnek még a múzeumok beépítése után, vagy vele egyidőben…csak azt mondani, hogy hagyjanak helyet a turizmusnak és a gasztronómiának…..nos ez a cinizmus csúcsa. Csak a végére odavetve: hogy befogadnak a Városliget „ megújítására” vonatkozó kreatív ötleteket. Holott az is nyilvánvaló mindenki számára, hogy a Városligetből ki kellene szervezni kreatívan eseményeket, intézményeket, mert túlhasznált!!!!!!![token node title-raw]
Ha egy nagyobb méretű kutyaólat beletesznek már nem közpark többé![token node title-raw]

Ha találsz egy padot, ahova leülhetsz, az olyan, mint egy lottó ötös.

Az időtáblázatból kiderül, hogy egy 160 milliárdos projekt ötleteinek kidolgozására 2 hónap elegendő. Két éve zajlik a Múzeumi Negyed lufijának egyre nagyobbra fújása, egyre több elemmel gazdagítása, de a tényleges munka megkezdését előkészítő Ötletelésre elég 2 hónap is. Különösen, ha nem kell tekintettel lenni a környezetvédelmi, a fenntarthatósági, az urbanisztikai, a táj-, és kertépítészeti szempontokra. Ha elég a térképen bejelölt területre gyufa skatulyákat lerakni és kész a terv.
El kellene tehát kezdeni tényleg az ötletelést.

Ez azzal kezdődnek, hogy mi is az alapprobléma?
Tudomásom szerint az, hogy az ide építendő múzeumoknak nincs vagy nem elegendő a helyük…( Nem tudok róla, hogy a Természettudományi Múzeum elhelyezése megoldódott volna…mivel át kellett adnia a helyét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek::de ez egy másik mese)
Egy területre kell-e őket koncentrálni vagy elhelyezni úgy, a városban, hogy a látogatók kényelmesen várost nézhessenek múzeumról múzeumra járva? Egyáltalán mindennek muszáj Budapesten lennie?
Máris gazdag idegenforgalommal rendelkező területre építsük vagy keressünk neki üresen, kihasználatlanul álló területet, hogy egyszerre két legyet üssünk?
Leheljünk életet a centrumtól pár percre elhelyezkedő szeméttelepekbe, ipari romokba, lepusztult műemléki épületekbe?
[token node title-raw]
És egyáltalán? Mi legyen a Városligettel, hogy leamortizálódott állapotából feltámadjon, újra zöld és rekreációra is alkalmas legyen. Mert jelenleg sorban állnak a gyerekek a csúszdánál és a hintánál…Vannak tehát kérdések bőven, melyekre válaszokat, ötleteket lehetne/kellene gyűjteni. De nem így.

A pályázatot természetesen bírálni is fogják.

Bírálati szempontok közül első az urbanisztikai koncepció. ’Elhelyezés a város szövetébe’

Ebből logikusan következik, hogy a bíráló bizottságnak egyetlen, szavazati joggal NEM rendelkező urbanisztikai szakértő tagja van. Feltételezem, hogy ő sem tagja a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, mivel a MUT nem ért egyet az elhelyezéssel, tiltakozásul tagjai nem vállalnak tisztséget a neves bíráló bizottságban.

Tagja a bíráló bizottságnak a FŐKERT tervezési igazgatója is. Vajon egyedül, mire vagy mi ellen tud szavazni, ha nem hagynak egy talpalatnyi zöldet sem?
Nekem hiányzik egy Táj-, és kerttervező is, ha már biztosítani akarjuk a zöld felületek megőrzését. ( A Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti tagozata is tiltakozásra hívta fel tagjait!)
DE biztosítani akarjuk? Ellentmondás van ugyanis jelen ötletpályázatban foglaltak és a kormányhatározat szavai között. A kormányhatározat ugyanis az úthálózat áthelyezését, újragondolását határozta el, itt pedig pozitív elbírálás alá esik, ha megőrzi a jelenlegi útszakaszokat. Akkor most mi van? Fontosak az utak, mert  mellettük évtizedes, évszázados fák sorakoznak új telepítésűek kapaszkodnak éppen a földbe….nagyon nem mindegy, hol lesznek az utak..

Mindösszesen van 12 bíráló bizottsági tag, ebből 5 építész. Sima kisebbség. Egyetlen környezetvédő, egyetlen tájépítész, egyetlen urbanisztikai szakértő sem!

Akkor kik vesznek részt a bírálatban? Az egyetértő muzeológusok, művészettörténészek, akik örülnek, hogy akárhol is, de végre lesz helyük.

A vezérkép illusztráció. Azt illusztrálja, hogy mit lát a turista, ha olyan botor, hogy körül akarja járni a Szépművészeti Múzeumot, és az Állatkert felől oldalt és hátul is látni akarja eme nagyszerű műintézményt, melynek igazgatója a bíráló bizottság vezetője, a ’projekt’ miniszteri biztosa….aki kb. 6 éve nem képes befejeztetni vagy bármi módon rendbe hozatni a milliók által látogatott intézmény hátsó fertályát.  Elég ha van egy fotózható főbejárata.[token node title-raw]

Tartok tőle, hogy ilyen félbe-szerbe hagyott állapotban elégedett lesz a NAGY ÁLOM „megvalósításával” is. A természet szeretetének szemléltetésével különösen alkalmasnak gondolom e tisztség betöltésére, urbanisztikai és tájépítészeti kérdések elbírálásában.

A folytatásban is érdemes lenne használni az ötletbörze jól bevált menedzsment technikáját. Megfontolni a beérkezett ötleteket, feldolgozni, megvalósíthatósági, fenntarthatósági tanulmányokat kérni stb, stb, stb És mindezt nem gyorsított eljárásban. És nem a közvélemény kizárásával, és nem a szakmák kiválóságainak figyelmen kívül hagyásával..

Ha egy évszázadban egyszer van ilyen, ha a nemzedékünket ezért fogják áldani vagy átkozni az utódaink, akkor igenis fontoljuk meg, hogy mit, mikor, hova, mennyiért, hogyan…

Remélem, hogy a baljós előjelek ellenére a bizottság nem süllyed a bólogatók szintjére, hanem tagjai igénybe vesznek olyan szakértőket, akik segítik őket a bölcs, körültekintő döntések meghozatalában.

Hölgyeim és Uraim! Még nem késő a jó döntést meghozni!

Talán nem csak a ragyogóvá festett jövőképpel kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy egykor a nevükhöz fog kötődni a világ első közparkjának megszüntetése.

Megéri?????????

Sóvárogva kérdezem: Zugló főépítésze a Zuglóiakat képviseli? Vagy?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?