Egy fenntartható vidékfejlesztési modell: Galgafarm

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Két hete jártunk az egyik tárgy keretében szakmai kiránduláson a Turához tartozó Galgahévíz mellett épülő ökofaluban és az ahhoz tartozó biofarmon.

E kezdeményezés megálmodói a rendszerváltás környékén négy célt tűztek ki maguk elé: egy fenntartható módon működő falut, az ezt ökológiai gazdálkodás révén élelemmel ellátó farmot, az ezzel együtt járó munkahelyek megteremtését és egy oktatóközpont létesítését, ahol mindezt bemutathatják.

Elsőként a farm nyitotta meg kapuit: a Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet ma összesen 300 ha-on gazdálkodik. Ebből maga a majorság 4 ha-t tesz ki, a többi szántó, legelő és energiaerdő. A majorság 110 db számosállat otthona, amelyeket természetközeli, kímélő módon tenyésztenek. Rendelkeznek saját malommal, tej- és húsüzemmel is, melynek biotermékeit az épülő ökofalu lakóinak és üzleteknek értékesítenek. Mennyiségileg ez nem olyan sok, hiszen a biotej és a tönkölybúza hozama fele a nagyipari mezőgazdasági egységek hozamainak, cserébe azonban kárpótol a kiváló minőség, amit a vegyszermentes művelés biztosít.

Az ökofalu épülőben van: ma 12 család lakja, a teljes méretét összesen 60 család (200-250 fő) letelepedésével éri el. a házakat a saját szabványuk, az úgynevezett ökológiai gazdálkodás szabályai szerint építik. A falakat két réteg vályogtégla tartja, melyek között egy szalmaréteg található. Egy ilyen fal kiválóan szigetel (k=0,1, míg a mai átlagos házaknál ez az érték 1 körül mozog), a házak energiavesztesége mindössze 5kWh/100 nm. Az építőanyagokkal bevitt energiatartalom is minimális, ezen a téren a passzívházakat is messze megelőzik (100 nm-re vetítve 300.000 kW a passzívháznál, itt 40.000 kW). A faluban 1000nm-es telkek vannak, amelyeknek 25%-a beépíthető. A komposztálás és szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a vizet saját vízműből, a vegyszeres tisztítást nem igénylő 3. víznyerő rétegből nyerik, a szennyvizet pedig 4 lépcsőben, ökológiai szennyvíztisztításnak vetik alá. Minden épületben van egy kis közműpótló kisberendezés, ami nagyrészt megtisztítja a szennyvizet a biológiailag bontható szennyezőktől. Ezt követően, egy csatornában gyűjtik össze a szennyvizet, és egy nád gyökérzónás tisztítóra viszik, ami eltávolítja a foszfor- és nitrogén-vegyületeket. Ezt a gyakorlatilag tiszta vizet egy mesterséges tóba terelik, amelybe a későbbiekben halakat telepítenek majd, a 4. lépcső pedig a tó menti erdő gyökérzónája lesz. Látható ekként, hogy a faluba nem jut be és nem lép ki víz, mindent önellátó módon oldanak meg. A fűtést ma az energiaerdő fáinak pirolízisével és az így kapott gázok égetésével biztosítják a falu központi fűtőművéből (távhő és használati meleg víz), azonban egyéni fáskazánok beépítése is választható opció. Egy már elnyert pályázat eredményeként a közeljövőben indul a biogáz-üzem építése, ami a trágyából és a learatott nádból biogázt termel és ezt fűtési célokra fogják majd használni). Szintén pályázati pénzből a meglévő egy mellé két további szélturbina kerül a faluba, valamint 120 nm napelemet is beépítenek a központi fűtőműre.

Folyamatban van már egy alternatív technológiákat bemutató központ építése, melyben a megújuló energiákkal és az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos újdonságokat láthat majd az érdeklődő.

(Minden adatot a helyszíni körbevezetés során hallottam, azoknak külön nem jártam utána. Miután hiába fotóztam elég sokat mobillal, a számítástechnika ördöge ismét keresztbetett… A kép forrása: www.okovaros.blog.hu)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?