“Bánya pedig lesz!” – a tervezett zirci kőbánya története

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Zircen egy új kőbányát terveznek, a tulajdonos 90 évig termelne ott. A környezetvédelmi hatóság a nemzeti parkkal egyeztetve, természetvédelmi okokra hivatkozva (Natura 2000 terület közelsége miatt) nem engedélyezte a bányanyitást. A zirc.blog.hu oldal egyik szerzője, Koós Gábor az engedélyezés folyamatát személyesen átélve, a lakosság szempontjából írt a kőbánya-ügyről. Szerinte turisztikailag és tájképileg, esztétikailag is káros lenne a bánya, amit ő súlyos környezetrombolásnak és szükségtelennek tart. (Az elutasítás természetvédelmi okai, és Koós Gábor tájvédelmi aggályai miatt írom ezt a cikket a természetvédelmi blogomban, de mivel bányanyitásról és a majdani rekultiváció lehetőségeiről van szó, a bányászat és rekultiváció szakágba illesztettem be.)

A bejegyzés lényeges részeit szó szerint idézem, a dőlt betűs részek a saját megjegyzéseim. Ha a Tulajdonos, a Hatóság vagy valamelyik Szakértő kiegészítené az itt leírtakat, akkor lehetőséget kap itt hozzászólni, pontosítani, vagy akár egy külön blogbejegyzésben is leírhatom a többi érintett véleményét.

Négy különböző érdekcsoport hét képviselője volt az asztalnál: két fő Hatóság, két fő Tulajdonos, két fő (a Tulajdonos megbízásából eljáró) Szakértő, egy fő Lakosság.

Idő: 2012. augusztus 14, 10 óra.

Helyszín: Székesfehérvár, a Hatóság székhelye.

Tárgy: közmeghallgatás a KOBOX Magyarország Kft Zirc külterületén tervezett mészkőbányászati tevékenység végzésének tárgyában folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárásban.

Szó szerinti jegyzőkönyv nem készült, mert senki nem igényelte. A LakosságbanSzakértő (RPM Kft) kijelentése hagyta a legmélyebb nyomot: „Bánya pedig lesz! Ha nem most, hanem majd…év múlva, bánya lesz, ha már egyszer meg van kutatva.” – Miért olyan biztos ebben a Szakértő? És miért kellene bányának lenni attól, hogy meg van kutatva? Ha így lenne, nem kellene engedélyezési eljárás! Márpedig kell… Vannak más szempontok is, mint az, hogy meg van kutatva… És ilyen hozzáállást egyébként sem egy elvileg semleges Szakértőtől, hanem inkább a Tulajdonostól várnék. Amúgy ez a megjegyés valószínűleg megfelel a valóságnak, ismerve a gazdasági érdekek nagy hatalmát, de nagyon erőszakos, ellentmondást nem tűrő, diktatórikus, és nem kellően megalapozott kijelentésnek tűnik.

A Szakértő magyarázata szerint azért indítottak új eljárást, mert ha az előző vizsgálati eljárás eredményeként környezeti hatástanulmányt kellett volna készíttetni, akkor a Tulajdonosnak sok pénzébe került volna, viszont ha az új előzetes vizsgálati eljárás során nem találják indokoltnak a környezeti hatástanulmány készítését, akkor nem merül fel ez a költség, és a Szakértőnek kötelessége tekintettel lenni a Tulajdonos költségeire. – Miért olyan biztos benne a Tulajdonos és a Szakértő, hogy az új eljárásban nem kell környezeti hatástanulmányt készíteni? Mitől más ez az eljárás, mint a régi? Ha mégis kell, akkor a Tulajdonos rosszabbul jár, mintha csak 1 eljárást indított volna, mert így 2 eljárást kell kifizetni a tanulmány mellett…

A Hatóság (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) igyekezett mederben tartani a Szakértő időnként hosszas fejtegetéseit, a Tulajdonos kontra Lakosság és Szakértő kontra Lakosság párbeszédeket, és a Lakosságban az a benyomás alakult ki, hogy a Hatóság szigorúan a jogi és szakmai követelmények szerint folytatja majd le az eljárást. – Ez jó jel, a Hatóságnak mindig szakszerűen és szabályosan kell eljárnia. Ha ezt a Lakosság is érzékeli, akkor biztosan úgy is járnak el.

