Csak a lakást fűtsük!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Tegnap a másik blogomban leírtam, hogyan védekezik a természet a lehűlés ellen. Ma az emberek hideg elleni védelme kerül sorra. Erre két módszer van, amelyeket legtöbbször együtt használunk. Az egyik az öltözködés, ezzel most nem foglalkozom, mert ez a téma a Divat és szépség szakmai területhez tartozik (amelyhez férfi lévén nem igazán tudok hozzászólni). A másik a fűtés, amellyel már foglalkoztam egy áprilisi bejegyzésemben. Nem kívánom megismételni az ott leírtakat, csak néhány gyakorlati tanácsot adok ahhoz, hogy a fűtésnek csak az előnyeit élvezzük, és ne szenvedjünk hátrányt sem mi, sem a környezet.

A fűtés célja, hogy melegen tartsuk otthonunkat. Nyáron legtöbbször nem kell ezzel foglalkozni, mert a Nap fűt annyira, hogy ne kelljen segítenünk neki, de ősztől tavaszig kevés ahhoz a napfény, hogy melegen tartsa a lakást. Ősz elején az épületek még őrzik a nyáron felvett hőt, de októberben már kezdenek kihűlni, szükség van fűtésre. Lakótelepen a hivatalos fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart (de előtte és utána 1-1 hónapig kérhető a fűtés), a családi házban élők pedig akkor fűtenek, amikor szükséges, akár egész évben is, ha nagyon lehűl a levegő.

A fűtés tehát fontos része életünknek, de nem mindegy, hogyan fűtünk. Az átgondolt fűtéssel sok pénzveszteséget és környezeti kárt előzhetünk meg.

A két leggyakoribb hiba a szigetelés elhanyagolása és a fosszilis tüzelőanyagok használata. A rossz szigeteléssel kiengedjük az ablakon a hőt (és a pénzt), így nem csak a lakást, hanem az utcát is fűtjük, így több energiába és több pénzbe kerül otthonunk felmelegítése. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből szén-dioxid kerül a légkörbe, ami üvegházhatású gáz, tehát a lakásunkon, házunkon kívül a légkört is fűtjük. A jó fűtés alapelve: csak a lakást fűtsük! Ne az utcát és ne a légkört!

A harmadik nagy hiba a családi házak kéményeinek elhanyagolása. Egy elhanyagolt kémény sokszor eltömődhet, visszaáramlik benne a füst, ami súlyos füst- és szénmonoxid-mérgezést okozhat. (Ez ellen a kémény rendszeres tisztításával, karbantartásával lehet védekezni, ezért fontos a kéményseprők munkája.)

További probléma a lakások magas hőmérséklete. A lakásban nappal 21°C, éjjel 18°C is elég. Ha fázunk, akkor nem a hőmérsékletet (és ezzel a tüzelőanyag-felhasználásunkat) kell növelni, hanem öltözködésünkkel érdemes védekezni a hideg ellen. Így energiát, pénzt, és szén-dioxidot takaríthatunk meg.

Ha ezt a négy hibát elkerüljük, és mindig beengedjük az ablakon a napfényt (ami ősztől tavaszig gyengébb, mint nyáron, de még mindig segíthet 1-2°C-kal melegebben tartani otthonunkat), akkor büszkék lehetünk magunkra, hogy környezettudatosan fűtünk és nem terheljük feleslegesen sem a pénztárcánkat, sem a környezetet.

Többször hivatkoztam arra, hogy nem érdemes szén-dioxidot engedni a légkörbe, nem érdemes fokozni az üvegházhatást. Egy laikus olvasó joggal kérdezheti, hogy “Miért ne fűtsük a légkört? Akkor eltűnik a tél és nem kell fűteni a lakást!”. Ennek több oka van. Egyrészt ha eltűnne a tél, az súlyos természeti károkat okozna, mert itt, a mérsékelt égövben minden évszakra szükség van ahhoz, hogy a természet minden évben megújulhasson. Másrészt az sem biztos, hogy eltűnne a tél. Az úgynevezett “globális felmelegedés” és a következő évtizedekre előrejelzett néhány °C melegedés ugyanis nem azt jelenti, hogy mindig néhány fokkal melegebb lesz, mint most. Ez csak egy átlagos adat, és az átlag ugyan fontos információ, de mégsem mutat meg mindent. (És még ha a legmerészebb előrejelzések válnának be, amelyek szerint 5-6 fokkal is melegebb lehet néhány évtizeden belül, az sem jelentené azt, hogy eltűnik a tél. Magyarországon télen nem ritka a -5, -10°C nappali és -10, -20°C éjszakai hőmérséklet. Ha ehhez 5 fokot hozzáadunk, az még mindig fagypont alatt van, még mindig téli időjárás.)

Az átlagos 5 fokos felmelegedés viszont nem egyenletesen oszlik meg térben és időben. Az éghajlatváltozásról is írtam már a blogomban a májusi klímaváltozási akciónap kapcsán, de itt is fontos megjegyzeni, hogy a klímaváltozás legfontosabb következménye nem az a néhány fokos felmelegedés, hanem az éghajlat szélsőségesebbé válása. A nyarak melegebbek lesznek, de a telek akár hidegebbek is lehetnek, csökken a csapadék mennyisége, szárazabbá válik az éghajlat, de ha mégis esik az eső, akkor özönvízszerűen, egyszerre esik, és árvizet okoz. Megnőhet a szélviharok gyakorisága és erőssége is. Ezt nyilvánvalóan senki nem akarja, ezért inkább védekezzünk a felmelegedés ellen, ne akarjunk szén-dioxidot termelni csak azért, hogy melegebb legyen a légkör, hanem csak az otthonunkat fűtsük!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?