Főoldal » Civilek a környezetvédelemben

Civilek a környezetvédelemben

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Goldenblogon a Civil kategóriába került a Mészáros András blogja című blogom, ahogyan a Felsőfokon Környezetvédelem szakterülete is. Mit jelent náluk a civil blog? “Társadalmi felelősségvállalás, fenntartható fejlődés, környezettudatosság.”

Az Idegen Szavak Gyűjteménye szerint: polgári, egyenruhás szervezetbe nem tartozó.

A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára ezt írja: Polgári személy, nem katona (esetleg: nem egyházi személy). Katonák és civilek ritkán, tréfásan: kívülálló, nem odatartozó, illetéktelen. “Civil a pályán!”. Polgári öltözet (szemben a katonai, rendőri, stb. egyenruhával, papi reverendával). Civilben jár: szolgálaton kívül civilbe öltözik. Melléknévként is: “A háborúban a katonák megosztották élelmüket a civil lakossággal”.

És mit jelent a civil társadalom a Wikipédia szerint? A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll.

Összefoglalva: a civil jelentése polgár, polgári. Nem katonai, nem hivatalos, nem egyházi. A civil társadalom pedig egy olyan társadalom, ahol az emberek minden felsőbb hatalom (pl. állam, piac, stb.) befolyása nélkül intézik az ügyeiket. A civil szervezetek nemzetközi rövidítése az NGO (non-government organization: nem kormányzati szervezet). Ilyen szervezetekről itt lehet tájékozódni, én most konkrét szervezetek említése nélkül, általánosan írok a témáról.

A környezetvédelemért mostanában a civilek tesznek a legtöbbet.

Természetesen sok cég is megteszi, amit tud, ISO 14001 szabványt vezet be, hulladékokat, melléktermékeket hasznosít újra, környezetbarát technológiával dolgozik, zöld irodákat tart fenn (a “zöld iroda nem azt jelenti, hogy ott környezetvédelmi ügyekkel foglaloznak, hanem azt, hogy környezetbarát módon működik, pl. a papír mindkét oldalát használják, újrapapírra nyomtatnak, szelektíven gyűjtik a hulladékot, stb.), környezetvédelmi rendezvényeket támogat, stb. De nem minden cég ilyen környezettudatos, bár ezek a cégek tényleg sokat tehetnek a környezetért. Sőt, ők tehetnének a legtöbbet, ha minden cég környezettudatos lenne.

De sokat tehetnének az állami, önkormányzati szervek, hatóságok is, ha akarnának. Gyakran csak papírmunka kérdése, hogy megmaradjon a környezet. Sokszor csak egyetlen szón múlik, hogy mit írnak egy-egy határozatba. “A 300 fa kivágásával járó tervet engedélyezem/nem engedélyezem.” “A terület védettségét fenntartom/megszüntetem.” stb. De ez az egy szó nagyon sokat jelenthet a környezetnek. Ha nem engedélyezik a fák kivágását, akkor tisztább lehet a levegő, szebb lehet a környék, élhetnek a madarak, mókusok, stb. Ha engedélyezik, akkor hajléktalanná válnak a mókusok, nem köti meg semmi a légszennyezést és a zajt, és szép zöld füves-fás környék helyett ronda szürke betonépületek emelkednek ki a tájból. Sajnos a hatóságok ezt nem mindig gondolják végig, gyakran erősebbek a gazdasági, politikai érdekek.

A civilek tudnak nekik segíteni. Azért vannak, hogy segítsenek mindenkinek. A lakosságnak, a cégeknek és a politikai döntéshozóknak.

Segítenek a lakosságnak, hogyan élhetnek zöldebben, ellátják őket tanácsokkal, esetenként rendezvényeket is szerveznek, ahol bemutatják a zöld életmódot. Ez lehet akár közös szemétszedés, faültetés, energiatakarékossági bemutató vagy bármilyen más zöld rendezvény. A civilek felhívják a figyelmet a zöld napokra, amelyek fontos üzenetet közvetítenek. Nem azért vannak ezek a zöld napok, hogy csak azokon a napokon legyünk zöldek, hanem azért, hogy megismerjük a környezetvédelmi problémákat, és rájöjjünk, hogy mit tehetünk ellenük. A vizek tisztaságát nem csak a Víz Világnapján érdemes megőrizni; fát ültetni, vagy a madarakat etetni, védeni sem csak Madarak és Fák Napján lehet; és nem csak a Klímaváltozás Világnapján tehetünk valamit a klímaváltozás ellen! Ebben segítenek nekünk a civilek, csak hallgassuk meg őket! Ne tekintsük háttérzajnak, ha hallatják a hangjukat!