A Lakosság az általa feltett, a bánya működésére, a zirci lakosságot közvetlenül érintő kihatásaira, majd a termelés befejezését követő rekultivációra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezek nem a jelenlegi előzetes vizsgálati eljárás részét képező problémák, hanem a későbbi, a konkrét működésre vonatkozó általános és éves engedélyek (pl. műszaki-üzemi terv, stb.) részét képezik majd.

A Lakosság a Tulajdonos és Szakértő lenyűgöző magabiztosságát látva azzal a kényelmetlen érzéssel jött el a közmeghallgatásról, hogy ha az előzetes vizsgálati eljárás a Tulajdonos számára pozitívan zárul, akkor itt már nincs az az erő, amely megakadályozhatná, hogy legyen Bánya. – Ez más eljárásban is így van, vagy pozitívan dönt a Hatóság, engedélyezi a bányát, és lesz bánya, vagy negatívan dönt, és nem lesz bánya.

A Lakosság ma is várja azokat az információkat, amelyeket a Tulajdonos ígért elküldeni neki. – A lakosság, mint érintett fél nem tájékoztatása nem tisztességes eljárás a Tulajdonos részéről. Főleg ha a Tulajdonos ígérte a tájékoztatást. Nincs erre valamilyen határidő? Egyáltalán elkészültek azok az anyagok? Vajon miért nem érdeke a Tulajdonosnak betartani az ígéretét? A Hatóságot biztosan tájékoztatták minden részletről?

„… a rendelkezésre álló adatok alapján táj- és természetvédelmi szempontból kizáró ok merült fel, amelyre tekintettel a tervezett tevékenység kérelem szerinti megvalósítására

engedély nem adható.

Érdemes áttekinteni, hogy az érintett szervek milyen feltételekkel járultak (vagy nem járultak) hozzá a tervezett bányászati tevékenység megvalósításához (részletek a határozatban olvashatók):

  • Borzavár Község Jegyzője: előírások nélkül hozzájárult

  • Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: feltételekkel hozzájárult – Vajon milyen feltételekkel? Teljesültek azóta azok a feltételek?

  • Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: előírások nélkül hozzájárult

  • Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: előírások nélkül hozzájárult

  • Zirc Város Jegyzője: a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírások nélkül hozzájárult

  • Veszprémi Körzeti Földhivatal: előírással hozzájárult – Milyen előírással? Teljesítette az előírásokat a Tulajdonos?

  • Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: szakhatósági eljárását megszüntette – Miért szűnt meg az eljárás? Mi lett az eredménye?

  • Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze: szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette

Hát akkor miért nem adható rá engedély? Ezért:

Mert a Hatóság „…belföldi jogsegélyt kért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól az eljárás tárgyát képező mészkőbányászati tevékenység vizsgált területen való végezhetőségével kapcsolatosan.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága pedig ezt válaszolta:

Az Igazgatóságnak szakmai álláspontja szerint a tervezett tevékenység hatásában érinti a rendkívül közeli Északi-Bakony (…) különleges madárvédelmi területet és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A tervezett bányatelek határa a legközelebbi ponton kb. 85 m távolságban lenne a Natura 2000 területtől és a tervezési területtől hosszabb szakaszon 150-200 méteres sávban helyezkedik el a Natura 2000 terület. A … szerint egy létesítendő beruházást vizsgálni kell a hatásában érintett Natura 2000 terület természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások szerint is. A kérdéses tervnek, illetve beruházásnak – a rendkívül közeli elhelyezkedés okán – jelentős hatása lehet, a Natura 2000 területre, így Igazgatóságunk álláspontja szerint hatásbecslést kell végezni. Jelen előzetes környezeti hatásvizsgálat, sem formai, sem szakmai szempontok alapján nem felel meg a Natura 2000 hatásbecslés követelményeinek….”

A kapott szakhatósági véleményeket a Hatóság így összegzi:

  • Táj- és természetvédelmi szempontból a bányanyitás nem támogatható, kizáró ok merült fel.

  • Talaj-, felszíni és felszín alatti vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel.

  • Hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel.

  • Levegőtisztaság-védelmi szempontból kizáró ok nem merült fel.

  • Zajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel.

A Lakosság mégsem sóhajt fel a megkönnyebbüléstől

Az ügynek ugyanis nincs vége: szinte biztos, hogy a Tulajdonos fellebbezni fog (illetve talán már kellett is neki a határidő miatt). Rengeteg pénzt ölt eddig bele: a földterületek megvásárlása, a földtani kutatás, a jogi és hatósági ügyletek, eljárások, a szakértői díjak, svájci bankgarancia, kommunikációs és lobbiköltségek, ez így együtt biztosan hét, de inkább nyolc számjegyű forinttartományba esik.

Ugyanakkor a Bánya élettartama alatt kb. 3 millió tonna követ termelnek ki. A Tulajdonos árlistája az interneten átdolgozás alatt áll, de más szállítónál 3-5000 Ft/tonna (nettó) árat látunk (speciális kiszerelésben, szemcsenagyságban, válogatva, a tízszeresénél magasabb árat is), azaz mai áron tíz milliárdot meghaladó üzletről van szó! (Csak a zirci önkormányzattal kötött megállapodás alapján több százmillió forint korrigált támogatási összeget kapna a város a Tulajdonostól a 90 év alatt). Számítani kell tehát egy nagyon erős, látható és láthatatlan “meggyőzési” hadjáratra mindazokon a pontokon, ahol a Tulajdonos veszélyeztetve látja a beruházás megvalósulását (lakosság, elbizonytalanodó döntéshozók, hatóságok, informális kapcsolatok). És mivel itt óriási üzletről van szó, semmilyen nemes vagy nemtelen eszköz, érv, módszer nem lesz szent. – A gazdasági érdekeket értem, de miért olyan biztos benne a Lakosság (bármilyen gátlástalan is legyen a tulajdonos, ha egyáltalán az lesz), hogy a másodfokú Hatóság helyt ad a felebbezésnek és nem akadályozza meg végleg a bányanyitást? Amúgy a 10 milliárdos üzlet így elsőre jó üzletnek tűnik, de annak az 1/90 része alig több, mint évi 100 millió Ft, mai árakon számolva. Biztos, hogy ennyi pénzért is megéri egy cégnek ragaszkodni ahhoz a területhez, és nem érné meg inkább védett területtől távolabb bányászni?