Segítenek az állami szerveknek is egy-egy terv véleményezésével, bár a döntést nem mindig tudják befolyásolni, hivatalosan nincs vétójoguk, de egy szakértő vélemény, vagy egy nagy létszámú szervezet kiállása a lakosság nevében sok esetben ráébresztheti a döntéshozókat arra, hogy mi lenne a szakmailag jó döntés, ami nem veszélyezteti sem a döntéshozók céljait, sem a környezetet. Akár helyi népszavazást is lehet kezdeményezni egy témában, pl. ne építsenek be egy városi parkot (ez Veszprémben 2004-ben sikerült), de akár a döntéshozók mellé is állhat egy civil szervezet, és segíthet rendezni a lakosság és a döntéshozó viszonyát. Erre egy jó példa lehet a környezetvédelmi beruházások elleni tiltakozás. A lakosság mindig, minden hulladékkal kapcsolatos létesítmény (lerakó, égető, hulladékudvar, stb.) ellen reflexből tiltakozik, ezen is sokat segíthetnek a civile, akik elmondhatják, miért így döntöttek az illetékesek, miért jó ez szakmailag, miért nem kell félni a beruházástól, és hogyan lesz tőle tisztább, zöldebb a környezet. Így tudnak együttműködni a civilek a döntéshozókkal, és érdemes őket meghallgatni akár “több szem többet lát” alapon, akár azért, hogy az álllami és önkormányzati szervek megismerjék a lakosság igényeit, de főleg azért, mert a civilek egy-egy téma jó ismerői, amivel foglalkozik a szervezet, abban szakértők, segíthetnek a szakmailag jó döntésben.

A cégekre a legnehezebb hatni, de nem lehetetlen. Velük van a legkevesebb kapcsolata a civileknek. És ezért támadják sokan a civil szférát. Gyakran találkozom olyan kifogással, hogy “Miért védjem én a környezetet, ha a cégek úgyis szennyezik?” A válasz: Ha mi, emberek védjük a környezetet, akkor a cégek is elkezdik majd védeni. Részben azért, mert nekik a piac diktál, és a piac mi vagyunk: hétköznapi emberek, vásárlók, fogyasztók, ügyfelek. Ha elég sokan választják az egy rétegben becsomagolt termékeket a 3 rétegű csomagolás helyett, akkor a 3 rétegű csomagolás el fog tűnni, és 1 réteg csomagolást használnak a cégek, így környezettudatosabbá válnak, és a piaci viszonyok hatására nekik is igényük lesz a környezetvédelem. De van ennek egy másik része is, ami szintén a lakosságból indul ki. Ha a civil szervezetek elég sok embert győznek meg, hogy védjék a környezetet, akkor a nagy számok törvénye alapján biztosan lesz köztük néhány cégvezető is. És ha a cégvezető magánemberként környezetvédő, akkor a cégét is igyekszik környezettudatossá tenni. Így zöldülnek ki a cégek. És ebben is segíthetnek a gazdasági folyamatok. Ha egy cég zöld és megéri neki, akkor a piaci versenyhelyzet miatt mindenki az ő sikeres stratégiáját követi, tehát egyre több cég lesz zöld. És van egy harmadik oldal: a hatóságok. A civilek általában jól együttműködnek a hatóságokkal (éppen a civil jellegük miatt: semlegesek, tehát biztos nem a politikai ellenfelet képviselik), ezért legtöbbször előbb-utóbb képesek elérni, hogy a döntéshozókat érdekelje a környezetvédelem, és egy környezettudatos hatóság, állami szerv vagy önkormányzat komolyan veszi, hogy az általa felügyelt cégek ne szennyezzék a környezetet. De a civil szervezetek közvetlenül is befolyásolhatják a cégeket. Csak másképp, mint a hatóságokat. Kit mivel lehet meggyőzni? A lakosságot azzal, hogy miért jó nekik a környezettudatosság, hogyan lesz több pénzük vagy szabadidejük attól, hogy környezetvédők. A politikai döntéshozókat azzal, hogy miért érdekük nekik politikailag a környezetvédelem, miért örülnek a felettes hatóságok, vagy a választópolgárok egy “zöld” döntésnek. A cégvezetőket pedig csakis a pénzzel győzhetjük meg. Ez alatt nem megvesztegetésre gondolok (a civilektől távol áll mindenféle törvénytelenség!), hanem arra, hogy a környezettudatosság hogyan termel profitot a cégnek. (Vagy hogyan veszthet profitot egy környezetszennyező cég.)