A Lakosság úgy gondolja, hogy ő nem akarja a Bányát, mert

  • a Tulajdonos kötelezettséget vállal az önkormányzat felé a kőbánya üzemeltetésével összefüggő fő vállalásai – ilyen pl. a kitermelt és szállított kőmennyiség, foglalkoztatás, stb. – betartására. A megállapodás az önkormányzat részéről tisztességes garanciákkal van körülbástyázva, és a város számára pénzbevétellel jár: ha a tervezett éves mennyiséget a legkedvezőbb minőségű mészkőből termelik ki, kb. bruttó 11 milliót jelent a költségvetésünknek (plusz iparűzési adó, ha addig be nem államosítják azt is). A megállapodás arról is gondoskodik, hogy azt a Tulajdonos esetleges jogutódja is betartsa. Arra azonban semmi garancia nincs, hogy az önkormányzat ne puhíthatná fel a szerződést a Tulajdonos javára. Legjobb példa erre pont ez a megállapodás, amelynek ellenében az önkormányzat vállalta, hogy a helyi építési szabályzata szerinti szabályozást: „ a város teljes közigazgatási területén külszíni bányatelek nem létesíthető, új bánya nyitása nem engedélyezhető” megváltoztatja, és a csak és kifejezetten erre a kőbányára engedélyezi: „Zirc északi területén, a borzavári út mellett, ásványi nyersanyag lelőhelyként kijelölt területen a bányászati tevékenységet tegye lehetővé a helyi szabályozás.” (tudomásunk szerint ez még nem történt meg). – Érdekes, hogy az önkormányzat csak emiatt a cég miatt, emiatt a bánya miatt változtatta (vagy változtatja) meg a helyi építési szabályzatot… De ez még nem garantálja, hogy megnyílik a bánya, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megállapodás módosítására is hajlandók, felpuhítják a Tulajdonos javára… A Tulajdonos által vállalt megállapodás pedig éppen a károkozás minimálisra csökkentése érdekében született, legalábbis az önkormányzat részéről ilyen szándékot érzek.
  • Van a felsőbb erő, amely felülírja annak az önkormányzatnak az érdekeit, amely a rendszerváltás után pont azért jött létre, hogy a helyi életviszonyokat a helyiek belátása szerint alakítsa. A Lakosság az eddigi eljárások legszégyenteljesebb aktusának, az önkormányzatiság arculcsapásának értékeli a Tulajdonos által még az előző, 2010-11-ben zajló előzetes vizsgálati eljárásban született első fokú elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezésének azt a részét, amely Zirc Város Jegyzőjének elutasító szakhatósági állásfoglalását kifogásolja. Érdemes idézni a másodfokú hatóság elsőfokú határozatot megsemmisítő végzésének azt a részét, amelyben leírja a Tulajdonos érveit: “Zirc Város Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása jogszabálysértő. Hivatkozik a … pontjára, előadja, hogy a tervezett tevékenység jelenleg valóban nincs összhangban a településrendezési eszközökkel, azonban az is tény, hogy az összhang az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető (!!!). Ezen összhang megteremtésének lehetőségét nem vette figyelembe a jegyző… Álláspontja szerint a jegyzőnek lehetősége lett volna állásfoglalását úgy megadni, hogy építési engedély abban az esetben adható, ha a rendezési terv módosítása megtörténik…” stb. Bár a másodfokú hatóság nem erre hivatkozva semmisítette meg az elsőfokú elutasító határozatot, mindennél beszédesebb, hogyan viszonyul egy “lehetőségei” és “ereje” tudatában lévő “kérelmező” egy település közösségének érdekeihez, és hogy ez az arcátlan érvelés végül is meghallgatásra is talált, hiszen a képviselő testület végül is úgy gondolta, hogy mégis jó lesz nekünk a Bánya. – A jegyző helyesen járt el, mindig a pillanatnyi állapotot kell figyelembe venni. A Tulajdonos úgy látszik, mindnt megtesz, hogy saját javára fordítsa az ügyet, és legyen bánya, hiába védi a Lakosság érdekeit az önkormányzat, a Tulajdonos átgázol rajtuk…
    Ha valaki járt kint a helyszínen, és elképzeli, milyen „táj”-kép várja ükunokánkat 90 év múlva az egykori Hoffer-földek helyén, amikor a tervek szerint vége lesz a kő kitermelésének, akkor elborzad. A levegőből nézve egy kb. 250×600 méteres, óriási, soha be nem gyógyuló és gyógyítható tájseb, nagyobb, mint az összes zirci, Dudaron a Nagy kőszikla alatti, Eplényben a vasútállomással szemközti kőbányák együtt. Ha a műúton Borzavár felé haladva, a 3-as kilométerkövet elhagyva benézünk jobbra a felhagyott bányaudvarba, akkor szemközt egy több száz méter hosszú, iszonyatosan magas (50 méter, az apátsági templomhajó magasságának kétszerese), függőlegesnek tűnő, kopár kőfalat látunk magunk előtt, amelyről az időjárás kérlelhetetlenül hasítja ki és szórja a mélybe a lazuló kődarabokat. Borzavár felől a Pintér-hegy felé nézve a mélyzöld erdők közepén egy messzire világító, hatalmas folt. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a kitermelés utáni tájrendezés fő elemeként az erdőtelepítést jelöli meg. Amikor a közmeghallgatáson a Lakosság annak a kételyének adott hangot, hogy a kitermelés előtt letakarított és félretett termőtalaj még a vízszintes bányaudvar letakarására sem lesz elég ahhoz, hogy azon erdő nőjön, a felhagyott meredek sziklafalakon pedig nem lehet erdőt telepíteni, az volt a válasz, hogy azt majd a felhagyási tervekben megoldják. Szóval, ez a hatalmas seb százévekig ott virít majd: a Cuha-szurdoknak a vasútépítéshez nyitott kis kőfejtői még mindig ott éktelenkednek, legfeljebb a fák nőttek eléjük, menjünk csak végig Zirctől Vinyéig. – Ebben az esetben a Lakosság tájképi aggályai jogosak, és nem csak a felhagyás utáni, hanem a működés közbeni állapot is érdekes. Ha ez a bánya 90 évig működik, és külszíni fejtéssel bányásszák a követ (mi mással?), akkor 90 évig egy egyre növekvő tájsebet látnak a helyi lakosok és az arra járók. Hivatalosan, a mai törvények szerint valóban a felhagyási tervben kell megoldani a tájseb kérdését, de mi lesz akkor? És mi lesz addig?
  • Nem hallottunk, nem olvastunk róla, és a csend aggályos. A követ maró-fejtőgéppel termelik ki vagy hasítják. Amikor a Lakosság a közmeghallgatáson feltette a kérdést, hogy esetleg robbantás, akkor az volt a válasz, hogy az a Bányakapitányság hatásköre, de ő is csak olyan fejtési módra adhat engedélyt, ami a mostani előzetes vizsgálati dokumentációban szerepel. A Lakosság azonban nem hiszi el, hogy néhány év-évtized működés után ne állhatna elő az a helyzet, hogy egy megváltozott jogi és gazdasági környezetben robbanthassanak is a Bányában. – Ez megint csak feltételezés, mint ahogy az önkormányzat és a Tulajdonos közti megállapodással kapcsolatos aggály is az volt. Ha lenne rá bizonyíték, hogy robbantani is fognak a bányában, akkor jogos lenne a Lakosság aggodalma, de így nem tudom, hogy mennyire reális lehetőség a robbantás. De a leendő bánya közvetlenül egy út mellett fekszik, út mellett pedig soha nem lesz biztonságos – és éppen ezért soha nem lesz út mellett engedélyezhető – a robbantás.
  • Egy nem egészen mikrovállalkozásnyi létszámot foglalkoztató, visszafordíthatatlan természeti károsodást okozó és nem csekély egyéb környezeti kockázatot jelentő vállalkozást gazdaságfejlesztési érdekre hivatkozva előnyben részesíteni a város stratégiai kitörési pontjaként meghatározott turisztikai (és ezen keresztül természetvédelmi) érdekekkel szemben enyhén szólva is bátor cselekedet. Ha csak nincs a helyi döntéshozók tarsolyában egy előterv arra, milyen geológiai tanösvény alakítható majd ki száz év múlva a felhagyott bányatérségben, de akkor ezt a kétkedők meggyőzésére nyilvánosságra kellene hozni. – A turizmus miatti aggodalom jogos, egy tájseb még a felhagyás után is taszítja a turistákat, még akkor is, ha esetleg működés közben a bányából több bevétel származna, mint a turizmusból. Hosszú távon nem jó megoldás turisták által látogatott helyen külszíni fejtéssel bányászni.