A civil szervezetek tehát önállóan is cselekedhetnek (akciónapokat tartanak, fát ültetnek, szemetet szednek, stb.), és segíthetnek a lakosságnak, az államnak és a cégeknek is. A környezetvédelem ezért nagyrészt a civilek kezében van. Ezért került a civil kategóriába a környezetvédelmi blogom és a Környezetvédelem szakterület.

Ha a civil szervezetek ilyen hasznosak, akkor jó, ha minél több van belőlük és minél tovább működnek. Hogyan segíthetünk nekik? Munkával és pénzzel.

A civil szervezetek önkéntes segítőkkel dolgoznak, akik lehetnek többé-kevésbé állandók, de lehetnek alkalmi önkéntesek is. Az önkéntesség nevében benne van, hogy nem kötelező, szabadidős tevékenység, mindenki annyit önkénteskedhet, amennyit ráér. Nagyobb rendezvényeken akár már 1-2 óra segítség is sokat számít! Így segíthetünk munkával.

És hogyan segíthetünk pénzzel? A civil szervezeteknek 3 fő bevételi forrása van. Adományok, tagdíjak, pályázati pénzek. (Egyes szervezetek állami vagy önkormányzati támogatást is kaphatnak, de nem mindeki kap.) Ezekhez a pénzforrásokhoz mindenki hozzájárulhat. A magánszemélyek tagdíjjal és adományokkal segíthetnek. (Tagnak belépni amúgy is érdemes, mert belülről sok mindent megtudhatunk egy civil szervezet céljairól, működéséről, és önkéntesként hasznosan tölthetjük a szabadidőnket, munánkal és ötleteinkkel segíthetjük a szervezet működését). Hivatalosan ugyan nem adomány, de önkéntes jellege miatt mégis adománynak tekinthető az adó 1% felajánlása is. Ezt mindenkinek javaslom. Azt a pénzt úgyem kapjuk meg, legalább tudjuk, hogy jó helyre került! (Az 1% felajánlás nem azt jelenti, hogy 1%-kal töb adót fizetünk. Ha eddig 100.000 Ft adót fizettünk egy évben, akkor most is 100.000 Ft marad, nem 101.000. Csak annyi változik, hogy nem 100.000 Ft tűnik el az államkasszának nevezett süllyesztőben, hanem csak 99.000, és 1000 Ft ahhoz a szervezethez kerül, akinek adjuk, így biztosan jó célra hasznosul.) De segíthetnek a cégek is adománnyal: ez adókedvezményt is jelent a tisztább lelkiismeret mellett. A cégek akár szorosabban is együttműködhetnek a civilekkel: önkénteseket küldhetnek nekik, kölcsönadhatják az eszközeiket, reklámozhatják a civil szervezetet, stb. A lehetőségeknek csak a cég és a civil szervezet fantáziája szab határt. És nem csak a cégek segíthetnek, hanem az állam és az önkormányzatok is. Állami, önkormányzati támogatással, szakmai együttműködéssel, gyors és kedvező pályázati döntésekkel. Ez a segítség mindig megtérül, akár magánszemély, akár cég, akár az állam segít a civil szervezeteknek. Így segíthetünk a civil szervezeteknek, hogy segítsenek mindenkinek védeni a környezetet. A tiszta víz, a tiszta levegő, a hulladékmentes környezet és a változatos élővilág mindannyiunk érdeke, életben maradásunk fontos feltétele!

Kép forrása: http://www.balatonleader.hu/img/1006_civil.gif

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?