Lakosság azt gondolja, hogy 

Talán még nem késő, hogy Zirc visszalépjen ettől a megállapodástól és fenntartsa a külszíni bányanyitás tilalmát a helyi építési szabályzatban, addig, amíg a döntésre jogosítványa van az önkormányzatnak – és nem egy fővárosi kormányhivatalban dől el, milyen színűre festhetjük a kerítéseket Zircen. Nem kellene megvárni, amíg egy izmosodó zöldmozgalom, vagy csak egyszerűen a közélet iránt érzékeny helyi közösség emléktáblát helyez el a Bánya-torzó környékén azoknak a nevével, akiknek mi és összes utódunk ezt a felejthetetlen emléket köszönhetjük. – Ez nagyon drámai felfogás, és a Lakosságnak igaza van abban, hogy ha az önkormányzat fenntartja ezt a tilalmat, akkor megakadályozhatja a bányanyitást. Összességében azt gondolom, hogy nem a Tulajdonos bányanyitási szándékával van a baj, hanem azzal, hogy ott akar bányát nyitni, ahol megnyitná: Natura 2000 terület mellett, út mellett, turisztikailag fontos helyen, egy olyan területen, ahol az építési szabályzat nem engedélyezi. A Tulajdonos és a Szakértő hozzáállása is zavar, mindenáron keresztül akarják vinni az ügyet a Hatóságon, és még az önkormányzatot is rávennék a szabályzat megváltoztatására… A Lakosság aggályainak nagy része jogos, főleg a természetvédelemmel, a tájképpel és a turizmussal kapcsolatos aggályok, de más része túlzott, mint pl. a Tulajdonos és Zirc város közti megállapodással, vagy a robbantással kapcsolatos, feltételezéseken alapuló félelmek. A Hatóság pedig korrektül járt el, amikor védett terület mellett nem engedélyezte a külszíni fejtést, és bízom abban, hogy ez másodfokon is így marad.

Forrás: http://zirc.blog.hu/2013/01/13/_banya_pedig_lesz_a_kobanya-ugy_ujabb_fejlemenyei_4_kiegeszites

Kép: http://m.cdn.blog.hu/zi/zirc/image/Zirc-X_Hoffer.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?